Esztergom és Vidéke, 1931

1931-05-28 / 43.szám

FSTfRfi(W„/DfK ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 43. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 28 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér •IPtPIPIPJPIP()PIPIPIP|g|PIWPJPinPPW^ Uj áldozat Újra fel kell vonultatni az uralkodó párt jeligéit: a keresz­tény és szociális jelszót éppen úgy mint Antóny Béla eseté­ben tettük. Mert még el sem ült társadalmunk felháborodá­sának hullámai azon mód fe­lett, emellyel a hatalom a 30 éve kath. eszmekörben dolgozó Antóny Bélát, a Kath. Kör el­nökét még vétkességének ki­mondása előtt az egész ország előtt megbélyegezte, máris új áldozatra van szükség. Egy mé­lyen katholikus érzésű újság­író, Vécs Ottó személyében. A vármegye főispánjának az esz­tergomi két tanitó újságíróval szemben hetekkel ezelőtt hasz­nált az a megfélemlítése, hogy tartózkodjanak a főispánnak nem kellemes közhangulat megírásá­tól, valóra vált, mert módot ta­lál arra, hogy retorzióval éljen. A legutóbbi iskolaszéken a kegyúri plébános mint előadó s a főkáptalani nagyprépost, mint elnök, oly értelmű javas­latot terjesztettek elő, hogy a létszámfölöttiség miatt a 23 ta­nító közül a legméltányosabb­nak találják Vécs Ottó elbocsá­tását. Az iskolaszéket megdöb­bentette ez az eljárás és többen, de elsősorban Nádler István ki­fejezésre juttatták, hogy ebben a javaslatban a íőispáni akarat szolgai képviseletét ismerik fel. Azóta a javaslat köztudomá­súvá lett és az egész városban, annak minden rétegében a leg­nagyobb megütközést váltotta ki. Mert mindenki üldözést lát ebben a tényben és a keresz­tény és szociális felfogás durva lábbal tiprását. Mert akkor, ami­dőn 23 tanitó közül kettő már egészen közel van a 40-ik szol­galati évéhez, amidőn több ta­nítónőnek férje is jól kereső és amikor van olyan tanítónő, aki 1—2 éve van a város szolgá­latában és mint hajadon szülői háztartásában él és senkit el nem tart, akkor rátalálni Vécs Ottó íiatal kis családjára s őt elbocsátani a város kötelékéből, olyan cselekedet, amely förtel­mes kigúnyolása a keresztény és szociális felfogásnak. Mi épen azért, mert katholi­kusok vagyunk, teljesen vilá­gosan áll előttünk, mily tiszte­lettel kell viseltetnünk a főkáp­talan nagyprépostja, ezen kima­gasló közjogi és egyházi mél­tóság iránt. Hanem amidőn azt látjuk, hogy ilyen saját jobb meggyőződésükkel is ellenkező javaslat előterjesztésével az el­nök és előadó befolyásolható hi­vei annak a főispánnak, aki oly sokát vétett Esztergom tár­sadalma ellen, mint talán senki más, akkor a tiszteletnél is fon­tosabb kötelességünk az igaz­ság megvédése és nyilvános til­takozás azon cselekmény ellen, ami keresztény és szociális szempontból ennek az eszmé­nek sírját ássa meg. Vécs Ottó volt az első Esztergomban, aki felismerve a főpásztori szózat jelentőségét, a család védelmé­ről szőló összes prédikációk igen bő kivonatait több hasá­bon keresztül hozta a mi la­punkban. Ezzel ezen beszédek erkölcsi hatását megsokszo­akarják feláldozni a főispánnak. S ha még ehhez hozzávesszük, hogy a kath. és szociális meg­győződés egyik-másik gerince­sebb tagja Esztergomban állító­lag intelmeket kapott, hogy hagyjon fel eddigi irányú közéleti szereplésével, akkor azt kell mondanunk, hogy itt for­málisan ki fogják irtani az ér­tékes kath. elemeket. Alázatosan folyamodunk azon Leghatalmasabbhoz, aki Eszter­gomban székel, jöjjön e szen­vedő kath. társadalom segítsé­gére. (—/.) Etter Jenő dr. városi főügyész a Köz­üzemi igazgatósági tagok szavazatáról Az „Esztergom" cimű lap egyik legutóbbi számában „Mire kíváncsi a karzat?" cim alatt a névtelenség ho­mályába öltözött cikkíró jónak látta az Esztergomi Közüzemi Rt. igazga­tósági tagjainak érdekeltségére vo­natkozólag a május 18-iki városi közgyűlésen adott ügyészi vélemé­nyemmel foglalkozni, még pedig olyan modorban, amely mindennek nevezhető, csak tárgyilagosnak nem. Névtelen cikkek e általában vála­szolni nem szoktak, miután azonban ténykedéseinek eredményeit tartal­mazza, amellett ebben a tagok tisz­teletdijai is benne vannak, tehát sa­ját működésük elbírálásáról és anyagi honorálásukról is volt ez esetben szó. A kisgyűlés ezen határozata azon­ban jogerőre nem emelkedett, mert az igazgatóság és felügyelőbizottság majdnem valamennyi tagja megfel­lebbezte. A fellebbezés reá mutat arra, hogy az új alapszabályok sze­rint a részvénytársaság vezetőségé­ben az egyes tagok vagy a város közvetlen delegálása, vagy pedig a SAjAT KÉSZÍTÉSŰ lepedö-vászon, köpper, törül köző, konyha- és kenyérruha S ayXtf K4"t abrosz (nagyban és kicsinyben £(JV|ftl legjutányosabban beszerezhető , Pelczmann Lászlóná Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtató

Next

/
Oldalképek
Tartalom