Esztergom és Vidéke, 1931

1931-01-01 / 1.szám

ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 1. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Mit várunk 1931-ben ? egyre szaporodó sok-sok átmeneti, drága függő kölcsönével; mi módonI iesz lehetséges ezen a helyzeten va­lamely állandó jellegű olcsóbb köl-i csönnel segíteni. Ennek megoldásá-j hoz először több pénz kellene, máJ sodszor a közélet hivatalos vezetői és az önkormányzat választolt elö­harcosai között több harmónia. Fejlődést csak az idegenforgalom! emelkedésétől lehet remélni, aminek érdekében valóban sokat és célirányo­san dolgozott Esztergom közönsége. Vitéz Szivós-Waldvogel József : Manapság, amidőn messzeföldről járnak hozzánk „tallózni", rendkívül nehéz és merész vállalkozás a szer­kesztő kérelmének eleget tenni és egy szűkreszabott intervju kereteiben azokról a feladatokról beszélni, ame­lyek —• különösen várospolitikai vo­natkozásban az 1931-es esztendőben ránk várnak. Olyan szép csokrokat szedtek már össze ezen a téren, hogy nehéz lenne „csak egy virág­szálat" is hozzáfűzni s erre én neri alább is ahhoz, hogy mogértő, egységes munkával a bajok enyhüljenek. remélünk rá, hogy a mostani rossz terményárak mellett a földműves­osztály fizetőképessége javulni fog. Ma minden gazda azzal kér fizetési halasztást, hogy szívesen fizetne, ha el tudná adni a borát vagy gaboná­ját; sajnos, ezen a téren a közelgő év nem igér javulást. Egy-két ipar­vállalatunk, amelyek fejlődésétől oly sokat vártunk, már mo-t is kihagyá­sokkal dolgozik és igen nehéz viszo­nyok között tartják föl redukált üze­meiket. Kereskedőink közt egyre több a fizetésképtelenség és egy-kettő kivételével mindenik komoly küzdel­met folytat a létért. A kisiparosok nyomorúságáról nem is jó beszélni; arra, pedig semmi remény nincs hogy az építőipar, amely sok embernek ad kenyeret, csak kicsit is foglalkoz­tatva legyen. A szomszédságunkban lévő nagy iparüzemek és bányák is redukált üzemmel dolgoznak, miköz­ben mi idegen szenet égetünk. A köz­terhek mindenütt szaporodnak, a ke­resési lehetőségek csökkennek úgy, hogy bizony a megélhetés egyensú­lyát hitem szerint nagyon nehéz lesz a közelgő évben is fenntartani. Ami magának Esztergom városnak, mint komrnunitásnak helyzetét illeti, ott két komoly gond veti előre ár­nyékát. Az egyik : hogy a csökkent, fizetőképesség mellett nem fognak}) befolyni az előirányzott közjövedell mek, különösen a vízdíjak; — a máj sik, hogy mi lesz Esztergom vámosi mmmmmmmmmmimmmmmmmmm A buzakérdés megoldása lakóit a gazdasági élet viharainak viszontagságaitól. Az ujonan terem­tett 6000 kilométernyi vámvonal pusztító hatásai kézenfekvők. Az Osztrák-Magyar monarchia háború előtti gazdasági struktúrája pl. abban állott, hogy a magyar rész látta el élelmiszerrel a Lajtán túl levő terü­letet, mig az u. n. örökös tartomá­nyok (Ausztria, Csehország) iparcik­kekkel a Lajtán inneni részt. Az új vámvonalak hatása alatt nálunk túlzott vámveszedelemmel virágházi ipart teremtettünk miáltal az odaát levő ipart részben sőt egész­ben elsorvasztottuk. Ennek ellenében Ausztria, Csehország a protekciós agrárvámok védőhatása alatt nagy költséggel kereszíülvitt telkesítések révén gyarapította búzatermő terüle­tét, mely törekvés elértéktelenitette a mi búzatermő földjeinket. Az uj meliorációk végeredményben drága amerikai kölcsönt emésztettek fel. A magas kamatteher kizárja ezek contabilitását és a kölcsönös érték­pu-ztitáson felül jelentkezik Európa uzsorakamatszolgáltatása Amerikával szemben. Az egész helyzet most már a gaz­dasági közelharc jellegével bir, mely háború sem nélkülözi immár a szö­vetségesek utáni lázas keresést sem. A gazdasági érdekek p'edomináló fontosságára vall, hogy háti érbe szorítják a politikai ellentéteket is. Jugoszlávia Romániával egyetemben a legutóbbi belgrádi ülésen nyil'an Magyarországgal és Lengyelországgal egyetemben kívánja agrárlakosságá­nak létét megmenteni. Közös eladási organizációt készit e négy állam elő, melynek feladata lesz az Össztermé­keket a külföldi piacon egységes irá­nyítással helyezni el. Remélhető, hogy ez a kooperáció nem fog csu­pán a gabonaneműek értékesítésére szorítkozni, hanem az állati termé­kekre is ki fog terjedni, mert utób­biak tekintetében nem kell az ame­rikai versennyel számitanunk. Gabo­nában egyébként is nehéz lesz a középeurópai agrárblokknak önálló árpolitikát űzni, mert hisz Európá­nak 160 millió mázsányi egyévi im­portszükségletének 6—7 °/o-át tudják csak az óvilág agrárállamai fedezni, mig 145—148 millió mázsát a ten­geren túlról kell importálni. Éppen ezért kézenfekvő, hogy a keleteurópai agrárblokk államainak kooperálniuk kell a tengerentúli 4—5 exportállam­mal olyképpen, hogy a világ összes aktiv (kiviteli felesleggel rendelkező) államai az exportot ki-ki egy mono­polistikus szervre bizza, melyek a tán házi szövött Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtat! k

Next

/
Oldalképek
Tartalom