Esztergom és Vidéke, 1931

1931-04-26 / 34.szám

ESZTERfittH^/BCKE iMnramnM ni 11 iiiiiiiimm ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 34. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. VASÁRNAP, ÁPRILIS 26 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér A városok fejlődése Klebelsberg Kúnó gróf kultuszminiszter egyik ujabb kedvenc problémaköre a magyar városok íejló'désének és jelentőségének kérdése. Több beszédben és cikkben világította már meg a kérdés történelmi oldalait és jövőbe nyúló fontosságát. Rámutatott arra, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint Magyarország összlakossága közel nyolcszázezer fővel szaporodott az elmúlt tiz esztendő alatt. Ha felvetjük azonban a kérdést, hol helyezkedett el a természetes szaporulat által megduzzadt lakosság, elég egészségtelen képet kapunk. A tény tudniillik az, hogy leginkább Budapest és annak környéke szívja íel a természetes szaporulat oroszlánrészét. Ha meggondoljuk azt, hogy az előbb említett terület százalékban milyen elenyésző csekély része az ország összterületének, világos képet nyerünk az aránytalanságról. Igaz, hogy Budapesten és környékén vannak okok, amelyek ide vonják a lakosságot, de a végeredmény csak az, hogy a Budapestre özönlő többlet elproletárizálódik. A középosztály köréből azért igyekeznek sokan Budapestre, mert ott főiskolák vannak s látogatásukra rendkívül nagy számban megy fel a vidéki fiatalság s a fővárosi élet megismerése után már nem szívesen tér haza, mert hozzászokott a főváros nyújtotta kényelmekbe és örömökbe s a vidéket úgy fogja fel, mintha az Budapesthez képest valami Szibéria lenne. A népesség alsóbb kategóriái viszont azért tódulnak a fővárosba, mert az ország iparának jó része ide van koncentrálva s igy nagyobb a munkaalkalom. Ezen a ponton megemlítette a kultuszminiszter, hogy mennyire bölcs előrelátás volt Mussolinitői az az intézkedés, hogy szigorú engedélyhez kötötte a gyárak alapítását, arra kötelezve, hogy faluhelyre menjenek. A kultuszminiszter véleménye szerint Budapest fejlesztésének sokkal egészséges módja volna az idegenforgalom útján való fejlesztés. Budapest balneológiai szempontból rendkívül előnyös helyzetben van, hiszen egyesíti a milliós város minden kényelmét a hévizek gyógyító erejével. Budapesttel sem a fekvés szépsége, sem a gyógytényezők gazdasági szempontjából Európa egyetlen városa nem veheti fel a versenyt. A népesedési politika eszközeit általában az alföldi gondolat és a városi gondolat szolgálatába szeretné állítani. Véleménye szerint az Alfölddel az elmúlt évek során igazságtalanul bántak s mikor tettek is érte valamit, nem a legmegfelelőbbet tették. Igy pl. nem középiskolára van az Alföldnek szüksége, hanem polgári és népiskolákra. Ezért helyezte az Alföldre az ötezer objektumra kiterjedő népiskolai programm súlypontját. Ha a városok problémájáról esik szó, fel kell vetni a kérdést, hogy mik a városképző erők Magyarországon. A vidéki városokat tekintve, nyilván a vármegyék, amelyek a városok gazdasági tápláló területét adják. E téren azonban szerencsétlen körülmény az, hogy igen sok megyénk területe nem elégséges a városképző erő kellő hatékonyságának biztosítására s e téren Németország és Ausztria szerencsésebb helyzetben vannak, ahol a provinciák a nagy közigazgatási egységek. Bizonyos mértékben tehát mesterséges pótlékra van szükség. Adatokkal bizonyította, hogy az egyetemi városok mindenütt rohamosan fejlődnek, még akkor is, ha környékükön viszszaesés tapasztalható. Szeged, Pécs, Debrecen igen örvendetes fejlődést mutatnak. A városfejlesztés szempontjai közül azonban nem szabad kifeledni bizonyos esztétikai szempontokat sem és rendkívül jelentősége van továbbá a vidéki hajtó erőteljesebb fejlesztésének, aminek számos példáját látjuk a külföldön. Ha nem csinálunk okos ^várospolitikát és a népesedés felesleget nem tudjuk áttelepíteni a vidéki városokba, akkor kellemetlen szociális tünetekkel kell számolni. Tartani lehet az egykerendszer további kiterjedésétől, a kivándorlás növekedésétől stb., amelyek nyilvánvalóan nem kívánatos jelenségek és esetleg hátrányosan befolyásolhatják a trianoni béke revíziójára valő törekvéseinket is. Jelent-e szanálást Esztergomnak a Közüzemi Rt bérbeadása? Huszár Aladár dr. főispán elaborátumának megvilágítása két oldalról A mult vasárnap közöltük Esztergom szanálási tervének lényegét és azóta megjelent már külön nyomtatásban is a terv, amelyet minden városi képviselő megkapott. A tervezet szerint kiemeltük: Esztergomhelyzete olyan rossz, hogy csak a Közüzemi bérbeadásával lehelne elkerülni a komoly következmény éket. A tervezet még azt is feltünteti, hogy ha a város nem fogadja el a Közüzemi bérbeadásának tervét, a pö rök halmaza zúdul a városra, de másrészről is, a Közüzeminek adósságai vannak, amelyeket, ha egy napon követelnek, a Közüzemi tehetetlenné van téve. Kiemeltük még a tervezet szerint, hogy más választás nincs és azt az ajánlatot kell elfő gadni, amelyik a legkedvezőbb. A Hungária Rt. pedig — 1 millió 400 ezer pengő 30 évre előre kifizetett bért, 1 millió készpénzkölcsönt és munkát kapnánk — a szakértők szerint is igen kedvező, mert nincs lehetőség, hogy a város más módon jusson pénzhez. Sorsdöntő választás elé került Esztergom. Vagy a Közüzemi bérbeadását választja, vagy ha lehet jobb megoldást keres a pörök megindulásának kockázatával. Olyan életbevágó kérdés a szanálás, hogy a leghiggadtabb, a legjózanabb mérlegelésre és megfontolásra van szükség. Ha jó munkát akarunk végezni és a város közérdekét teljesen szolgálni a szanálás kérdését két oldalról kell megvilági tani és vizsgálni. Vizsgálnunk kell Huszár Aladár dr. főispán elaborátumát és figyelnünk kell az ellenvéleményekre is. Tekintsünk előbb a szanálás számadataiba : A városnak kétmillió pengő függőadóssága van. Ez az adósság éget. Ha a város bérbeadja s Közüzemit, kap 1 millió 400 ezer pengő bétt és 1 millió pengő készpénzkölcsönt. Ez összesen 2 millió 400 ezer pengő. A Közüzemi adóssága 800 ezer pengő, amely összeget ki kell fizetni a 2 millió 400 ezer pengőből és igy maradna a 2 millió függőkölcsön tartozás fedezésére 1 millió 600 ezer pengő. Igy a régi adósságból 400 ezer pengő még mindig teher. De kamatot is kell fizetni tehát ez az összeg nagyobb lesz. Számítsuk ehhez azt az 1 millió pengő kölcsönt, amit a Hungária ad, tehát az uj adósság 1 millió 400 ezer pengő lesz. Hogyan fogják fizetni a kamatokat, mert hiszen az évi bértől is elesünk?! Érdemes-e igy bérbeadni a Közüzemit és nem forog-e fenn, hogy csöbörből-vödörbe esünk, sőt elvesztünk egy városfejlesztő bázist egy üzemet, amely nélkül a városélet béna lesz! ? Ezeket a kérdéseket a kutató számítás veti fel. De vegyük sorba két oldalról a városi képviselők véleményét. Gróh József mint városi képviselő és mint pénzügyi ember is ezt az álláspontot tartja: Körülbelül egy évvel ezelőtt a Tröszt Villamossági Rt.-al már Antóny is folytatott tárgyalásokat a Közüzemi bérbeadása iránt, de ez nyilvános tárgyalásra nem került, mert a bizalmasan megkérdezettek ezt e-lenezték. Ma sem tudok hive lenni a bérbeadásnak, mert az a meggyőződésem, hogy a villamos üzem akkor szolgálhatja legjobban a város érdekét, ha egészen annak tulajdonában és kezelésében van. Ebből a szempontból már a Közüzemi bérletét is elleneztem, sajnos eredménytelenül. Az a meggyőződésem, hogy ha a villamos üzem a város kezelésében lett volna, ma nem volna visegrádi vonalunk és fehérmegyei érdekeltségünk, de nem volna 800.000 pengő tartozásunk s igy a helyzet nem volna oly égető. A közüzemi adósság nélkül vette át az üzemet s pár év alatt adósságra terjeszkedett — városon kivül. Ez nem volt városi érdek s ezt az adósságcsinálást kárhoztatnom kell. Azok, akik ma a bérbeadást oly erősen szorgalmazzák, ugyanígy szorgalmazták viszont a Ganz-féle bérlet felmondását. Pedig ez a bérlet elég tanulságot adott arról, hogy ily bérleli viszony igen sok bajjal és károsodással jár. Nem vagyok híve a bérbeadásnak azért sem, mert az a feltevésem, hogy a Közüzemi szakavatott veze tés mellett nagyobb jövedelmet fog adni a bérleti szerződésnél, mert 30 évre nem tudnék lemondani a város legjövedelmezőbb jogáról 1 400,000 er- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törfilI . kőző. konyha- és kenyérruha, házi szövött Pelczmann Lászlónál legjutáuyosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtató