Esztergom és Vidéke, 1930

1930-03-01 / 18.szám

képesek. Velük együtt érez és működik Persina Viktor miniszteri titkár, aki az új alapszabályok értelmében, mint kormánybiztos vesz részt a Szövetség minden fontosabb ügyé nek tárgyalásában. Az esztergommegyei helyicsoport vasárnapi közgyűlését Palliardi Alfréd ny. ezredes, díszelnök gyengélkedése folytán Hermann Lajos alelnök nyitotta meg, majd átadta a szót Sinka Ferenc Pál ügyvezető igazgatónak, aki előbb visszapillantást adott a csoport eddigi működéséről, azután vázolta a hadigondozottak jelenlegi helyzetét és a Szövetség központi vezetőségének célkitűzéseit. Ezek között első helyen áll a hadigondozottak járadékainak törvényhozás útján való rendezése Szinte hihetetlen, de úgy van, hogy jelenleg az összes háborút viselt nemzetek között a magyar hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák húzzák a legcsekélyebb járadékot. Nem említjük a háború-nyertes és iparűző gazdag államokat, amelyek mesésen látják el a háború áldozatait, hanem csupán a velünk szövet séges volt, egysorsban részesült Németországot és Ausztriát, ahol átlagban véve kilencszer nagyobb járadékot élveznek a hadigondozottak, mint Magyarországon. Nem is élnek ott oly szűkösen és nyomorban a hadirokkantak, főképp a szegényebb osztályba tartozó hadiözvegyek, mint nálunk. A jelenlegi nehéz megélhetési viszonyok között kétszeres kötelessége az államnak, hogy e sérelem mielőbb törvényhozásilag orvosoltassék. Egy másik törekvése a Szövetségnek, hogy a hadirokkantak és hadiözvegyek a va ujakon, hajókon és villamosokon utazási kedvezménynyel bírjanak, mint az a külföldön már mindenütt meg van. Ez nem csupán kényelmi és takarékossági kérdés. Fontos közgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a hadigondozottak 50 százalékos kedvezménnyel utazhassanak; mert így igen sokan mindenféle hasznot hajtó vá,lalatokba foghatnak, amikkel a megélhetésüket könnyítik meg. Bud János kereskedelmi miniszter már igé retet tett, hogy ily kedvezménnyel a magyar hadigondozottakat is el fogja látni. Harmadik kívánsága a Szövetségnek az, hogy a hadirokkantak, hadiözvegyek éa hadiárvák, valamint a hadirokkantak családtagjai ingyenes kórházi és orvosi gyógykezelésben, és ingyenes gyógyszerben részesüljenek, mint ez más országokban is meg van. Jelenleg csupán a súlyo san sérült hadirokkantak élveznek nálunk ilyféle kedvezményt. De éppen ezek érdeke kívánja legjobban, hogy családjuk tagjai is hasonló kedvez menyben részesüljenek, mert ők munkaképtelenségük melett járadé kaikat teljes egészében a családjuk fenntartására kénytelenek fordítani, orvosra és patikára náluk már mi sem telik. Hasonló helyzetben van nak a hadiözvegyek és hadiárvák is. Negyedik kívánság, mely az öszszességet érinti, az, hogy a magánvállalatok és közüzemek törvényhozásilag köteleztessenek arra, hogy alkalmazottaiknak 10 százaléka hadirokkant legyen. Előnyben részesítendők mindenütt a hadirokkantak a munkák kiadásánál, közszállításoknál és állások elnyerésénél is. Egy ízben már mi is kérelemmel fordultunk a hatóságokhoz és társadalomhoz, hogy munkaalkalmak nyújtása által segítsenek hadirokkantjain kon, akik itt élnek közöttünk, tisz-1 özvegye és Móc tességes munkájukkal iparkodnak ember özvegye. magukat és családjukat fenntartani. Ámde nincs munkájuk és közöttük munkahiány miatt nsm egy a családfenntartás nehézségeivel küzd. A hazáért vérzett és szenvedett hadi rokkantakat eme helyzetükben munkaalkalomnyújtás és állásbajuttatás által megsegíteni a hatóságoknak és társadalomnak egyenesen hazafiúi kötelességük. Ezek azok a főbb sérelmek, illetve kívánságok, amelyek az összességet érintik. Egységes szervezetben össze kell fognunk nekünk is, mint azt a frontharcosok teszik, akik tiszteletet, megbecsü'ést, erkölcsi elismerést és anyagi előnyöket kivannak a világháború magyar hőseinek. Ugyanezeket kívánják a hadirokkantak is, akik 75 százalékban frontharcosok ; de a hátralévő 25 százalék is hasznos szolgálatokat teljesített a háború alatt. És velük együtt nélkülöztek, szenvedtek a családjaik is és szenvednek most is a hadiözvegyek és hadiárvák, akik a háborúnak éppoly áldozatai, mint a családfenntartóik, akik a frontokon a haza védelmében estek el. Ezeknek az érdekeit karolja fel a „HONSz", amelynek helyi szervezete vasárnap alakult újjá. A „Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségéinek esztergommegyei csoportja a következőkép alakult meg ; Védnökévé Ő Éminenciájá*, Serédi Jusztinián dr. bíbornok-hercegprimást fogják felkérni. Díszelnök: Palliardi Alfréd nyug. ezredes, aki kezdettől fogva vezére volt az egyesületnek. Elnök: Krámer Antal nyűg ezredes, a volt 26. gyalogezred frontharcos és hadirokkant parancsnoka. Tiszteletbeli elnökök: szenkvici Palkovics László alispán, Antóny Béla dr. polgármester, Mátéffy Viktor és Frey Vilmos dr. országgyűlési képviselők. Alelnök, ügyvezető igazgató: Sinka Ferenc Pál, hadirokkant százados, városi közgyám. Alelnök: Hermán Lajos, hadirokkant honvéd, városi képviselő. Titkár és pénztáros: vitéz Zsámbéki-Brutsy Pál, hadirokkant f őhadnagy, takarékpénztári tisztviselő. Ellenőr-. Albert János, hadirok kant hadnagy, vármegyei számellenőr. Jegyző: Szabó Jenő, hadirokkant zászlós, államrendőrség! tisztviselő. Ügyész: Mattyasóvszky Béla, tart. főhadnagy. Orvos: Berényi Zsigmond dr. városi főorvos. A számvizsgáló bizottság elnöke: Kómán Béla, h dirokkant főhadnagy, m. kir. erdőmérnök ; tagjai: Donruniczky József, Havas Sándor és Iharosi Sándor, hadirokkant szakaszvezetők. A választmány tagjai: Kómán Béla hadirokkant főhadnagy, Lakner András hr. alhadnagy, Kicsindi Géza és Szabó Lajos hr. őrmesterek, Brieber János, Domaniczky József, Havas Sándor, Iharosi Sándor, Komeiner Mihály és Válent József hr. szakaszvezetők, Haáz Ödön, Machacsek Gyula, Meszes Ferenc, Mitter Ferenc, ifj. Móczik Ignác, Pitter Géza, Sugár Jenő és Zámbó István hr. tizedesek, Barmos Lajos hr. őrvezető, Bittus János, Csányi Ferenc, Mészáros Béla, Székely Mátyás és Széplábi Ferenc hr. honvédek. — Szendy Gáborné százados özvegye, Berger Györgyné és dr. Ferenczy Györgyné főhadnagyok özvegyei, Mihalik Ernőné őrmester özvegye, Csente Ferencné őrvezető Józsefné közAz ekkép megalakult egyesület van hivatva bekapcsolódni abba az országos szervezetbe, amely a hazáért küzdött frontharcosok és hadirokkantak érdekeiért fogja az eddiginél hathatósabb módon előmozdítani, számukra mindenkinek a megbecsülést kivívni, sőt megkövetelni. Krámer Antal ny. ezredes, elnök lelkesítő és a hallgatóságban reménytkeltő beszéde után a magyar Hiszekegy elimádkozásával és a Himnusz eléneklésével végződött a népes közgyűlés. S. F. P. Sem a lakosságnak, sem a városnak nem gazdaságos a vízórák beszerelése. A legutóbbi képviselőtestületi üléssel kapcsolatban városszerte beszélnek a vízórák beszereléséről. Többen mint újításról és bizonyára mint gazdaságos műszerről szívesen beszélnek, de nagyon sokan vannak, akik már előre tiliakoznak a vízóra ellen, mert újabb terhet látnak benne. Szerdai lapunkban elsőnek mi emeltük fel tiltó szavunkat a vízórák beszerelése ellen és megírtuk azokat az okokat, amelyek miatt a vízórák beszerelésének mellőzését kértük. Cikkünkre felfigyelt a lakosság és a legteljesebb mértékben magáévá tette véleményünket. Első cikkünket még a követke zőkkel kell kibővíteni : Úgy tudjuk, hogy ma nemcsak a vízdíj, de általában az adóbefizetés nagyon nehezen, vagy éppen sehogy sem megy. Hogyan gondolja a város, hogy ebben a pénztelenségben a lakosságnak módjában lesz a vízórával járó költségeket előteremteni ? A vízóra részére minden háztulajdonosnak el kell készítenie egy aknát, amelynek mem csekély az ára. Ezenkívül még felmerül a velejáró vízvezetéki szerelés költsége. Erre nem lesz a lakosságnak pénze és itt tog beválni jóslásunk, hogy sok árverés, végrehajtás Jog a vízórából származni. De forditsuk meg a kérdést: hiszen a város sincs abban a pénzügyi helyzetben, hogy új beruházásokat eszközöljön. A vízórákra van pénz és emellett előfordulhat, hogy más szükségesebb dolgokra pedig nem lesz. Tévedés azt gondolni, hogy a vízórával annyi lesz a vízdíj, amennyit elfogyasztanak, amennyit a vízóra fog mutatni. A negyedévi vízdíjat minden háznak meg kell fizetnie, ezenkívül lesz vízóra-bér is, továbbá padig az esetleges túlfogyasztás, amellyel még csőrepedés is járhat, jelentős összegű vízvezetéki számlával. Ajánlatos ezeket megfontolni és felkészülve tárgyalni a vízórák beszereléséről a városi közgyűlésen. Hétfőn üzembe helyezik a szentgyörgymezői szeszfőzdét. Mult számunkban irtunk arról, hogy egyes okok miatt késik a szentgyörgymezői szeszfőzde üzembehelyezése és információnk szerint arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a pénzügyőrség intézkedése késlelteti a szeszfőzés megkezdését. Fennjártunk az esztergomi m. kir. pénzügyőrségen, ahol kije'entettók, hogy a pénzügyőrség semmiesetre sem oka annak, hogy az üzembehelyezés még nem történt meg. A szeszfőzdének több pótlást kellet' volna elvégeztetni, de ezt időre nem tette. Ennek oka az volt, hogy a város a pótlásokra nem tudta a szükséges összeget előteremteni. Most, mikor a szeszfőzde a város támogatásával elvégezte a szükséges pótlásokat, sürgősen kérte az üzembehelyezés engedélyét. Természetesen, mivel a budapesti pénzügyigazgatóságtól ellenőrzést kellett várni és az ügy március első napjáig húzódott volna. Szerencsére azonban a budapest-vidéki pénzügyigazgatóság egy titkárja a héten Tokodon járt és így útbaejtette Esztergomot is, és megadta az engedélyt a szeszfőzde Üzembehelyezésére, így a szeszfőzde már hétfőn megkezdheti a főzést. Kijelentjük, hogy az esztergomi pénzügyőrség részéről az egész ügyet a legnagyobb előzékenységgel kezelték. El akarják vinni Esztergomból az erdészeti szakiskolát. Alig simultak el a méltatlankodások, hogy elvitték Esztergomból a csendőriskolát és most ismét kisért bennünket egy hasonló veszély. Az erdészei szakiskola elhelyezéséről van szó és már illetékes helyen is tárgyalnak a dologról. így a „ Magyar Vadászújság" február 10-iki száma, de már megelőzőleg is foglalkozik az iskola elhelyezésével. Budapesten ugyanis felvetették, hogy az esztergomi szakiskola, amely hivatva van vadőröket és erdőőröket kiképezni, nem szolgálhatja kellőleg egyszerre a célt, mert a vadőr és az erdőőr-kiképzés nagyon messze esik egymástői és össze nem egyeztethető. De pénzügyi és gazdasági szempontból is kívánatosnak tartják az elhelyezést. Ágfalvy Imre, az esztergomi erdészeti szakiskola főerdőmérnöke most egy cikket ír, amely már vá lasz egy korábbi cikkre és amelyben már felvetették az elhelyezés kérdését. Ágfalvy mérnök a következőket irja : Félreértések elkerü'ése végett elsősorban meg kell jegyeznem, hogy erdőőri és vadőri iskola csonka hazánkban kettő vari és psdig : Királyhalmán és Esztergomban. A királyhalmi iskola még a mult évszázad nyolcvanas éveiben nyílt meg s azóta megszakítás nélkül fennáll. Az iskola mintegy félezer Virág és Szántónál nagy fehérnemű vásár.