Esztergom és Vidéke, 1931

1931-06-28 / 52.szám

Ti vasutasok, postások és közalkalmazottak nektek is van szabad választási jogotok, a Ti önérzetetek és lelkiismeretetek is szent, mert a társadalom egységei vagytok. Ne féljetek a megfélemlítéstől, ne higyjetek olyan írásnak, amely befolyásolni vagy kényszeríteni akar Titeket. Nektek nem politikai párt között kell választani, hanem csak személy között. Hallgassatok Ti is a lelkiismeret szavára, gondoljatok a Bíboros érsek pásztorlevelére, amely a lelkiismerethez szól, vegyétek mértékadónak Homonnay Tivadar az Államvasutak vezetőjének a szavát, aki nem tűr pressziót, amikor arról van szó, hogy nemzeti és keresztény alapon álló képviselők között kell választanotok. Vegyétek példának, a komáromi vasutasokat akik szabadon szavaznak. Sem áthelyezés sem büntetés nem érhet Titeket, ha úgy találjátok, hogy lelkiismeretetek Gróh József dr. mellett dönt, éppen úgy mint ahogy a közvélemény is mellette döntött. A két jelölt egy párt programmjával indult. Ti asszonyok, akik a család gondját viselitek vállatokon és a gyermekeitek férjeitek ellátásáról kell gondoskodnotok, nektek kell legjobban érezni, ha a Ti nehéz háztartástok a város nagy háztartásától függ. A tizenkét éves városi háztartás rátok is nehezedik, hát akarjátok-e, hogy tovább is rátok nehezedjék ? Itt az alkalom, hogy segítsünk magunkon és hogy véget vessünk ennek a nyomasztó, keserűséget és eladósodást hozó klikkuralomnak. Ha most nem cselekszünk, akkor megismétlődnek az elmúlt évek, megismétlődnek úgy, hogy súlyosabbak lesznek és nem fognak maguk előtt látni semmi reménységet a jobb jövőre. Látjuk és tapasztaljuk, hogy a polgárság nem bírja már tovább az elnyomást és meg akarja szüntetni ezt a kétségbeejtő és és pusztulásba vivő állapotot. Hát, ha ezt a klikket nem akarjuk tovább, akkor cselekedjünk és fogjunk össze, hogy megszabaduljunk tőle. Nem akarjuk többé az izgalmakat, a békétlenséget és a polgárság közé éket verő harcot. Közbékét, keresztényi szellemet, testvériességet, szociális munkát, emberiességet és gazdasági változást, a polgárság bajainak orvoslását akarjuk. Hiszünk a győzelemben, mert a mi utunk az igazság utja, a mi programmunk a mindennapi kenyér, az emberi jogok szabadsága az emberszeretet és a megbocsátás. Éljen dr. Gróh József! ItlMtMBEIttlMMMIIMIMI Hemberg, Parisette és Sevillák a legszebb választékban Illés Sándor divatüzletében Széchenyi-tér. Gróh József és A szenvedő, eltörődött s egyesítő vezetés nélküli népe Esztergomnak képviselőválasztás előtt áll. Az egyik párt, szintén kereszténypárti alapon odaállította ormára Qxéh József dr. ügyvédet, vérbeli esztergomi embert, a keresztény irányzat fedhetlen múlttal biró kiváló egyéniségét. Amint az ország kormányzásban politikai eszmény és szükséglet a politikai vérkeringés felüditésére, a nemzeti alapon álló parlamenti váltógazdaság, ugyanaz áll a képviselői váltógazdaságra nézve is. E szabály alól kivételt az Apponyi kaliberű politikusok képeznek. Ugyanazon személyek hosszú kormányzása vagy képviselősködése nemcsak a diktatórius hatalmi dőzsölést, hanem a guvernementális politikai fejlődésre, a politikai aszkór betegségét is jelenti. Ugyanis parlagon hevertet, vagy meddőségre kárhoztat ilyen rendszer számos nagyobb kaliberű politikai kiválóságot az ország kárára és azt a látszatot kelti, mintha a képviselőség a képviselők kartellszövetsége lenne. Esztergom közönségét nemcsak ez a szempont késztette égy új jelöltnek, Űfróh Józsefnek felléptetésére. Minthogy a keresztény politika főcéljához? elsősorban a világi politikusok tömörítése is tartozik, felemelő minden esetre, ha világi egyén a politikai vezér, pláne egy papi városban, a keresztény világnézet reprezentálására kifelé. Ez bizonyíték egyben arra is, hogy abban a városban az érvényesítésre váró keresztény politika jól meg van alapozva s bátran bizhatjuk képviseletünket világi politikusra. Aki ismeri itt a helyi közélét múltját, az látja, hogy Gróh József 20 éve küzd a keresztény fronton Nálunk a keresztény politikai pártalakulás sajnos csak a háború, a kommün után jutott felszínre, aminek okairól egész tanulmányt lehetne írni. A kommün után persze mindenki a keresztény politikai mozgalomhoz csatlakozott s új emberek kerültek előtérbe. Ez is mindenesetre dicséretes s üdvös dolog volt. Gróh József azonban már annakelőtte, a háború előtt is keresztény jogi tudományos irodalmi működése, vallott elvei s politikai megnyilatkozásai révén keresztény alapon álló közéleti egyéneink közé tartozott. Soha se felejtem el boldogult Molnár János mondását, mikor az esztergomi világi vezető emberekről beszélgetve a háború elején, azt mondta Gróh Józsefről: ebben a kis emberben nagyon él a keresztény gondolat világa, becsüljék meg. Boldogult Rajner püspök szintén nagyra értékelte a képviselőség Gróh Józsefet s nem egyszer mondotta: ebből kialakul a keresztény vezetőember. Esztergom közönsége tehát a vérbeli keresztény politikust értékeli Gróh Józsefben, amikor képviselőjének jelöli. Gróh József életéből hiányzanak a hangos szavak, a rikító szinek. A puritán bölcs ember fölényét biztosította egész egyénisége és illetlennek találta, hogy látványosságot rendezzen •' érzelmeiből s felfogasából. Élete belső komolyságával nem fért össze a politikai s egyéb fontos ügyeknek burzsikóz s korcsmai hangulatú tárgyalása, azók népszerűsítése. Ezzel megőrizte mindenkorra függetlenségét. Ami különösen napjainkban megbecsülésre méltó, amikor a kormányhatalom letéteményesei mellett — gyakran a keresztény politikai tanítás ellenére — sokan annyira a helyzet rabjai lesznek, hogy meggyőződésük feláldozásával, a szavazógépet mozgató közigazgatási erőszak kis delejtűivé válnak. Ezért gyarapodott a a megalkuvó, a szolgalelkű, a gerinctelen egyének száma. Ritkult viszont a nagy ideálokban bízó hivők száma. Mindezért sokan hasonlók a politikai közéletben a megfehéredett sírokhoz, amelyek kivül ékesek, belül pedig tele vannak elszáradt csontokkal. Gróh József félre állott nem egyszer, mert a kolompos, az intrikus szervezet nem az ő lelki egyensúlyához méltó, mert ez végső ellemzésben feldönti a keresztény politika alapjait. Ezt a puritán, napjainkban ritka bátor lelkületet végre észre vette Esztergom polgársága s mintegy fölébredve, maga fölé kívánja emelni. Meglátta Gróh Józsefben azt az embert, aki a lelket, a jellemet a politikában is edzi. Megérezte, hogy előttünk áll yégre egy olyan ember, aki a szerencséjeben nem bizakodik el s igy nem okoz szerencsétlenséget. Tényleg, Gróh József nem tartozik azon divat-politikusok közé, akik pompáznak, mint a virágos rét, de virágjuknak nincs meg a mély, éltető gyökerük. Közismert, hogy Gróh József csak tiszta mandátumot fogad el. Az izgatással, a hatalmi erőszakkal, ámítással, a tisztviselők megfélemlítésével szerzett mandátumot, már a régebbi politikai életben is szennyes mandátumnak nevezték. Aki ilyen után tör, az első sorban Esztergom keresztény lelkületét bé* lyegezné meg, a keresztény politika jövőbeni lejáratására. Maga a város pedig politikai bűnfészekké lenne, a régi Csaca, Stomfa, Nyitra példájára a választásr terror gyakorlatában. Az igy megválasztott képviselő forrongó enfant terrible lenne hatalmi tébolyával, a személyes biztonság és a társadalmi béke felboritására. Gróh József mint szónok, tárgyához szorosan ragaszkodó, azt minden oldalról megvilágító szónok. Kellő verve-vel s benső hévvel beszél, jól parírozva az ellenfél mozdulatait. A tények ismerete, helyes gruppirozása és ítélete nyilatkozik meg abban, amit tárgyal. Esztergom jövő érdekeiért, fejlődéseért és a nép boldogításáért él és hal. De nem a kortes érdekből, hanem önzetlen szolgálattal és a népérdek igazi szeretetéből. Modora, egyénisége korrekt, szives s parlamentáris színvonalra termett, a művelt jóizlés és békés megértés mesgyéjén. Mindenkiben, az ellenfélben is tiszteli a meggyőződést s elismeri a képviselő fölött a nyilvános kritika jogosultságát. Tényleg alig van valami viszszataszítóbb, mintha egy hatalmi, a választók bizalmából élő egyén, pl. egy képviselő durva lelkű, erőszakos, goromba, kritikát nem tűrő, letipró, bosszúálló egyéniség; aki üldözi azt, aki nincs vele egy nézeten, vagy viselkedését egyben-másban a közélet terén elitéli. Ilyen viselkedés közéleti vezető embernél nemcsak műveletlenség és eldurvulás, de a parlamenti tekintélynek és a társadalmi békének is destrukciója. Veszedelmes és széttörő a keresztény nemzeti összeforrasztásra, a kéz-kezet fogó együttműködésre, ha egy képviselő a függetlenség letörésével és hatalmi erőszakoskodással ráfeküdnék mindenre. Ha klikkgárdájával behálózná a város közigazgatását s képviselőtestületét. Bomlasztó, ha egyesületi életet kortesérdekei szerint idomítaná s mint valami árúcikkre, mindenre ráütné önző céljának bélyegét. Aki elnyomja mások hazafias, tisztes meggyőződését, az, az elégedetlenséget, az elkeseredést hozza létre, ami pedig mindig az öszszeomlást segiti elő. A képviselő ilyen taktikával egyben elsősorban felelős is kerülete, tehát nálunk a város bajaiért és a választó polgárság megosztottságáért. A parlamenti embernek, a képviselői rátermettségnek egyik elsőrangú kelléke az úri érzés, a higgadt, megértő megfontolás, az udvarias s békés bánásmód az emberekkel. Még politikai ellenfeleit is ilyen modorral fegyverezheti le, — sőt meg is nyerheti. Szóval az angol szellmédmen, vagyis a mindenen, saját erejéből fölülemelkedő megértő lelkület, amely okos előrelátással nem a napraforgó hatalmaskodást, hanem a pártatlan igazságosság szeretetét terjeszti egyéniségével. Gróh József ilyen típusa a