Esztergom és Vidéke, 1931
1931-05-28 / 43.szám
FSTfRfi(W„/DfK ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 43. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 28 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér •IPtPIPIPJPIP()PIPIPIP|g|PIWPJPinPPW^ Uj áldozat Újra fel kell vonultatni az uralkodó párt jeligéit: a keresztény és szociális jelszót éppen úgy mint Antóny Béla esetében tettük. Mert még el sem ült társadalmunk felháborodásának hullámai azon mód felett, emellyel a hatalom a 30 éve kath. eszmekörben dolgozó Antóny Bélát, a Kath. Kör elnökét még vétkességének kimondása előtt az egész ország előtt megbélyegezte, máris új áldozatra van szükség. Egy mélyen katholikus érzésű újságíró, Vécs Ottó személyében. A vármegye főispánjának az esztergomi két tanitó újságíróval szemben hetekkel ezelőtt használt az a megfélemlítése, hogy tartózkodjanak a főispánnak nem kellemes közhangulat megírásától, valóra vált, mert módot talál arra, hogy retorzióval éljen. A legutóbbi iskolaszéken a kegyúri plébános mint előadó s a főkáptalani nagyprépost, mint elnök, oly értelmű javaslatot terjesztettek elő, hogy a létszámfölöttiség miatt a 23 tanító közül a legméltányosabbnak találják Vécs Ottó elbocsátását. Az iskolaszéket megdöbbentette ez az eljárás és többen, de elsősorban Nádler István kifejezésre juttatták, hogy ebben a javaslatban a íőispáni akarat szolgai képviseletét ismerik fel. Azóta a javaslat köztudomásúvá lett és az egész városban, annak minden rétegében a legnagyobb megütközést váltotta ki. Mert mindenki üldözést lát ebben a tényben és a keresztény és szociális felfogás durva lábbal tiprását. Mert akkor, amidőn 23 tanitó közül kettő már egészen közel van a 40-ik szolgalati évéhez, amidőn több tanítónőnek férje is jól kereső és amikor van olyan tanítónő, aki 1—2 éve van a város szolgálatában és mint hajadon szülői háztartásában él és senkit el nem tart, akkor rátalálni Vécs Ottó íiatal kis családjára s őt elbocsátani a város kötelékéből, olyan cselekedet, amely förtelmes kigúnyolása a keresztény és szociális felfogásnak. Mi épen azért, mert katholikusok vagyunk, teljesen világosan áll előttünk, mily tisztelettel kell viseltetnünk a főkáptalan nagyprépostja, ezen kimagasló közjogi és egyházi méltóság iránt. Hanem amidőn azt látjuk, hogy ilyen saját jobb meggyőződésükkel is ellenkező javaslat előterjesztésével az elnök és előadó befolyásolható hivei annak a főispánnak, aki oly sokát vétett Esztergom társadalma ellen, mint talán senki más, akkor a tiszteletnél is fontosabb kötelességünk az igazság megvédése és nyilvános tiltakozás azon cselekmény ellen, ami keresztény és szociális szempontból ennek az eszmének sírját ássa meg. Vécs Ottó volt az első Esztergomban, aki felismerve a főpásztori szózat jelentőségét, a család védelméről szőló összes prédikációk igen bő kivonatait több hasábon keresztül hozta a mi lapunkban. Ezzel ezen beszédek erkölcsi hatását megsokszoakarják feláldozni a főispánnak. S ha még ehhez hozzávesszük, hogy a kath. és szociális meggyőződés egyik-másik gerincesebb tagja Esztergomban állítólag intelmeket kapott, hogy hagyjon fel eddigi irányú közéleti szereplésével, akkor azt kell mondanunk, hogy itt formálisan ki fogják irtani az értékes kath. elemeket. Alázatosan folyamodunk azon Leghatalmasabbhoz, aki Esztergomban székel, jöjjön e szenvedő kath. társadalom segítségére. (—/.) Etter Jenő dr. városi főügyész a Közüzemi igazgatósági tagok szavazatáról Az „Esztergom" cimű lap egyik legutóbbi számában „Mire kíváncsi a karzat?" cim alatt a névtelenség homályába öltözött cikkíró jónak látta az Esztergomi Közüzemi Rt. igazgatósági tagjainak érdekeltségére vonatkozólag a május 18-iki városi közgyűlésen adott ügyészi véleményemmel foglalkozni, még pedig olyan modorban, amely mindennek nevezhető, csak tárgyilagosnak nem. Névtelen cikkek e általában válaszolni nem szoktak, miután azonban ténykedéseinek eredményeit tartalmazza, amellett ebben a tagok tiszteletdijai is benne vannak, tehát saját működésük elbírálásáról és anyagi honorálásukról is volt ez esetben szó. A kisgyűlés ezen határozata azonban jogerőre nem emelkedett, mert az igazgatóság és felügyelőbizottság majdnem valamennyi tagja megfellebbezte. A fellebbezés reá mutat arra, hogy az új alapszabályok szerint a részvénytársaság vezetőségében az egyes tagok vagy a város közvetlen delegálása, vagy pedig a SAjAT KÉSZÍTÉSŰ lepedö-vászon, köpper, törül köző, konyha- és kenyérruha S ayXtf K4"t abrosz (nagyban és kicsinyben £(JV|ftl legjutányosabban beszerezhető , Pelczmann Lászlóná Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtató