Esztergom és Vidéke, 1931

1931-06-28 / 52.szám

Ne higyjen senki a Máféffy-plakátoknak és röpcéduláknak! Gróh Józsefnek 2400 aláírása van. A választási biztos azonban nem közölte egyik jelölttel sem, hogy mennyi érvényes aláirása van, mert igy kivánja az igazságosság. A fontos az, hogy Mátéffynak 280, Gróhnak pedig 570 aláirása |van. Csak ennyit követel a törvény és mivel mind a két jelöltnek ezen felül van aláirása, résztvehetnek a választásban. Nem az aláirás fontos, hanem a szavazat. Aki alá is irta Mátéffy ajánlási ivét, az Gróhra is szavazhat, ezért a törvény nem büntet. politikái életnek. Azért fordul, feléje e cimen is Esztergom közönségének megnyilatkozása, amelyet csak az erőszakos választás tud ellensúlyozni, az igazság és becsület lesajnálásával. Legyen Esztergom polgársága szuverén ellenőrzője a választásnak. Védje meg politikai függetlenségét önbecsületének s saját jelentőségének értékelésével. Ne engedje magát a köztisztviselő se befolyásoltatni, mert a fenyegetés a felsőbbség részéről, a választói törvény szigorú büntetőszakaszaiba ütközik. Keményfy K, D. Rágalom az „Esztergom ós Vidéke" ellen Mátéffy lapja már azt sem tudja, hogy mit csináljon tehetetlen dühében. Dúl-fúl, rágalmaz és piszkos ügyekkel akarja magát felszínen tartani. Csak piszkolódásnak lehet nevezni ezt a munkát, amin nem csodálkozunk, hiszen az Mátéffy hangja. Mátéffytól pedig nem várhatunk mást. Ebből éltek ők tizenkét éven keresztül. Legutóbb azt írják lapjukban, hogy az „Esztergom és Vidéké"-\ az „Esztergomi Népszaváéval ajánlották a kommün alatt. , Ugy látszik, Jiomot Imre, aki jelenleg felelős szerkesztője az „Esztergoménak, nem olvasta át csütörtöki lapját, mert ha ezt megtette volna, nem jelent volna meg ez az ujabb valótlanság, hogy a mi lapunk a forradalmi eszmék szócsöve volt. Homor Imre is tudja, hogy az „Esztergom és Vidéké

u-i abban az időben dr. réthei Jetikkel Marian bencéstanár, az országosan ismert kiváló író és Vitái István, később pedig Jíomop Imre is szerkesztették. Az „Esztergom és VidékéM 1919. március 24-én elkobozták és május 18-án beszüntették a kommunisták. Lapunk csak augusztus 6-án jelenhetett meg újra, amikor itt már megdőlt a kommün, de Budapesten még mindig uralkodott. Ekkor nemzetszinű átnyomással jelentünk meg és Homor Imre írt lapunk élén hazafias verset. 1919. augusztus 10-én szenkviczi Palkovics László alispán magasabb érdekből az összes helyi lapokat beszüntette és augusztus 14-én „Esztergomvármegye Hivatalos Lapja" új névvel jelent meg lapunk. Augusztus 24-én azonban már ismét visszakapta régi jogait és címét, megtartotta szerkesztőit és tovább folytatta keresztény nemzeti irányban munkáját és abban a kitüntetésben részesült, hogy a vármegye hivatalos lappá emelte. Azt hisszük, hogy mind a laptulajdonos, mind a szerkesztők kipróbált, jó katolikusok, kiknek hazafias gondolkozásához még a gyanú árnyéka sem férkőzhetik, amit bizonyít, hogy olvasótáborunk nagyon megerősödött, és amit Mátéffyék bizony irigyelnek tőlünk. Mátéffyék tehát ismét valótlanságot irtak és még jobban igazolják, hogy nem tisztességes eszközökkel dolgoznak. Legalább Homor Imrétől várnók el, hogy őre legyen a tisztességes újságírásnak. Anyák tiz parancsa A csecsemő gondozására, ápolálására, de legelsősorban táplálására .a nyári meleg időben jóval nagyobb gondot kell fordítani, mint más időben szoktuk. Mert nyáron a nagy melegben nagyon sok veszély fenyegeti a kisded, gyenge, fiatal, nehezebben alkalmazkodó szervezetét. Az anyák és csecsemők védelméért alakult Országos Stefánia Szövetség áldásos munkáját kiegészíti most azzal, hogy a védőintézeteknek és a törvényhatóságok első tisztviselőinek utján eljuttatja az anyákhoz pontozatokba foglalva, azokat a sürgős tanácsokat, melyeket kicsinyeik ápolásában és táplálásában a nyár folyamán lelkiismeretesen szem előtt kell tartaniok. Az anyáknak ez a tiz parancsa igy szól: 1. Sohase válasszátok el nyáron csecsemőiteket. 2. A nem szoptatott csecsemők étkének elkészítésére mindig megbízható tejet vegyetek. 3. A friss tejet tiszta, sűrű szűrőn szűrjétek át és hideg helyen tartsátok. 4. A csecsemők táplálékát gondosan ugy készítsétek el, ahogy azt az orvos elrendelte. 5. A táplálékot mindig pontos időben és az orvos által előirt mennyiségben adjátok. 6. Mielőtt a csecsemővel megetetnétek, kóstoljátok meg. Összement, savanyú, sárga vagy bűzös tejet ne adjatok neki. 7. Óvjátok csecsemőiteket a tűző napsugártól. 8. Nappal inkább hűvös szobában, vagy árnyékos helyen tartsátok s estefelé ha már kicsit lehűlt a levegő vigyétek őt a szabadba. 9. Minél melegebb az idő annál lengébben öltöztessétek a csecsemőt. 10. Óvjátok úgy őt mint táplálékát a legyektől. Amire azért kell súlyt vetni, mert a légy, mint tudni kell, temérdek fertőzést okozó csirát hord magával. A szentgyörgymezői választópolgárok a támadások ellen Nem tudom megállani, hogy egy pár sorral én is hozzá ne szóljak az „Esztergom" cimű lap kíméletlen, nyers támadásaihoz. Aki figyelemmel elolvasta, az rögtön megérezte, hogy Mátéffyékat a legádázabb gyűlölet vezeti a Gróhpárttal szemben. Mondanom sem kell, hogy a minősíthetetlen gyűlöletnek ez a förtelmes hangja a város polgárságában az undort váltotta ki oly nagy mértékben, hogy még azok is megütköztek azon, akik a Mátéffytáborhoz tartoznak. Ez érthető is. Mert ilyen hangokat egy keresztény irányú lap nem hallathat, de nem is tételeztem azt fel, hogy képes legyen ilyenre egy olyan férfiúval, szemben, mint Gróh József, aki egész életét becsületes munkában, tiszta és megdönthetetlen keresztény életben, a város társadalmának osztatlan szeretetét és tiszteletét élvezve töltötte. Kérdezem: Miért mindez? Nem másért, mint azért, mert akadt egy nemesen gondolkodó férfiú, aki bátor, felemelt fővel odaállt és kimondotta, hogy nem mehet tovább az, ami eddig ment és meg kell akadályozni ennek a nemes, ősi városnak végpusztulásba jutását. A mi pártunk Gróh József dr. személyében oly férfiút tisztelt meg bizalmával, akinek hazafiságáért, meggyőződéses, tiszta keresztény érzelmeiért, becsületes munkásságáért Isten és ember előtt vállaljuk a felelősséget. Épen ezért pattunk nevében elitéljük és visszautasítjuk az „Esztergom" durva támadásait, mert mi tudjuk, hogy Gróh Józsefnek nincs más bűne, mint az, hogy szembe mert szállni azokkal, akik eddig azt hitték, hogy uralmuk ellen senki nem mer felszólalni. Tiltakozunk a másik állítás ellen is, hogy itt csak szemét van. Táborukban a becsületes és tisztességes polgárok többsége van és ezreket teszünk ki, hát nem tudnak mást tenni tehetetlen dühükben, mint mocskolni bennünket. Ez a mocsok a polgárság undorával szállt vissza azokra, akik azt ránkszórni, minden jóizlést megcsúfolva, nem restelték. A mi jelöltünk, de magunk sem, a másik pártot nem bántottuk egy becstelen szóval sem. Mi a klikkrendszer ellen foglaltunk állást. Es ezért illetnek minket a leggyalázatosabb kifejezésekkel. Hol itt a keresztény gondolkozás ? Hol itt a legparányibb illem megnyilatkozása, mely a politikai ellenfélnek kijár? Az „Esztergom" cimű lap keddi és pénteki számában ennek bizony nyoma sincs. Ott a kétségbeesés és az elkeseredés dühének minden gyűlölete kiált fel tehetetlen vergődésében és szórja galádul a rágalmait. Egy katholikus lap ilyent nem tehet. De ezek után mi sem tehetünk mást, minthogy Mátéffy lapját Szentgyörgymezőre nem engedjük be. Most pedig nézzük a tizenkétéves munka eredményét a földmíves osztály szempontjából! Egyesek kivételével semmit a javunkra nem Írhatunk. Itt csak a város súlyos helyzete és a rettenetes terhek a felmutatható eredmények, aminőkkel az országban egyedül áll Esztergom, az általános gazdasági leromlottság közepette is. Mátéffynak azon állítása ellen is tiltakozom, hogy a Szentgyörgymezői Olvasókört ő építtette volna. Közönséges kortesfogás ez, szemben azzal a ténnyel — amit Szentgyörgymezőn mindenki tud —, hogy Mátéffy itt is csak adósságot csinált. Aki a Mátéffy-uralom lidércnyomása alól szabadulni akar, az Esztergomban Gróh Józsefre szavaz és nem hallgat az „Esztergom" dühös lármájára, amely még a Mátéffy-párt hiveit is a mi táborunkba kényszeríti, mert a jó ízlésük nem tűri az igazság és becsület ily nagy meggyalázását. Pártirodánkba igen sokan jöttek, akik ilyenformán nyilatkoztak: Most már érezzük, hogy a Gróh táborban a helyünk! Ezeket tartottam szükségesnek elmondani a szentgyörgymezői választó polgárok összessége nevében: Erős András. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön.