Esztergom és Vidéke, 1931
1931-07-02 / 53.szám
szavazók, a baloldalon a Gróh-pártiak állottak. Igy volt Szentgyörgymezőn is, azzal a különbséggel, hogy itt az Andrássy-utcába szorították a Gróh-párti szavazókat. Tizes turnusokban kezdődött meg a szavazás. Szentgyörgy mezőn egész délelőtt egyformán állott Gróh és Mátéffy, de ez csak úgy történhetett meg, hogy nem engedték szavazni a túlsúlyban levő Gróh-pártiakat. Mindig bevárták, amig 10 Mátéffyszavazó összejött. Nagyvároson is hasonlóan történt. Az emberek azonban türelmesen vártak és azt mondták, hogy majd kifogy a Mátéffyszavazó. A városházán is többségben voltak a Gróh-párt ; ak. Jakobek Jenő Mátéffy főkortese azonban erről nem akart tudomást venni, és folyton azt hangoztatta, hogy nincs Gróh-párti szavazó. Nagyvároson Darvas Géza dr. erőszakoskodott, Szentgyörgymezőn pedig Reusz Ferenc. A Gróhpárti bizalmiak a Hősök-téri iskolában Kubovich Ignác dr. ügyed és Meszes Ferenc városi képviselő, Szentgyörgymezőn Nádler Isván pápai kamarás, a „Fürdő" vendéglőben Schrank Ödön, a reáliskolában pedig Beneze Győző dr. ügyvéd ügyeltek, hogy szabálytalanságok ne tör ténjenek. A többi szavazó-helyiségben nagyobb panasz nélkül folyt a szavazás. Gróh részéről a leggyen gébb kerület a II. kerület volt, amelynek szavazói a reáliskolában szavaztak. 10 órakor 150-nel vezetett Gróh Nagyvároson. 12 óráig egyformán állott Gróh és Mátéffy és erre az időre a függőhelyzetben lévő vagy lekötelezett emberek körülbelül mindnyájan leszavaztak Mátéffyra. Az erőszak állandó volt s Gróhval szemben minden elgondolható vonatkozásban nyilvánult ez meg. A Gróh-párt központi irodája 11 óra körül nem kapott telefon-összeköttetést. A Mátéffy párt óránkint plakátokon hirdette a választás állását. Ezek a plakátok a választási helyiségek előtt függtek. A Gróh pártnak kézírásos jelentései voltak, de ezeket a rendőrség elkobozta. Az utcákon régi esztergomiakkal találkoztunk, tisztviselők, állami nyugdíjasok és alkalmazottak, akiknek Esztergomban van szavazati joguk. A Mátéffy-párt táviratilag hivta őket Esztergomba, hogy Mátéffyra szavazzanak. Dél felé jelentették, hogy Mátéffy a Hősök-téri szavazóhelyiségben ül. Erősen figyeli a szavazókat. Egy asszony Gróh Józsefre szavazott, de ekkor Mátéffy az asszonyra nézett, aki lesütötte szemét, majd Mátéffyra igazította ki szavazatát. Erre Kubovics Ignác dr. bizalmi tiltakozott az ellen, hogy Mátéffy a szavazóhelyiségben tartózkodjék. Mátéffy el is távozott. Ekkor érkezett meg Gróh József, aki azonban nem ment be az iskolába. Lelkes éljenzéssel fogadták és vállukra emelve vitték hivei. Mátéffy látta ezt a jelenetet. Nagy örömmel hallotta a Gróh-párti közönség, hogy Machovich Gyula dr. általános érseki helytartó és Meszlényi Zoltán dr. primási irodaigazgató Gróhra szavazott. Félegytől félkettőig szünet állott be. A választás zaja elcsendesedett. Két óra felé ismét élénkültek az utcák, Szentgyörgymezőről pedig az a hir érkezett, hogy megindult a Gróh-párti szavazás. Ezt a szavazási kimutatásból is láttuk, amennyiben Gróh lapjai teljesen megteltek, Mátéffy lapjai pedig üresen maradtak, — vagy pedig csak egy két névvel futottak' be. A választás egyre zajosabb és mozgalmasabb lett. Három órától félötig Gróh József 80 szavazattal vezetett. Azután lassan fogyott ez a szám. Huszár főispán is többször feltűnt az utcán. A városi tisztviselők jöttek-mentek és városi kocsikat hász náltak. Párkányból két autó futott Mátéffy szolgálatában. Legelőször a Táborban zárták le a szavazást, majd 4 órakor Szentgyörgymező és Szenttamás következett, pedig jelentették, hogy többen vannak, akik még nem szavaztak. Aztán Vízivároson és Nagyvároson zártak. Mátéffy kettesével, ötösével nyo mult előre. Elérte az 50 szótöbbséget, majd pedig a 80-at. Ez a Gróhpárt központi irodájának kimutatása. Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás félötkor Mátéffyra szavazott. Gróh már nem tudta behozni a hiányt. Félnyolc órakor megjelent a városháza erkélyén Etter Ödön választási elnök ós kihirdette, hogy az eredmény egy óra multán készül el. A közönség mindig nagyobb lett. Az erkély alá felsorakozott egy szakasz katona. Később a Bottyán-utcában egy kerékpáros katonaszakasz, a Deák Ferenc-utcában pedig gépfegyveres szakasz állt fel. A városháza előtt a Mátéfly-pártiak, a park körül a Gróh-pártiak, gyülekeztek, Az eredmény lassan köztudomású lett: 126 szótöbbséggel Mátéffy győzött. A közönség azonban ezzel nem elégedstt meg és a hivatalos kihirdetést várta. Közben megérkezett Huszár főispán, akit egyszerű éljennel fogadtak. A főispán és kísérete a nagy tanácsterembe vonult. Majd 8^ órakor megjelentek az erkélyen. Éppen harangoztak. Pár percig még vártak. Megjelent Mátéffy is. — Éljen Gróh! — kiáltotta valaki a tömegből. — Éljen! — felelték többen. Ez az éljen megismétlődött és erősebb lett. Az erkélyen zavarba jöttek és nem tudtak szóhoz jutni. Most már tömeg éljenezte Gróht, a Kat. Kör oldaláról pedig Gróh háza elé tartottak az emberek. Gróh megjelent az ablakban, hajlongva köszönte meg a lelkesedést és zsebkendőjét lobogtatta. Hangyaboly lett erre a Széchenyi-tér és fej-fej mellett álltak az '^emberek. Óriási zúgó tömeg. Az éljenzés pergőtűzzé változott: — Éljen Gróh! Éljen Gróh! kiáltotta és zúgta a nép. Nem lehet leírni ezt a jelenetetés ezt a lelkesedést. Mintha dobpergés lett volna a tömeg éljenzése. Zsebkendők lobogtak, tapsorkán zúgott. A városháza erkélyéről Huszár főispán visszaintett. Zsebkendőjét rázta. De ez csak fokozta a tüntetést, amey 20 percen át tartott. Gróh szólni akart, kérni akarta hiveit, hogy oszoljanak szét, mielőtt a rendőrség beavatkozik. De hiába emelte fel kezét, a tömeg nem hallgatott el. Soha ilyen lelkesedés még nem volt Esztergomban I A főispán és Mátéffy elhagyta az erkélyt. Erre már a budapest rendőrök jöttek. Utat vágtak a tömegben, majd lassan a Rákóczi-tér felé szorították a népet. Nehezen mentek és elvonulóban is éljeneztek. A Kossuth Lajos-utca sarkán kétfelé oszlott a tömeg, egyrészük a Rákóczi-térre vonult, másrészük pedig a Kossuth Lajos-utcán visszaakart térni a Széchenyi térre. Rettenetes jelenetek következtek. A Rákóczi-téren nem akart oszolni a tömeg és a Kossuth Lajos-utca felé akart vonuli. A rendőrök kardot rántottak. Jajveszékelés és sikitás. Asszonyok, férfiak kaptak kardlapot. A tömeg futni kezdett és sok embert, gyereket a tolongásban maguk alá temettek. Gyerekkocsit,kis gyermekkel és anyjával együtt felfordítottak. A nők közül a kardlapozás láttára elájultak és hozzátartozóik úgy vonszolták magukkal. A Központi Kávéház lehúzta rollóit. Borzalmas percek. Végre szétszóródott a tömeg. A Kossuth Lajos-utcában még rettenetesebb volt a rendőrattak és a kardlapozás. Kiáltás és futás volt az egész utca. Egy asszony összerogyott a kardütéstől. Ennek a borzalmas jelenetnek szemtanuja volt a kaszárnyában szolgálatot teljesítő honvédtiszt, aki rászóllt a rendőrre, hogy hagyja abba a kardlapozást, különben keresztül lövi. Az asszonyt eszméletlenül vitték el. Egy esztergomi rendőr leányát is megkardlapoztak. Egy férfi véres fejjel hátrált. Többen is véreztek. A sebesülteket a kórházba vitték, ahol segélyt nyújtottak. Amig ez történt a Széchenyi-téren Mátéffy rövid beszédet mondott, megköszönte a közbizalmat és az iránta megnyilvánult ragaszkodást. Mátéffy hivei éljeneztek és érezni lehetett, hogy Gróh József mellett elhangzott hasonló éljenzést szeretnének, de ez nem sikerült Egy fiatalember elvezetése zárta be az eredmény kihirdetést. Ez a A vasárnapi események teljesen felborították a polgárság nyugalmát és lelkét. Péter-Pál napján reggel minden városrészben az az elhatározás támadt az emberekben, hogy felvonulnak Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimáshoz és memorandumban elmondják a jogtalanságot, amely a népet érte és azokat a bajokat, amelyek elkeseredésre vezettek. A memorandum mintegy 1500 polgár nevében és csatiakozásáv 1 készült. A városrészekben még most is gyűjtik az aláírásokat. Azonnal kérést terjesztettek a biboros-hercegprimáshoz, hogy fogadja a felvonulókat. A hercegprímás ehhez megadta az engedélyt. Fél tizenkét órakor sűrű csoportokban tartott a nép a primási palota elé. Kétezer ember gyűlt össze. A palota alatt emelvény, mellette rendőrök és detektívek. A közönség nem zajongott. Tizenkét óra után egy-két perccel megjelent a hercegprímás, akit nagy éljenzéssel fogadtak. Mellette állott Meszlényi Zoltán dr. prelátus kanonok, primási irodaigazgató, Hamvas Endre dr. primási titkár. Az egyházfejedelem az emelvényre lépett. Előtte küldöttség állt, akik közül Vécs Ottó olvasta fel, mindenki előtt érthetően a memorandumot : Bíboros Hercegprímás Ur! Kegyelmes Atyánk! Mi alulírott esztergomi katolikus polgárok, tizenkét esztendő súlyos terhével és lelkünkben megrendült hittel állunk Bíboros Hercegprímás Ur előtt. Azzal a reménnyel tekintünk Kegyelmes Urunkra, hogy megfiatalember csak egyszer éljenzett és máris vitte a rendőr. — Azért is éljen Gróh József, aki csupa sziv ember és van lelke a néphez — kiáltotta. A rendőr a többi őrizetbe vett tüntetőhöz lódította a fiatalembert. Tizenkét előállítás történt, de a jegyzőkönyv felvétele után szabadon engedtők őket. A Széchenyi tér azonban még nem csendesedett el. Emberek és asszonyok fákhoz támaszkodva sirtak elkeseredésükben. Gróh kapuja folyton nyilt, síró aszszonyok és férfiak keresték fel volt jelöltjüket. Késő este is még jöttek. Egyik-másik asszony kis leányával kopogtatott be és virágot hoztak. — Az Isten áldja meg a tekintetes úr minden lépését, — mondta egy asszony. — Ne sírjon lelkem jó asszony, nincs ezen mit sírni. Mi az igazságért harcoltunk és az nem is veszhel el — vigasztalta Gróh az asszonyt. — De ez nem maradhat igy, ebbe nem nyugszunk bele. Inkább kitérek hitemből, de azzal az emberrel én és sokan nem mehetünk egy úton. — Nem szabad igy beszélni válaszolt Gróh — éppen a hitre van szükségünk, hogy tovább harcolhassunk. Az asszonyt nem lehetett megvigasztalni. Szomorú és megható jelenetek voltak ezekben az órákban. Aztán elcsendesedett, kihalt lett a Széchenyi-tér, csak a vármegyeháza felől hallatszott zaj: cigánymuzsika és pohárcsörrenés. Főispáni díszvacsora volt ott. értő szavát halljuk, hogy felénk nyújtandó segítsége két nagy bajtól mentsen meg minket. Tizenkét esztendő nyomasztó és fojtogató terhével mondjuk el panaszainkat: több milliós adósságba jutottunk az adók halmaza alatt roskadozunk, jogaink és érdekeink védelem nélkül voltak esztendőkön át és ha voltak is vezetőférfiaink, akik szót emeltek érettünk, azokat elnémították. A várospolitikában olyan feszültség állott be, amely tizenkét év alatt az utóbbi félévben érte el legnagyobb erejét. Szemben a polgársággal Huszár Aladár dr. főispán és Mátéffy Viktor állott, akik klikket alkottak. De nem volt elég, hogy csak a városi életben találkoztunk a bennünket elnyomó klikkhatalommal, hanem a vallási életünkben is folyton ránknehezedett ez a hatalom, amelynek ezzel is csak az volt a célja, hogy uralmát biztosítsa. Az esztergomi klikkuralom szálai elértek az egyesületeinkbe, a kongregációkba és más vallási körünkbe és, hogy valóban éreztük itt az uralmon levők nyomását, igazolja, hogy a választás előtt ezekben az egyesületekben is kifejtettek propagandát Mátéffy Viktor mellett. A cél mindenkor a klikkuralom biztosítása volt. Ha Mátéffy Viktorban elsősorban a lelkipásztort, a katolikus szellem harcosát láttuk volna és hogy munkássága az egész város hitéletéért van, akkor meggyőződéssel katolikus lelkesedéssel vettük volna ténykedéseit és céljait, de mivel nem hitéleti érdekek nyilvánultak meg elsősorban, hanem politikai, helyesebben klikk érdekek, városi életünkkel hitéletünk Tüntető felvonulás Póter-Pál napján a bíboros hercegprímás eló
