Esztergom és Vidéke, 1931

1931-04-26 / 34.szám

pengő ellenében s mert az a feltevésem, hogy 1—2 évig még ki tudjuk húzni a mai helyzetet függő kölcsönökkel s ez idő alatt lehetséges lesz a város törlesztéses kölcsönnel szanálni s nem leglucrativ jogának 30 évre való lekötésével. A miskolciak is keservesen megbánták, hogy bérbeadták villamos üzemüket s azt hiszem, ez iesz a mi sorsunk is. Annál is inkább, mert hisz a bérbeadással igazán csak pil lanatnyilag lesz segitve a bajunkon, de nem gyökeresen. Vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok, aki már a tervezet el készítése előtt is tájékozódva volt a szanálás körülményeiről, a következő véleményen van: A közüzemi adóssága nem 800 ezer pengő, hanem jóval kevesebb Mintegy 400 ezer pengőt lehet venni, mert az adósságból a Speyer-köl csönre is esik. Ha tehát a bérbe adással a város 2 millió 400 ezer pengőt kap, a Közüzemi 400 ezer pengő adósságát kifizetve 2 millió pengő marad, amiből a függőköl csont, a nehéz és sürgős adóssá gokat teljesen ki lehet fizetni. A drá ga adósságokra kell most a pénz, a nem drága adósságok fennmaradnak Egyébként a szanálási tervezet min denre kiterjeszkedik és az minden előnyt biztosit a városnak. A szer ződés méltányos lesz. Azzal a gondolattal, hogy 30 évre adjuk bérbe a Közüzemit, meg kell barátkozni Különben is a Közüzemi szerződését is meg kellene hosszabbítani, mert jelenleg az üzem nincs abban a hely zetben, hogy a szerződést károso dás nélkül felbonthatnók. A részvé nyeseket kielégítik. Esztergom villamos világítása pedig kifogástalan lesz, mert nagyvállalat fogja az üzemet vezetni. A tisztviselők kérdése kis része a bérbeadásnak és kicsinyes dolog lenne, ha itt akadékoskodnánk, mert a város érdekéről van szó. Egyedül azt kell szem előtt tartani. Nagy megfontoltságra vall Zwillinger Ferenc dr. képviselő és ügyvéd álláspontja is : — Mindig jobban és tisztábban látjuk a teendőket. Amit Lenkei mondott a főispáni értekezleten, hogy tetszetős a tervezet és hogy nem láthatjuk kétségbeejtőnek a helyzetet, az annyiban igaz, hogy csak az első pillanatban tetszetős a terv. De minél jobban utánaszámitunk, úgy semmi körülmények között sem az a terv, amely a várost a bajból ki tudja rántani. Ha pillanatnyilag tudnánk is segíteni a helyzeten, ezzel szemben áll az a hátrány, hogy a város 30 évre köti le magát, előre megállapított évi 125 ezer pengő bérért, ami azonban semmit sem jelent, mert 30 évre előre kapjuk és vele adósságot kell fizetni. További jövedelem nincs! Ami az elénk adott elaborátum egyik részét illeti, én is komoly munkának tartom. Fontos is a város jelenlegi súlyos helyzetének feltárása miatt. Hiszen éppen azt akartuk mi mindig elérni, hogy zárszámadások és költségvetések egész ter jedelmükben tárgy altassuk a pénzügyi bizottság által és ne csak az ellenőrzőbizottság által. Minthogy ezt évek hosszú során át nem tudtuk elérni sem a pénzügyi bizottság, sem a város képviselőtestülete nem látta tisztán a város pénzügyi helyzetéi Most végre elértük, amikor igaz, hogy siralmas az állapot, de semmi körülmények között sem oly kétségbeejtő, mint amilyennek a főispán és az ellenőrzőbizottság elnöke velünk elhitetni akarta. Hiszen még a békés időkben is előfordultak erős és nehéz napok, amidőn a város teljesítőképessége megakadt. E zavarokat azonban a város mindenkor a helybeli pénzintézetek segítségével ki állta és lehetséges volt védekezni a perbeli megtámadások ellen. A jelen esetben is úgy hiszem, hogy a fenyegető néhány" pert meg tudjuk előzni, részint 3—4 havi ha lasztási kéréssel, részint a helybeli pénzintézetek segi ségével. Ezért a pár hónapi néhány időszakért nem adhatjuk oda pénzügyileg legbizto sabb vagyonunkat. Ami most már az elaborátum má sik részét illeti, az is alapos munka De utánszámítással azt vesszük észre hogy semmi körülmények között sem alkalmas a végleges szanálásra. Egy részt, mert Huszár főispán a janu ári értekezleten és Mike dr. a pártértekezleten a szanálás végrehajtására részint kamatmentes állami köl csont, részint olcsó kamatozású bank kölcsönt vettek alapul. Összekötteté seik folytán ezt helyezték kilálásba. Ez sajnos nem történt meg. Másrészt oly erős megterhelés lenne ez a jogátengedés a városra nézve, amellyel szemben nagyon csekély ellenérték az évi — mondjuk 26 ezer pengő, amint azt a bizottságban meg állapították. A kibontakozásra az én hét év előtti tervem látszik legmegfelelőbbnek. A Közüzemi Rt. helyett a városi üzemi hivatalt, a mindenkori polgármester vezetése mellett, a Köz üzemi Rt-tól átveendő hivatalnokok és munkások alkalmazásával. Termé szetesen csak a megfelelő számú személyzetet, szorgalmas és tehetséges embereket afkalmazzon a város A villamos világítás csak a városra terjedjen ki, a dunamenti és a fehérmegyei jogosítványok adassa nak el megfelelő vételár mellett akár a Salgónak, akár a Hungáriának vagy a Trust-cégnek. Ezzel a legszüksé gesebb tőke előteremthető lesz. Ami a városi hálózat fejlesztését illeti, az mindenkor beillesztendő legyen az évi költségvetésbe, Lehetetlenség, hogy a kormány 2—3 évre szóló kamatmentes vagy csekély kamatozású, városszanálásra adandó kölcsön elől elzárkózzék, mert hiszen Magyarország majd minden városa részesült ebben. Esztergom csak azért nem, mert dacára a közgyűlés többszöri határozatának, még sohasem ment kérelmező küldöttség a minisztériumba. Nem lehet arról szó, hogy el kell fogadni a szanálási tervet, mert azt a főispán hozta hanem az legyen a döntő elhatározás alapja, hogy mit követel és mit vár a város közérdeke. Mike Lajost is megkérdeztük: — Nem nyilatkozhatom a szanátásról — mondta Mike — mert a kérdés még nem érett meg és még nincs is kezünkben a szerződés. Jól meg kell fontolni a dolgot! Az bizonyos, hogy nem csinálunk belőle pártpolitikát. A város közérdekéről van szó. Ha ma kerülne a közgyűlés elé, nem hinném, hogy keresztül menne. Én magam is ellene lennék, ha nem látnám a Közüzemi tisztviselők százszázalékos biztosítását. Eddig szólnak a nyilatkozatok. A magunk részéről ismételjük Huszár főispán szavait amelyek szerint ő a munkáját elvégezte és a döntés most már a közgyűlésre tartozik. A városi képviselőtestületen van tehát a sor. Kíméljük a virágokat Minden jólelkű és szépérzékű esztergomi örömmel látta a mult évben, hogy a rendkívül nehéz gazdasági viszonyok dacára, a háztulajdonosok egy része nagy megértéssel fogadta a „Virágos Esztergom" akciót, anyagi áldozatot hozott e mozgalom gyakorlati megvalósítása érdekében, az utcai ablakjaira nagy költséggel egyszerűbb vagy díszesebb virágtartó ládákat szereltetett fel s ezekben virágokat ültetett, gondozott és ápolt. Az őszi hervadás után eltűntek e diszek az abiakok alól, de a tavasz első jeleire ismét megjelentek ott dacolva az időjárás viszontagságaival. De nem a zord idő a virág legnagyobb ellensége, hanem — sajnos — azok közül akadnak lelketlenek, akiknek gyönyörűségére diszitik a házakat virággal. Nap-nap után előfordul, hogy megdézsmálják a virágállományt vagy megcsonkítják, tönkreteszik szegény virágjainkat. Nehéz szavakat találni az ily eljárás megbélyegzésére. Az illetőknek aligha használ a jó szó. A jólelkű és szépérzékű közönséget kérjük, hogyha véletlenül tanuja ily barbárságnak, ne nézze el ezt közömbösen, hanem közölje az illető nevét a ház lakóival, vagy a helybeli sajtó útján adja át az illetőt a közmegvetésnek. Néhány szó az Esztergomi Közüzemi Bt. mérlegéről Az Esztergomi Közüzemi Rt. közzé tette 1930. évi mérlegét és évi ren des közgyűlést hivott össze. Az évi mérleg igen érdekes adatokat foglal magában és ezért azzal érdemes foglalkozni. Legszembetűnőbb a mérlegnek az a tétele, mely a tartalékokat érinti Az 1928. évi összes tartalékok 47.550 pengőt tettek ki. Ugyanezek az 1929. évi mérlegben 49.495 pengővel szerepelnek. Egyikben sincs azonban értékcsökkenési tartalék. Az 1930. évi mérlegben azonban csupán értékcsökkenési tartalékban 109.923 pengő szerepel. Nem volt tehát céltalan az a el sújtó kritika, melyet a tartalékolások elmaradása miatt nyilvánítottam és helytállónak mutatkozik az a megállapításom, hogy öt év alatt a városnak juttatott és kérkedve hangoztatott 450.000 pengő kimutatása csakis a tartalékolások elmaradásának következménye. Nem kisebb érdeklődésre tarthat számot a költség számla, melyben az 1929. évben 143 282 pengő teher szerepelt. Az 1930. évi mérlegben azonban már csak 12.738 pengőt találunk feltüntetve, ami még mindig elég nagy összeg ahoz, hogy mellette kritika nélkül el ne haladhassunk. A két összeg közötti különbség részben a tartalék számlán mutatkozik. Ezzel szemben áll, hogy Esztergom város bérszámlája és 5 % os részeszedése cimén a mérleg csupán 52,040 pengőt számol el az előző évi 84,439 pengővel szemben. Itt tehát 32,000 pengő kevesblet mutatkozik az előző évvel szemben, ami ujabb bizonyiték arra, hogy a városnak juttatott 450.000 pengő csak a levegőben volt meg. Az üzletvitel kifogásolható voltát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a mult évi 465.142 pengő értékű áramszolgáltatásból, tehát a havi 38.000 pengős átlagfogyasztásból 208,996 pengő áramtartozás, mint künnlevőség torlódott össze, ami közel 6 havi áramfogyasztásnak felel meg. A személyzet és munkabér számlán az 1929. évi mérlegben 97.625 pengő szerepel. Az 1930. évi mérlegben e cimen már csak 82.698 pengő van feltüntetve. A megtakarítás tehát 15,000 pengő, ami viszont azon megállapításomnak igazolása, hogy a kritika tárgyává tett 1929. évi eredménnyel szemben megtakarítás érhető el. Ez a megtakarítás azonban korán sincs azzal a mértékkel keresztül vive, amellyel az keresztül vihető lett volna. Különben is a mérlegből az meg nem állapitható, vájjon minden e számlára tartozó tétel tényleg ide könyveltetett-e? Mindez a megállapítás a laikus szemében ma, amikor a Közüzemi Rt. közgyűlésén egyben hattyúdalát fogja elénekelni, feleslegesnek mutatkozik. Ez azonban nem helytálló, mert hátra van még a felszámolás, amely a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kimúlását igen kínossá és hosszadalmassá teszi. Hogy ez a folyamat megrövidíthető legyen, szükség van a 100 °/o-os részvényállag birtoklására. Köztudomású ugyanis, hogy a Közüzemi Rt. részvényeinek cca 20 % a magánkezekben van. Ezek a részvények tehát a város közönsége által megszerzendők lesznek. Mint hirlik a részvénytulajdonosok már is szövetkezni készülnek iogaik megvédésére. Azt kívánják, hogy a bicskei érdekeltség mely a mérlegben 8000 pengővel szerepel és amelyet a kis részvényesek vezetői egy későbbi időpontban 130,000 pengőre értékelnek Mátéffy Viktor elnökigazgató bemondása és becslése szerint, amit kétkedéssel fogadok — közöttük részvényeik arányában osztassák fel, illetőleg a kisrészvényesek részvényei ezen összegek betudásával váltassanak be. Igaz ugyan, hogy a törvény szellemének is az felel meg legjobban, hogy a részvényesek részvényeikért a vállalat végleszámolásának eredményében részesüljenek kielégítésben, a jelen esetben mégis arra az álláspontra kell helyezkednem, hogy a részvényesek legalább is részvényeik névértéke erejéig kapjanak kárpótlást a várostól, mert tőkéjüket közüzemi és nem magánvállalkozásba fektették és azért a város szavatossággal tartozik. Kétkedéssel kell fogadnom azt a beállítást, hogy a bicskei üzem értéktöbblete felszámolás esetén a Közüzemi részvénytársaság alaptőkéjén felül megmaradna Állítani merem, hogy a vállalat alaptőkéje sem intakt, amit a feszámolás eredménye igazolni fog. De igazolja ezt az a körülmény is, hogy a most közzétett mérlegben 110.000 pengő tartalékoltatott, mig az előző években e címen egy fillér sem lett tartalékolva, holott ezen tartalékolásnak számláján már most legalább 300.000 pengőnek kellene lenni, hogy az a tényleges értékcsökkenéssel lépést tartson. Most fog elválni különben az is, hogy az áramért adósok számláján mutatkozó 209.000 pengőből mennyi vált behajthatatlanná. Ez röviden az, amit az 1930. évi mérleggel kapcsolatban a közgyűlés megtörténte előtt elmondani szükségesnek láttam, hogy a részvényesek és érdekeltek tisztán láthassanak és Ítélhessenek a részvénytársaság sorsát illetően. D. Harisnyák, keztyűk, rendkívül olcsó árban szerezhetők be Illés Sándor divatüzletében Takarék épület. Frissen sült laska ismét kapható Marmostein Mórnál kg.-ja 1*20 P.