Esztergom és Vidéke, 1930

1930-02-13 / 13.szám

viz, állapítják meg a vizosztályt; a föld értéke szerint pedig egy bizo­nyos földosztályba jut. Most azután aszerint vetik ki az adót, hogy a birtoktest melyik víz és melyik föld­osztályba tartozik. Ezen progresszív rendszer szerint azután mindenki aszerint viseli a terheket, amily mér­tékben védelemben részesül. Sajnos, az esztergomi társulat nem rendelkezik a szükséges anyagi ja­vakkal, mert mind a város, mind a gazdák eljutottak már teljesítőképes­ségük végső határáig, de tekintve a kérdés rendkívüli és sürgős voltát, erősen hiszem, hogy az illetékesek meg fogják találni a módját az ál­lam támogatásával a megoldásnak. És ekkor Esztergom városa ismét nagyot haladt előre kulturális téren, olyan területnek a mezőgazdasági kultúrába való bevonásával, mely te­rületen sohasem volt biztos a gazda, hogy az meghozza e a befektetett javakat; sohsem tudta, hogy érett kalászt, vagy bánatot s nyomorúsá­got arat-e. Pedig nekünk még soha­sem volt nagyobb szükségünk a ter­melés intenzív fokozására, mint ma, midőn nyomorultságunk és leron­gyoltságunk oly mértékű, hogy szinte az Égbe kiált. vitéz Dudás László oki. mérnök. l Komoly tervbe vették a Szentendre-visegrád­esztergomi villamosvasút kiépítését. A mult hetekben olyan ajánlatot adtak Budapest székesfőváros fő­polgármesteréhez, amely Budapest— Szentendre — Visegrád — Esztergom közötti villamosvasút kiépítésének tervét közelebb hozta a megvalósu­láshoz. Az ajánlattevő a Luxemburgi Kereskedelmi Bank Rt. volt, mint a Helyiérdekű vasutak tulajdonosa és megvételre felajánlotta a Hév összes részvényeit. Budapesten ezt az ajánlatot na­gyon kedvezően fogadták és ha si­kerül a megegyezés, a Hév vonalai a Beszkárt kezelésébe kerülnének. Ebben az esetben ismét előtérbe jön elsősorban a Budapest—Szentendre —Visegrád — esztergomi villamos­vasút megépítése, amely nemcsak az érdekelt vidék nagy kívánsága, de a főváros érdeke is, különösen idegenforgalmi, élelmezésügyi, lakás­forgalmi és kereskedelmi szempont­ból. Esztergom városa minden bizony­nyal élénk érdeklődéssel fogja a fej­leményeket kisérni, mert a villamos­kiépítés újabb lehetőségeket fog megnyitni a gazdasági élet megjaví tására, de legfőképpen idegenfor­galmi szempontokból újabb előnyö­ket biztosít Esztergom számára. Helyes volna az a beavatkozás, amely Esztergomból is közrejárna a terv mielőbbi megvalósítására. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Elöntötte az esővíz a Kossuth Lajos-utcai új iskolát. A pénteken tapasztalt nagyobb esőzés komolyabb bajokat okozott a Kossuth Lajos-utcai új iskolánál. Az iskola mögötti téren ugyanis bedugult a csatorna récsozata és az összegyülemlett víz betódult az is­kolaépület pincéjébe, illetőleg az ott­lévő helyiségekbe. Szombaton reggel víz alatt állot­tak az összes alsó helyiségek és azonnal hozzáfogtak a víz kiszivattyú­zásához. A víz azonban oly nagy mennyiségben gyűlt össze a pincé­ben, hogy még hétfőn is dolgozott a szivattyú. A munka alatt meg­állapították, hogy az iskola mögött lévő akna csatornája, amely a jő csatornába vezet, szintén eldugult. Ez a csatorna csak 15 cm-es át­mérőjű és így nem csoda, hogy a sár eldugasztotta nyílását. Ha a csatorna megépítésekor ezt az elágazó csatornát nagyobb méretben veszik, akkor nem fordulhat elő ilyen eset, amely elég káros. Ha az iskola már elkészült volna és ha ebben már tanítás lenne, ez a kár igen jelen­tékeny összeget képviselne. De vaj jon ki ád biztosítást, hogy az iskola átadása után ez az eset nem ismét­lődik meg, mert ha most előfordulj előfordulhat máskor is. A 15 cm-es csatornacső nem megfelelő és, ha az ottmarad, egy szép napon viz alatt lesz újra az iskola. A Fehórrózsa-estély eddig az idei farsang legszebb bálja volt. Sokan meglepődve álltak meg szombat este a Fürdő-vendéglő tánc­termének ajtajában, amikor a Női Kereskedelmi Szaktanfolyam „Fehér­rózsa "-estélyének szép közönségét látták együtt. Csoda történt. A terem tömve volt, megtelt minden széksor. Ott láttuk Esztergom úri családjait, eljöttek a régi és a jelenlegi tanárok, a volt és a mostani leánynövendé­kek. A teremben igazi fenyőillat áradt szét kellemesen, fent a mennyeze­ten fenyőágacskákból láncok vonul­tak szép ívekben. Ezen az estén tör­tént meg először az idén, hogy ki­nyitották a második ruhatárt. Pont 8 órakor felhúzták a füg gönyt. Megkezdődött a műsor. A színpadon az iskola énekkara magyar dalegyveleget adott elő Kubányi Klári vezénylésével. A dalegyveleg finom kidolgozásban és a legszebb össz­hangban érvényesült. Nemcsak a szép énektechnikát kell megdicsér­nünk, hanem a kiváló együttest is. Kubányi Klári ezúttal új képességé ről tett tanúságot — ismert zongora­tudása mellett — kitűnő vezénylé séről. A betanítás sikerét külön kell kiemelnünk. Ézt a számot a közön­ség hosszan megtapsolta. Erős Ma­rianna ügyesen adta a zongorakisé­retet. Ezután következett egy páros je­lenet Walter Margit szerzeményé­ben, Rácz Bözsi ós Pittner Anni előadásában. A jelenet nagyon szé­pen sikerült és mind a szerzőt, Wal­ter Margitot, mind a szereplőket többszörös tapsban részesítették. A harmadik számban Erős Mari­anna A Bűvös vadász Fantasie-\Át játszotta zongorán brilliáns technika val és biztos tudással. Játékáért sok dicséretet és tapsot kapott. Most Fuchs Emmi a Cinka Pan­nát szavalta Erős Marianna zongora­kiséretével és hegedűjáték mellett. Fuchs Emmi hűen és eredeti ráter­mettséggel szavalt, kedvesen és sok helyen dicséretes dramatizálás sal. A következő számban az estély újdonságában gyönyörködtünk, a Fehérrózsa dalban, amelyet Ammer József irt és zenésített. A darabot Rácz Bözsi énekelte Ammer József zongorakiséretével elismerően és megragadóan. Az új ének sikerét nemcsak a színpadon látjuk, hanem hisszük, hogy néhány nap alatt fel­kapott lesz Esztergomban. Végül egy kétfelvonásos vígjártókot adott elő a szaktanfolyam műked­velő-gárdája. Színre került „Az élő' szobor 11 Merényi Gyula rendezésében. A színdarabban kellemes élvezetet találtunk és őszinte elismeréssel lát­tuk a szereplőket játszani. Oly ügyes és közvetlen játék folyt a színpadon, hogy szinte értékeket fedeztünk fel Esztergom nagy műkedvelő gárdája részére. Sok derűt váltott ki Csem­niczky Ilonka, Kati szerepében, az­után otthonosan és kedvesen ját­szott Hamza Ilonka, Holzer Rózsi, Fenyvessy Ilonka, Fleischmann Her­min, Kicsindi Erzsi, hiszi Anna és Szabó Etelka. Sok tapsot kaptak és azt meg is érdemelték. A színdarab szünetében Csics Gabriella és Fuchs Emmi zongora­játéka szórakoztatta a hallgatóságot. Az estély eszméje Bárdos József, a szaktanfolyam igazgatójáé, akinek kezdeményező munkája a legszebb sikert eredményezte. A kivitel és a kiváló megrendezés Müller Gyula főrendező, a szaktanfolyam tanárá­nak finom Ízlését és gondosságát dicséri. A rendezésben nagy segít­ség volt Vörös József főháznagy munkája, amely szintén kitűnően érvényesült. A táncot, mivel harminchárom növendéke van a tanfolyamnak a „Harminchárom gomblyuk van rajta" kezdetű csárdással Müller Gyula tanár, főrendező Reviczky Árpádinnal, a szaktanfolyam fel­ügyelő tanárnőjével nyitotta meg. Táncrakerekedtek a párok és a leg­kitűnőbb hangulat fejlődött ki. A bált táncverseny is élénkítette és sokan díjat nyertek. A hölgyek toalettjei szépek és elegánsak voltak. Vácoit takarókot alapítottak a város tisztviselői Érdekes és okos altruista szövet­kezésről értesülünk Vácról, ahol a város tisztviselői kara és alkalma­zottai kölcsönös segítő-egyesületet hoztak létre. Ennek a segélyzőegye­sülelnek az a célja, hogy önhibáju kon kívül nehéz helyzeibe jutott tagjainak kisebb nagyobb segélyeket juttasson. Minden tag havi két pengő üzlet résszel járul a tőke műveléséhez és aki pénzsegítségre szorul, az a mai viszonyok közt igen alacsony kamat mellett kaphat kölcsönt. A kölcsönös segélyzőegylet már meg is alakult, és a legszebb reményekkel tekinte­nek eléje. Esztergomban sem volna érdek telén ilyen kölcsönös segélyzőegylet megalakítása a tisztviselői és az al­kalmazottak részére. Különösen ki­emeljük ebből a tanárság és a ta­nítóság helyzetét, mert ha szüksé­gük van kölcsönre, akkor a város az államhoz utasítja őket, az állam pedig a városhoz. Tehát kölcsönt sehonnan sem kaphatnak, vagy ha igen, csak nagynehezen, néhány hó­nap múlva, amikor már késő. A kölcsön mindig sürgős esetekben szükséges és ha a tisztviselő kap is kölcsönt, nincs vele megsegítve — két-három hónap múlva. Foglalkozzanak Esztergomban a váci példával, és beszéljék meg a tisztviselők, tanárok, tanítók ezt a tervet. Azután, ha elhatározásra jut­nak, alakítsák meg kölcsönös segélyző­egyletüket maguk közt, a körükből megbízott vezetőkkel. Felhívás a frontharcos bajtársakhoz I A Move egy táborba óhajtja gyűj­teni a világháború magyar front­harcosait, akik a háború megpróbál­tatásait az első vonalakban szenved­ték végig. Szervezkedésük teljesen politika­mentes. Célja: 1. A katonaruhát levetett, minden összefogó kapcsolat nélkül „élő volt frontharcos bajtár­saknak egy táborba való tömörítése. 2. Intézményes biztosítása annak, hogy a frontharcos szolgálat ne hátrányt, hanem mindenkor előnyt jelentsen a polgári élet erkölcsi ós gazdasági vonatkozásaiban. 3. A vitézségi érempótdij folyósításának, vagy összegben való megváltásának komoly rendezése, a rendelkezésre álló állami és társadalmi gazdasági erők kereíén belül. 4. A volt front­harcosok, — polgári foglalkozásuk­kal kapcsolatos sérelmeinek intézmé­nyes orvoslása és az elhelyezkedési lehetőségek elsőbbségi jogának intéz menyes biztosítása. Polgári ruhán is minden különösebb feltűnés nélkül viselhető megkülönböztető emlékjel­vény rendszeresítése és kibocsájtása azaz a volt frontharcosok közös lát­ható jellel való összekapcsolása, meg­különböztetése. Frontharcosnak tekintendő: aki annak idején a Károly csapatkereszt viselésére jogosultságot szerzett; vagy tiszteknél kardos kitüntetésben részesült, vagy vitézségi éremmel tüntettetett ki; vagy aki megsebe­sült ; vagy aki a Károly-csapatke­reszt rendszeresítése előtt, de leg­alább hatheti frontszolgálat után fog­ságba esett. Aki ezen tények egyikét írásban, vagy más hitelt érdemlő módon (a hivatalos órák alatt szemé­lyesen is) igazolja köznaponként d. e. 8-tól d. u. 2-ig v. dr. Zsiga János­nál a vármegyeházán. A jelentkező bijtárs, ügyének ^el­intézéséről értesítést kap, melynek kapcsán vagy jogosultságot nyer a Move budapesti főosztálya által rend­szeresített „Frontharcos emlékjel­vény "-nek a vonatkozó igazolvány birtokában való viselésére, vagy — szüíség esetén — frontharcosi szol­gálatának igazolására utasittatik. A frontharcosok megkülönböztető jelvényét a hozzátartozó igazolvány­nyal együtt a magváltási ár 3'50 P (igazolvánnyá 1 ) előzetes beküldés?, vagy befizetése után a főosztály Legolcsóbbak a maradékok Virág és Szántónál ^|

Next

/
Oldalképek
Tartalom