Esztergom és Vidéke, 1931

1931-04-12 / 30.szám

ESZTI Mi (W M K ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 30. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. VASÁRNAP, ÁPRILIS 12 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Halott emberek, élő igazságok Negyven évvel ezelőtt az esztergomi szeminárium spirituálisa egy addig itt részleteiben alig ismert pápai enciklikát fordított magyarra. A Rerum Novarum akkor indult el hódító útjára a magyar földön is. A fordítóból később püspök lett. Élete heroikus küzdelem volt a Rerum Novarum mindeneket átfogó diadalmas igazságaiért. A szerző és a fordító régóta halottak már. XIII. Leó neve ott világol egy hanyatló, szociális problémáinak fojtogató öleléséből kibontakozó század alkonyán. O volt Krisztus igazságainak hirdetője álapostolok és Antikrisztusok közepette. A fordító, Székesfehérvár lánglelkű püspöke négy éve pihen egy hűvös sírkamrában. Mindkettőjüknek csak a teste porlad. Világokat átfogó gondolataik Krisztusban eredő emberjóságuk, meglátásuk korokat átfogó nagy igazságai útjelzőként világítanak a botorkáló, tévelygő emberiség előtt. Ma tisztábban, százszor világosabban talán, mint valaha. Mert soha fájdalmasabban, kinzóbban és elriasztóbban nem érzi minden kontinens népe a Rerum Novarum igazságait, mint ma, amikor a fegyveres háború elcsittulása után vámháborúk, bankok, trösztök és kartellek offenzívája rombolja szét a jólét, békesség és nyugalom megmaradt fedezékeit. A legutóbbi négy évtized borzalmas eseményei, a világ feldöntött erkölcsi és gazdasági rerdje, a nyomor pusztításai, a munkanélküliek millióinak elborzasztó felsokasodása, a pusztító szociális nyomor pestisként való terjedése, a vakok, bénák és árvák milliói, az egész világ eltorzult, kínban vonagló arca, ime még fájdalmas igazolása XIII. Leó és Prohászka Ottokár igazságainak: jaj a világnak, ha az úgynevezett „politikádban nem érvényesülnek a krisztusi igazságok. Mert nincsen kétféle kereszténység. Egy az Isten és egy az emberek felé. A kereszténységnek valósággá kell válnia társadalmi életünk minden megnyilvánulásában : a parlamentben, bankokban, diplomáciánkban, egye" temeinken, a munkahelyeken, tőkés és munkás, politikus és bankvezér, iparos és földművelő életében egyaránt. Mert nincs egy kereszténység a templomok és egy másik a magánéletünk számára. Nincs egy kereszténység befelé és egy másik kifelé. A legutóbbi évtizedekben az emberiség azt hitte, van ilyen kétféle kereszténység. Azóta a civilizációnkat alapjaiban rengeti ezer veszedelem. Tízmillió rokkant, ugyanannyi munkanélküli és Paristól Londonon keresztül Moszkváig a mindent pusztulással fenyegető veszedelem : a kommunista pestis. A látnoki lélekkel megírt enciklika megjelenésével egyidejűleg az úgynevezett tudomány nagynevű képviselői közül is többen úgy látták, hogy az európai civilizációt alapjaiban fenyegeti veszedelem. A tudomány azonban sohasem lát olyan messzire, mint a hit. A tudomány konstatálta a tüneteket, a hit megtalálta a károkozót is. Az 1919-es első leszerelési konferencián már tisztábban látták a világi hatalmasságok is. Hughes szenátor megmondotta, látván a delegátusok cinikus farizeuskodását: Európa össze fog roskadni saját bűneinek súlya alatt . . . De Európa bűnei az egész világ bűnei is. Es nincs megváltás Európa és a világ számára másban, csak Krisztusban. Ha a kereszténység diadalmaskodik életünkön, az ember visszajut az elvesztett paradicsomba. De amíg pénzhatalom, gőg, erőszak és brutális önkény diktálnak a fórumokon, égni, sisteregni fog körülöttünk, mellettünk, felettünk és alattunk az a pokol, amelyet megérdemlünk. (=) A városok háztartásának rendezése Irta: Tóth Tihamér dr. szolnoki polgármester A gazdasági viszonyok ijesztő mérvű leromlása nem vonulhatott el nyom nélkül a városi háztartások feje felett sem. A mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem összeroppanása mély barázdákat szántott a magángazdaságok, de a közületi háztartások eleven testébe is. A polgárság teherbíró képességének tetemes csökkenése, másfelől pejig a városi háztartás terheinek lényeges emelkedése (a szociális és szegénysegélyezési teendők, inségakciók, a munkanélküliség enyhítése érdekében végzett nagyobb beruházások stb), továbbá az államháztartás szanálása céljából a városokra áthárított ujabb terhek, mind együttesen megingatták a városok háztartásainak eddigelé szilárd alapzatát. Teljes joggal mondhatjuk, hogy nincs magyar város, amelynek háüartása kisebb-nagyobb zavar tüneteit ne mutatná. Bizalommal és reménykedéssel vártuk, a magyar városok vezetői, ennek a nyomasztó és bénitó anyagi megkötöttségnek az enyhítését az évek óta kilátásba helyezett törvénytől. Vártuk és reméltük, hogy az önkormányzati testületek háztartásának rendezéséről beígért törvény eliminálja majd a már szinte elbírhatatlan nehézségeket s a városok háztartása ismét a normális mederbe iér. Mosf, hogy a napokban ismeretessé vált ez a törvényjavaslat, megfogyatkozott a reményünk, szertefoszlott bizakodásunk. Az uj tőrvényjavaslat a városi háztartásokra vonatkozólag tartalmaz egy csomó előírást, egy halmaz szabályt, rengeteg tiltó rendelkezést, de elmaradt belőle élénk sajnálatunkra minden olyan intézkedés, amely anyagi segítséget, vagy könynyebbülést, vagy csak egy szalmaszálat is jelentene a városok fuldokló háztartásai számára. Nagy vonásokban talán nem lesz érdektelen ismertetni ezt a törvényjavaslatot. Első fejezetében általánosságban a közvagyon kezelésének módozatairól, leltározásáról, a felsőbbhatósági jóváhagyás szükségességéről, a városi üzemek létesítéséről, a pénzkészletek gyümölcsöztetéséről és a vagyonfelügyeletről rendelkezik. Előírja a háztartási költségvetések elkészítésének szabályait, amelyeknek keretében a felügyeleti és kormányhatóság jogkörét az eddiginél jóval szélesebb alapokra helyezi. Érdekes, de szinte kivihetetlen újdonság, hogy a jövőben a város pótköltségvetést nem készíthet, vagyis semmi körülmények között sem lehet túllépni a rendes költségvetés előirányzatait. Pénzügyi ellenőr kiküldését is lehetővé teszi a javaslat a belügyminiszter részére abban az esetben, ha a városnak a törvényes határidőre nincs szabályszerűen jóváhagyott költségvetése, vagy ha jóváhagyott költségvetéstől eltérően gazdálkodik. A pénzügyi ellenőrt a belügyminiszter a város költségére küldheti ki, de legfeljebb 6 havi időtartamra s ez alatt az idő alatt óvást emelhet minden olyan kiadás utalványozása ellen, amely eltér a költségvetéstől. A harmadik fejezetben a kis- és nagyközségek, a negyedikben pedig a vármegyék háztartására vonatkozó új megállapodásokat tartalmazza a törvényjavaslat, amelyet erről az oldalról a napilapok is már megvilágítottak. A községeknek kétféle költségvetést kell majd elkészíteniük az elemi és a normál szükségletek kielégítésére; az előbbit az Országos Közigazgatási Alap-ból fedezik, ahová befolynak a községek különböző bevételei. A normálköltségvetés fedezetét pedig egyéb bevételek szolgáltatják. A vármegyék összes személyi és dologi kiadásait az államkincstár viseli. De rendkivüli szükségleteit saját jövedelmében fedezi és erre a célra 10 százalékot meg nem haladó pótadót vethet ki. Ilyenformán megszűnnék a jövőben a városok részéről a vármegyei költségvetés fedezése végett kirótt hozzájárulás. Az ötödik fejezet foglalkozik a városok háztartásának rendezésével. Eszerint a városok továbbra is a saját jövedelmükből kötelesek gondoskodni összes szükségleteikről. Az eddigi maximális ötven százalékos pótadó határát a törvényjavaslat felemeli hatvan százalékig, de ha a pótadó ötven százaléknál magasabb, akkor a kereseti adó a pótadó ötven százalékot meghaladó minden megkezdett további tiz százaléka után 1 — 1 százalékkal automatikusan emelkedik. Hatvan százaléknál magasabb pótadót csak kormányhatósági hozzájárulás alapján lehet megállapítani. Kivételesen indokolt esetben még külön adó kivetését is megengedi a törvényjavaslat. Mint az elmondottakból is látható, a városok háztartása teljesen a régi alapon marad anélkül, hogy a törvényjavaslat csak a legcsekélyebb enyhítést is tartalmazná. Az összeférhetetlenség kérdésében szigorú megállapításokat találunk. Ezek szerint a városnál tisztviselői, segéd- és kezelőtisztviselői minőségben nem működhetnek • fel és lemenő SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) Segiutanyosabban beszerezhető házi SZÖVÖf Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatja