Esztergom és Vidéke, 1930

1930-03-01 / 18.szám

kat, hold kiterjedésű erdőt kezel (Szeged szab. kir. város tulajdona), ami egyúttal vadászterületül is szolgál. Bár szarvas ott nincs, de őz, nyúl, fácán igen, az elhelyezés ellen — tanulmányi szempontból — nagyobb kifogást tenni nem lehet. Esztergomban jelenleg két testvériskola működik egységes vezetés alatt, ú. m. az erdőgazdasági szak iskola (a felvétel jelenleg szünetel) s az erdőőri és vadőri iskola. Az összeomlás után az iskola Vadászerdőről (Temesvár mellett) először Tatára került 1919. óv nyarának végén. Hogy miért oda ? Istenem, lakás kellett a tanulóknak, a tisztviselőknek, altiszteknek, a személyzetnek, helyiség a tanításhoz ! Tata szállást adott abban az áldatlan időben s így az iskola letelepedett, bár azzal a tudattal hogy ez a letelepülés csak ideiglenes jellegű. A két testvériskola végleges elhelyezése iránt a tárgyalások hatna rosan magindultak. Választani kellett Kőszeg, Szentendre, Gödöllő, Diósgyőr és Esztergom között. A válasz tásnál — magától értetődik — a szakoktatás lehető tökéletes gyakorlati nyújtása mellett, tekintetbe kellett venni a befektetési költségeket, az iskola megfelelő elhelyezését, a tanulók olcsó ellátását, centrumos fekvést stb., szóval számos olyan mellékkörülményt, amelyek fontossága az oktatás mellett is latba esett. A választás nem ok nélkül esett. Esztergomra. A város vezetősége minden áldozatot meghozott, hogy az iskolát a maga számára megnyerje. A város tulajdonát képező mintegy háromezer kat. holdnyi erde jét az iskola kezeli s így a gyakorlati oktatás ellen panasz nem emelhető. De nincsenek elzárva a tanulók előtt a szomszédos pilismaróti és pílisszentkereszti közalapítványi uradalmak erdőségei sem, sőt tanulmányi célból felkeressük a nagymarosi és visegrádi kincstári erdőket is. A piímási főerdőhivatal jóvoltából a börzsönyi, pusztamaróti erdők is ismertek tanulóink előtt. Igaz ugyan, hogy kommün óta a városi erdő vadban szegény azonban e tekintetben is 2—3 éve jelentékenyen javult a helyzet. Szarvas már szépen mutatkozik, az őz ültetéseinkben elég kárt okoz, tehát szintén van, hogy a vaddisznóról, borzról ós rókáról ne is beszéljek. Az iskola a helybeli 'vadásztársaságoknak sokszor nyújtott segéd kezet csak azért, hogy ily úton is gyarapítsa a tanulók vadászati és vadgazdaságtani ismereteit. Nem tagadom, hogy Gödöllőn a vadászmesteri hivatal mellett egyikmásik dologban többet is tanulnának, de viszont nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az iskola nemcsak vadőröket, hanem erdőőröket is nevel s az egyre intenzivebb erdőkezelés elsajátítása a tanulókat erősen igénybe veszi. Bizonyos hogy a tisztán vadőri iskola (ilyen volt a hidasligeti) jobb vadőröket nevel, de semminemű takarékosságot nem látok abban, ha kettéválik az iskola, mert két ház tartás feltétlenül többe kerül. S ebben a pénztelen, szegény világban talán mégse volna helyes ujabb fefektetéseket tenni csak azért, hogy egy tisztán hatalmi kérdést vigyünk dűlőre. — Erre a cikkre a Vadászújság szer• es .tője azonnal választ ir és a magunk részéről röviden összefoglalva, abban tartja szükségesnek az elhelyezést, mert először az erdőőri és a vadőri képzés össze nem egyeztethető, másodszor pedig a takarékosság követeli ezt. A szakiskolát Gödöllőre kívánják helyezni és Esztergomot nem tartják szerencsésnek az iskola részére. A cikk végén azt a javaslatot teszik, hogy gödöllői burgonya- és baromfitelepet hozzák Esztergomba, innen pedig a szakiskolát — cserébe — Gödöllőre. Ajánlatos résen lenni és ügyelni arra, hogy a csendőriskola esete meg ne ismétlődjék. Számítunk nemcsak a hatóságokra, de a szakiskola vezetőségére is. Tízenhét munkás megjutalmazása a Petz-gépgyárban. Bensőséges és szép e?t keretében figyelmet érdemlő jutalmazás volt szerda este a Petz-gépg> árban. Petz Lajos mérnök, a gyár főnöíe, megjutalmazott tízenhét munkást, akiK szorgalmukkal és munkateijesítmé nyükkel különösen kitűntek. A Petz-gépgyárban szociális újítás tapasztalható az utóbbi időben. Petz Lajos mérnök munkáskantintlétesíiett a munkásviszony ápolására ós evégből minden szerdán összejövetelt tartanak a gyár kantinjában. A Petz-gépgyárban minden szerdán van a fizetés, nem szombaton, mint másutt szokás. A szerdai fizetés gazdaságosabb, mert a munkás könynyebben és olcsóbban vásárolhat a bét közepén, mint a végén, amikor általánosságban nagyobb forgalmú a piac, nagyobb a kereslet is, és igy minden drágább. A szerdai fizetésnek az is az előnye, hogy nincs blaumontag es a munkások nem költin el pénzüket szombat este vagy vasárnap a korcsmákban. A kantinban a szerdai összejövetelek alkalmából az italt es ennivalót önköltségi árban adják. Rendszerint szerdaesti vacsorákat tartanak szerény keretek között és legfelj .bo egy liter bort szabad szemelyenkint elfogyasztani. Tizenegy órakor záróra van és akkor mindenki hazamegy. Petz Lajos mérnök a mult szerdán, az esti vacsora után szép beszéd keretében 17 darab takarékbetéti könyvet adott azoknak a munkásoknak, akik a szorgalmukkal és munkájukkal kitűntek. A betéti könyv alaptőkéjét 2—30 pengőig a cég adta. Ez a jutalmazás meglepetés volt az összegyűlt munkások között és azt Örömmel fogadták. Ismét egy jóléti újitast láttak a jutalmazásban, amely a munkásoknak módot nyújt szebb napok biztosítására. A jutalmazásban egyelőre tizenhét munkás részesült, de a gyár iparkodni fog ennek a szímnak emelésére. Petz Lajos mérnök beszédjére Tóth Béla köszönte meg a betéti könyveket és keresetlen szavakban szólott munkástársaihoz is, hogy törekvésükkel és szorgalmukkal igyekezzenek a betéti könyvekre érdemet találni. Gyümölcsfát most rendeljen, hogy idejeben ültethessen I Oktató árjegyzéket ingyen küld Unghváry József faiskolája, Cegléd. Gyermek pulóver, gyapjú 7 80 P Keménynél. Gallértisztítás 12 fillér HiltenAZESZTERGOMI KERESKEDELMI TÁRSULAT KÖZLEMÉNYEI Dr. Mike Lajos előadására teljesen megtelt c'ubhelyiségünk előkelő közönséggel, amely a legnagyobb figyelemmel hallgatta meg az érdekes és tanulságos előadást. Dr. Mike főleg arról beszélt, hogy évezredek óta a nők a gazdasági élet közvetett képvise'ői, ők állanak a társadalmi élet központjában, minden állam nívójának megfelelően külön szabályozza a nők helyzetét. Beszélt arról, hogy a kulturállamok különféle módon hódolnak az asszonynak. Humoros formában ostorozta a konvencionális hazugságok igénybevéte lét és szabad előadása folyamán kitért nagyon sok átélt érdekes epizódjára. Hangsúlyozta, hogy az anglikán prédikátorok szerint a leány az anyának, a fiút az apának kell nevelnie, mert az élet a férfiakkal szemben másirányú és erősebb követelményekkel lép fel. Az előadás nagy tetszést aratott és viharos tapssal jutalmazták az illusztris előadó személyét. Természetesen az volna a kívánatos, hogy sok hasonló értékes előadást tartsanak körünkben a kereskedelemnek azon barátai, kik hivatást éreznek magukban és e helyről kérjük őket e célból való jelentkezésre. Pénzajánlat a városnak. Legutóbbi közleményeinkben már jeleztük, hogy a pénzpiacon előbb utóbb jelentékeny enyhülésnek kell okvetlenül bekövet keznie. A nyugati államok hivatalos kamatlába alaposan lecsökkent és az ottani bankoknak exisztenciális érdekből keresniök kell jobb kamatozási lehetőségeket. Városunkhoz már érkezett e héten egy nagyobb pénzajánlat az eddigieknél jóval ked vezőbb feltételek mellett, de az a meggyőződésünk, hogy a közeljövőben még előnyösebb feltételekkel is fogunk találkozni. A város vezetősége természetesen nem szándékozik ujabb adósságokat vállalni, csupán arra törekszik, hogy a régieket kedvezőbbekre cserélje át. Ha városunk terhei reduká ódni fognak, könynyebb lesz a kötelezettségek teljesítése és ez esetben természetszerűen a közönség terhei is csökkenni fognak. Tényleg itt van már az ideje annak, hogy a rémlátások megszün jenek és hogy optimista hangulat váltsa fel az elkeseredést. Bátran és reményteljesen kell a jövő esélyeivel szembeszállnunk és ez esetben egészen bizonyos, hogy valamennyiünknek életlehetősége szilárdabb talapzatra kerül. (—ei) IGYARBATHY JÓZSEF | Gyásza van az esztergomi tanítóságnak. Gyarmathy Józseí halt meg meg február 27-én és vele egy érdemes ember, nevelő, tanító, távozott az élők sorából. Nesztora volt az esztergomi taníságnak. 1854-ben született Esztergomban, itt is szerezte meg oklevelét 1873 ban. Egészen fiatalon, tizenkilenc éves korában kezdte meg működését, először Ipolyságon, majd Párkányban tanítóskodott, 1881-ben Esztergomba választottak meg és egy évvel később ő kezdi meg a testnevelés tanítását az elemi isko Iában. Később a gimnáziumban és a reáliskolában is tanítja a tornát hosszabb ideig. Mint tanító buzgó és pontos működést fejtett ki és mindenkor a legnagyobb megbecsülésben volt része a tanítóság körében. Negyvenhét évi szolgálat után 1920-ban nyugalomba vonul, távozik az elemi iskolából, de az iparostanoncískolánál tovább működik. Halála előtt két héttel még tanított. így 57 éven át végezte tanítói munkáját. Megilletődés és tisztelet nélkül nem lehet tovább menni az előtt az idő előtt, a tanító előtt, aki munkáját, leikér, egész valóját adja hivatásáért. Olyan hivatásért, amelynek útja rögös és tövises, sok-sok megpróbáltatással teli. Nagy családja volt, gyermekeit mind ellátta. Az utóbbi években az anyagi viszonyok súlyosan nehezedtek vállaira. Tavaly elvesztette feleségét és ettől az időtől kezdve mindjobban összeroppant. Két héttel ezelőtt a kórházba vitték és ott is halt meg. Halálának hírét mély szomorúsággal fogadta az esztergomi tanítóság, a tanfelügyelőség és ismerősei. Pénteken délután temették nagy részvét mellett a belvárosi temető ben. A szertartást papi segédlettel Mátéjffy Viktor prépost-p'.ébanos végezte. Megjelent a gimnázium és a reáliskola tanári kara is, a tanfelügyelőség részéről Borz Lajos, az esztergomi elemi Iskolák tantestületei, a tanítóképző a növendékek egy díszszakaszával képviseltette magát. A temetési szertartást a tanítókból összeállított négyszólamú énekkar énekelte Ammer József karnagy ve zetésével. A búcsúbeszédet Bárdos József igazgató mondó ta a kartársak és Gyarmathy József volt növendékei nevében. Utolsó útjára idősebb tanítók fáklyával kisérték. Díszközggyüléseka kormányzó jubileuma alkalmából. Szombat delelőtt 11 órakor Komárom és Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága díszközgyűlést tait, amelyen megünneplik nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó tíz éves jubileumát. A díszközgyűlésre baráti Huszár Aladár dr. főispán meghívta a vármegyei törvényhatósági tagokat és a vármegyei és városi hatóságokat is. A közgyűlést megelőző leg 10 órakor ünnepies szentmise lesz Te Deummal a belvárosi plébánia-templomban. — Háromnegyed 12 órakor a város képviselőtestülete tart díszgyűlést. Halálozás. Kemény Józsefné sz. Ormay Emilia, főkáptalani intéző özvegye, február hó 26-án, életénes 73. évében Esztergomban elhunyt. Temetése pénteken volt a szentgyörgymezői temetőkápolnából nagy részvöt mellett. A temetésen az Esztergomi Turista Dalárda is énekelt. A megboldogultban Kemény Miklós városi 'levéltáros édesanyját gyászolja. A főszékesegyházi ének és zenekar vasárnapi műsora. Mise: Ötvened vasárnapról. A szentmisét Csárszky István dr. prelátus kanonok mondja. Introitus, Graduale és Communio korál. Griesbacher: C-duros miséje. Goller: Benedictus és Domine, offertorium. Mise végén Kisdi Benedek—Bogisich: Imád ak Tégedet, régi ének 1651. évből. Böjti szentbeszédek. A vízivárosi plébánia-templomban a nagyböjti ájtatosság szentbeszéddel a nagyböjt folyamán minden pénteken délután 6 órakor lesz. A szentbeszédeket Krisztus Urunk hét szaváról Tóth Kálmán dr. szentszéki tanácsos, hittudományi főiskolai tanár fogja mondani. bergernél. ^^^^^^^^ Nagy alkalmi vásár beszerzési áron Kúti Sándornál.