Esztergom és Vidéke, 1931

1931-05-28 / 43.szám

városi képviselőtestület ellenőrzése alatt álló polgármester szavazatai révén, tehát a város közvetett kiküldetése alapján foglalnak helyet. A város által a város érdekeinek megóvására kiküldött tagok pedig érdekeltek nem lehetnek. Ez a felebbezés is lényegileg azonos a szenzációsnak kikiáltott ügyészi véleményemmel, amely körülmény viszont annál szenzációsabb, mert ezt a fellebbezés aláírásával osztották Mátéffy Viktor, Fehér Gyula dr., Frey Vilmos dr., Mike Lajos dr., Etter Ödön, vitéz Szivós Waldvogel József, Nádler István stb., akik közül bizonyára a névtelen cikkíró úr is talál olyant, akinek véleményét irányadóul elfogadhatja. Ezen felebbezés ügyében a Közigazgatási Biróság még nem határozott, tehát a döntésig nem is lehet okom reá, hogy véleményemen változtassak. A közgyűlésen előadott véleményem tehát nem volt sem új, sem szenzációs, mert ezzel a tévedéssel elég sokszor foglalkozott már a képviselőtestület. Természetesen olyan képtelenséget nem mondtam, hogy a módosított alapszabályok mondják ki „az anyagiakkal dotált vezetőség érdektelenségét. Ezért nem lehet ezt a „felfedezést" sem patentiroztatni s nem kopirozhatja le a cikkíró úr által emiitett Nyuzdabank Rt., de még a Papírból Gyapjúszövetet Készítő Gyár Rt. sem 1 Komoly kérdések tárgyalását kicsinyes, személyeskedő cikkekkel előbbre vinni nem lehet. Valaki lehet azon a felfogáson, hogy véleményem helytelen; lehetséges, hogy a Közigazgatási Biróság sem fogja osztani, azonban, amikor kötelességemből kifolyólag a közgyűlés szine előtt ebben a végtelenül nehéz kérdésben véleményt adtam, semmi esetre sem szolgáltam reá a névtelenül megjelent gúnyolódásra, [amely hangot a magam részéről nyíltan és nyilvánosan a leghatározottabban visszautasítok. Dr. Etter Jenő városi főügyész. Az orvostanhallgatók tanulmányidejét meg akarják hosszabbítani A budapesti Tudományegyetem orvosi fakultásának tanártestülete érdekes reformkérdéssel foglalkozik. Arról folynak megbeszélések, hogy az orvostanhallgatók tanulmányidejét meg kellene hosszabbítani olyképp, hogy az orvostanhallgató 12 féléven keresztül járjon az egyetemre és a megfelelő vizsgák letétele mellett csak 12 félév után nyerhessen orvosi diplomát Ezzel kapcsolatban kötelező tantárggyá kívánják tenni a szülészetet és külön tanszéket állítanának orvosi műszerek és gépek ismertetésére. Az orvoskari profeszszorok kikérik a tanulmányi idő meghosszabbítása tárgyában a felső oktatási tanács véleményét is és azután fordulnak a kultuszkormányhoz, hogy ott is tegyék megfontolás tárgyává, hogy nem kellene-e az orvostanhallgatók tanulmányi idejét ilymódon meghosszabbítani. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Cigány-iparosok és házalók ezentúl csak a saját vármegyéjükben járhatnak A kereskedelemügyi miniszter körrendeletet intézett az illetékes hatóságokhoz, amelynek értelmében cigányok részére a jövőben vándoripari és házalás! engedély csupán annak a vármegyei törvényhatóságnak területére korlátozva adható meg, amely törvényhatóság területén az illetőnek rendes lakóhelye van. Ha a vándoripari vagy házalási engedélyt kérelmező cigány törvényhatósági joggal felruházott városban lakik, a vándoripari vagy házalási engedély — ha az emiitett tevékenység a város területén meg van engedve — a város területére s egyben ama vármegyei törvényhatóság területere is vonatkozik, amely vármegyében az illető város fekszik. A vándoripari vagy házalási engedéllyel rendelkező cigányok foglalkozásuk gyakorlása közben csupán egyedül járhatnak; segédet még a házaló cigányok sem tarthatnak, családtagjaikat nem vihetik magtikkal és foglalkozásuk gyakorlása céljából járóművet nem használhatnak. A hatóságok a házalás gyakorlása és az engedélyek meghosszabbítása tekintetében közbiztonsági szempontókból figyelembe jövő azokat a követelményeket is kötelesek szigorúan érvényesíteni, amelyeknek a már ezidőszerint fennálló rendelkezések értelmében érvényt kell szerezni. A letelepült cigányok vándoripari és házalási tevékenységének korlátok közé szorítása egyrészt a cigányok kóborlásával járó, közbiztonsági szempontokból jelentős veszélyek miatt vált kívánatossá, másrészt pedig azért, hogy a kóborcigányok letelepedését célzó rendelkezések által elérhető eredmények ne kissebbitessék. A belügyminiszter körrendeletet adott ki a magyarországi turistaforgalom támogatása érdekében. A Magyarországról külföldre utazók száma lényegsen nagyobb, mint azoké, akik külföldről Magyarországra jönnek és a külföldön időző, utazó vagy nyaraló magyar közönség által külföldre vitt összegek az ország fizetési mérlege szempontjából jelentős tehertételt képviselnek. A legelső teendő lenne ezek meg változtatására más külállamok, Ausztria, Németország, Svájc stb. mintájára mindenekelőtt a jogi és fizikai lehetőségeket megteremteni arra, hogy az ország megmaradt, üdülésre alkalmas területein erre a célra, a jogos érdekek megóvása mellett rendelkezésre álljanak hasonló lehetőségek. A népjóléti és munkaügyi miniszter előterjesztésére a törvényhozás az 1929: XVI. tc.-be foglalta a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről és üdülőhelyekről, valamint az ásványos gyógyvízforrásokról előterjesztett javaslatot. E törvényjavaslat eredetileg rendelkezéseket tartalmazott a turista ügyre vonatkozóan is, igy a turista-utak megállapítására, kilátóhelyek és menedékházak létesitésére és használatára stb. Utóbb a rendelkezéseket a törvényjavaslatból kihagyták azzal, hogy a turistaságról külön törvényjavaslat készül. A magyarországi idegenforgalom fellendítése érdekében is kívánatos, hogy az e részben szükséges intézkedések a valóságba átültessenek. Remélhető, hogy ezáltal jelentékeny részben megoldásra találnak azok a problémák, amelyek a magyarországi turisztika fellendítésével kapcsolatosak, igy meg valósul egyik fontos előfeltétele annak, hogy a ma külföldön üdülést kereső magyar közönség rá legyen bírható arra, hogy üdülését az ország területén keres-e. A belügyminiszter a rendeletben felhívta az alispánokat és polgármestereket, hogy a turistaforgalom pénzügyi, közgazdasági kulturális, egészségüdyi jelentőségére való figyelemmel annak sikerét minden lehető módon mozdítsák elő, s a megindult mozgalmat támogassák. Esztergom készülődik a választásra Amióta Esztergom polgársága a fővárosi lapokból arról értesült, hogy júniusban lesznek a képviselőválasztások, mindinkább arról hallunk, hogy ki lesz Esztergom város országgyűlési képviselője ? Igen megbízható forrásból tudjuk, hogy a hercegprimási iroda még nem kapta meg Rómából a rendeletet, amely a papképviselők fellépését engedélyezi. Igy Mátéffy Viktor prépost plébánosnak nincs meg az engedélye, hogy országgyűlési képviselőnek felléphet. Érdeklődtünk Esztergom polgárságának számottevő képviselőinél, a földmiveseknél, a kereskedőknél és az iparosoknál, hogy milyen álláspontjuk van a választást illetőleg? A polgárság köréből több helyről igen nagy érdeklődéssel fordulnak Gróh József dr. felé, aki szociális, társadalmi, pénzügyi és jogi koncepciójával a legjobban rátermett arra, hogy Esztergom országgyűlési képviselője legyen, különösen, hogy a várost ebből a súlycs helyzetből kisegítse, vagy hogy az igazi, érezhető szanálást keresztülvigye. A hangulat igen erős Oróh József dr. mellett és az egyházi körök is szívesen látnák Gróh fellépését. Most még határozottan nem tudunk véleményt mondani, de annyi bizonyos, hogy olyan képviselőre van Esztergomnak szüksége, aki tudásával és képességével tud és akar segíteni, aki nem Ígéretekkel és üzleti vállalkozásokkal próbálkozik, hanem a polgárság és a város érdekeit tartja mindenek előtt életbevágó kérdésnek. Uferini művészegyüttesének vendégszereplése a Fürdőben Internacionálisan közismert és talán még jobban kedvelt művészegyüttes vendégszerepel a Fürdő vendéglő színháztermében f. hó 29—30—31-én (péntek—szombat—vasárnap). A világhírű illuzionista és a modern bűvészet legkiválóbb reprezentánsa, Tferini mester mutatja be társulatával, rendkívül élvezetes, változatos és szórakoztató előadás keretében gazdag műsorát, mely az egész világon, a legelőkelőbb színpadokon hihetetlen sikert és tetszést aratott. Olasz országi és ausztriai turnéjukat befejezve most Budapesten *és hazánk néhány nagyvárosában tesznek eleget szerződéses kötelezettségüknek. Itteni előadásuk is minden bizonynyal a legteljesebb siker és tetszés jegyében fog lezajlani, amelyre bőségesen enged következtetni páratlanul gazdag műsoruk. A temetkezési egyletről. A Katholikus Legényegylet nagyterme teljesen megtelt Pünkösd hét főn délután 5 órára, a temetkezési egylet megalakulásának kimondására megjelentekkel. A nagy érdeklődés bizonyítja a legjobban, hogy az egylet megalakulása hézagpótló, nagy horderejű és szociális jelentőségű. Az egyesület megalakulásának előmunkálataiban oroszlán része van Madaras Aurélnak, a szentgyörgymezŐiek buzgó és agilis plébánosa nak, aki az alapszabályokat is a legkörültekintőbb figyelemmel dolgozta ki és gyakorlati útmutatásával odáig vezette az egylet létrehozásán fáradozókat, hogy most egyhangúlag, kimondották a megalakulást. Madaras plébános jelentette az értekezletnek, hogy sikerült az egylet elnöki tisztségére Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonokot, amit lelkes éljen zéssel vettek tudomásul. Ügyvezető elnöknek Gróh József dr.-t ajánlotta Kitörő lelkesedéssel fogadják Gróh dr. elnökségét. Ezután átvette Gróh dr. a gyűlés vezetését és igy már az ő elnöklése alatt mondották ki, hogy a három hónapra tervezett alakulási idő alatt fizetik be a beiratási dijat (3.20 P) az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbankba, s amikor 2000 beiratási dij befolyt, kimondják a végleges megalakulást. A befizetések már meg is kezdődtek és szorgalmasan fizetik be a jelentkezők a beiratási dijakat. Tagfelvétel tovább folyik. A befizetéssel az új jelentkezéseket is tudomásul veszik. MftM tfacfttdw ii i n K u Hajtóvadászat Az iskolaszék legutóbbi gyűléséséről megjelent sajtóközleményekből s a gyűlésen résztvett komoly férfiak megbízható előadásából azt látjuk, hogy a véleménynyilvánítás ellenzője, a szabadsajtó ellenfele újabb rohamra fújt riadót, megkezdődött a hajtás a nemes vadra, a helybeli sajtó egyik tehetséges, önzetlen s a város közönségének túlnyomó többségének tetszése szerint dolgozó munkása ellen. A vadászatrendezőt jól ismerjük, a fegyvertárát szintén. Több mint; 10 év óta működik városunkban politikai, városi, gazdasági, egyesületi, társadalmi és publicisztikai téren, j Ismerjük képességeit, agilitását, mentalitását, és temperamentumát, sőt az MM* Férfi öltöny és női ruhaszöveteket legújabb kimintázásban feltűnő olcsó árban árusítja ILcLrÉS SÁNDOR GÉG Széchenyi-tér 21. szám alatt.