Esztergom és Vidéke, 1930

1930-11-27 / 93.szám

A vihar itt ciklon szerű volt és kétszer egymásután száraz villám csapott le. A villám a hatalmas szárító épületet érte, mely rádőlt az istálóra, amelynek teteje lenyomta a teheneket. Szerencsére kivonult a katonaság és sikerült az állatok nagy részét megmenteni. Több állat megsérült, 7 elpusztult. A telepen másutt is okozott a vihar kárt, amely összesen 50 ezer pengőt tesz ki. A községben sok ház is megrongálódott. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Az egyesített vármegye inségenyhítőakoiójának jelentése Mennyi a munkanélküli Komárom-Esztergom vármegyében? Komárom és Esztergom közigaz. gatásilag egyelőre egyesített vár megyék inségenyhitő-akció központi bizottságának rendekezéséből szenk viczi Palkovics László alispán felhívást intézett Esztergom és Komárom városok polgármestereihez, a járási főszolgabírákhoz és valamennyi köz ség elöljáróságához. A munkanélküliekről készített kataszter szerint: az esztergomi járás ban (október hó első felében) Í munkanélküliek száma 968 (2.7%), 2622 családtaggal. Ebből mezőgazdasági munkás 265, bányamunkás 320 és ipari munkás, illetve kisiparos 383, míg a nem munkanélküli sógből eredő, segélyezésre szorulók száma 300 (0'7 %). A tatai járásban 946 (rö°/o) a munkanélküliek száma 1935 család taggal, ebből mezőgazdasági munkás 288, bányamunkás 281 ós ipari munkás, illetve kisiparos 377, külön az ellátásra szorulók száma 400 (0 6%). A gesziesi járásban 76 (0"1%) a munkanélküliek száma 195 családtaggal, ebből mezőgazdasági munkás 50, ipari munkás, illetve kisiparos 26, külön az ellátásra szorulók száma pedig 200 (0 4 %). A vérmegye kereken 143.000 la kost számláló három járásában tehát összesen 1990 (T3%) a munkanélküliek száma 4752 családtaggal, míg külön az ellátásra szorulók száma 900 (06%). Esztergom szab. kir. megyei városban a munkanélküliek száma 368 (2%) 860 családtaggal, ebből mezőgazdasági munkás 111, bányamunkás 3, ipari munkás és kisiparos 254, a segélyreszorulók száma 60 (0*5 %). Komárom szab. kir. megyei városban a munkanélküliek száma i84 (3 %) 360 családtaggal, ezek valamennyien ipari munkások, illetve kisiparosok, a segélyre szorulók száma 45 (07 %). A vármegye egész területén összesen 2532 (1-5%) a munkanélküliek száma 5972 családtaggal, mig külön az ellátásra szorulók száma 1035 (0 6%). Ez a szám a tél folyamán természetszeiűleg mindkét kategóriában a duplájára fokozódhatik. A kataszter tehát, bár a munkanélküliek és külön a segélyre szorulók száma a vármegye kereken alig 167000 lélekszámához viszonyí.va túlmagas, — mindazonáltal nagyobb aggodalomra okot nem szolgáltat. A segélyezés főbb irányelvei a következők : A munkanélküliek elsősorban munkaalkalmak nyújtásával segélyezendők. Pénzbeli segélyben senki sem részesíthető. Munkaalkalom' szolgának a köz munkák, valamint a magánosok által nyújtandó különféle munkálatok, mely munkaalkalmak nyújtására a tekintetbe vehető magánszemélyek (gyárak, uradalmak sib.) közvetlenül a helyhatóságok részerői kérendők fel. Az Önhibájukon kívül a fent említett munkálatok teljesítésénél keresethez nem jutó munkaképes ellátatlanok, valamint a munkaképtelen és elaggott családfők és azok családtagjai' mindkét városban és valamennyi községben a polgármesterek, illetve a főszolgabirák által a megszervezett városi, illetve közsági segítő bizottságok által segélyezendők és pedig természetbeni módon élelmi szerekkel (liszt, tej, tojás bur gonya, zsír, kenyér, stb), továbbá ruhaneműekkel, lábbelivel, végül fűtő anyaggal. Az összes ellátatlan és általában a szegény betegek orvosi ellátására is különös gond fordítandó és e cél ból a helyhatóságok, illetve I. fokü egészségügyi hatóságok -részéről a hatósági orvosok, illeíve a községi ós körorvosok nyomatékosan utasítandók. Alapelvül szolgál, hogy minden város, illetve község a saját szegé nyeit önmaga a saját erejéből köteles ellátni. A munkanélkülieknek munkaalkalmak nyújtásával való segélyezésére, valamint az ezeken kívül mutatkozó összes többi ellátásra szorulók segélyezésére szolgáló fedezetül felhasználandó — az esetleg már meglévő anyagi fedezeten felül — a városok és az 5000 lelket számláló községek által az 5000 pengőt elirő, vagy azt meghaladó jövedelmi adóra, valamint az említett városok és községeken kívül más községek által is — ahol a társulati adó az 1000 P-t eléri, vagy meghaladja — a társulati adóra is kivethető 8 %-os úgynevezett inségjárulék. A községi, a járási és megyei városi segítőbizottságok — ha ugyan az eleddig meg nem történt volna — a polgármesterek és főszolgabírók által haladéktalanul megvakítandó'*, illetve megszervezendők. A nagylelkű adakozók jóvoltából a városokban eddig is megszervezett ú. n. ingyenebédakciók az idei téli hónapokban az eddiginél lehetőleg nagyobb teljesí őképességgel újból és mielőbb megszervezendők. A fent említett módok és lehetőségek teljes mérvű igénybevétele után még mutatkozó szükségletek kielégí tését célzó anyagi fedezetül szo'gál végül az egyesített vármegyék 1931. évi költségvetésben előirányzott tíz ezer pengő adomány, továbbá a főispán és alispán által megindított inségadománygyűjtés keretében begyűlt, illetve befolyó és külön takarékpénztári kamatozó folyószámlán kezelt úgynevezett vármegyei ínségalap. Hogy a vármegyei Ínségesek javára a kormányhatóság álfa' kilátásba helyezett ruha- és lábbeli segélyakció a vármegye egész területére egységesen megszervezhető legyen, tudnunk kell a ruhára és a lábbelire szorulók pontos statisztikai adatait. Ezért soronkívül összeírják a ruhíi és lábbelit igénylők névjegyzékét. A főispán szóbeli rendekezósének megfelelően a polgármesterek ós főszolgabirák hatóságuk területén lévő szabók (külön a férfi és külön a nőszabók) cipészek és csizmadiák, kisiparosok névjegyzékét sürgősen fogják összeállítani. A nagy bizakodással megkezdett inségenyhífő akciónk sikerének kizárólagos biztosítéka az összes résztvevők részéről megnyilvánulandó hazafias áldozatkészség és könyörületes nagylelkűség, amit a bizottságok mindenkitől kérve-kérnek. A központi bizottság kéri, hogy az ínséges időkre tekintettel az amúgy is gyéren lévő anyagi javak kisebbnagyobb elpazarlásával és sok helyen az erkölcsök lazításával járó, az ínségeseket élesen provokáló zajos táncmulatságok, főleg a káros tivornyázások engedélyezésének egy időre való felfüggesztését, kivéve a kizárólag csak ínségesek javára szol gáló belépődíjas szolid, szórakoztató téncestélveket, vagy ismeretterjesztő előadásokat. O'yirányú intézkedések szives meg tételét Í3 kérjük, hogy a bányák és ipartelepek felkeressenek, hogy legalább arra az időre, amíg a gazda sági helyzet jobbra nem fordul, vegyék vissza az elbocsájtott munka saikat, v*>gy legalább is oly mérvű keresethez juttassák, amely legszük ségesebb megélhetésüket biztosítja. Továbbá a nagy ipartelepek, valamint nagyobb uradalmak ós gazdaságok, beleértve az állami és köz alapítványi uradalnak is, lehetőleg helybeli munkásokat alkalmazzanak. Végül a vármegyebe'i pénziniéze ték, részvénytársaságok és egyéb jogi személyek legalább négy hónapon át bizonyos állandó összeggel járulja nak a vármegyei ínség enyhítéséhez Beszüntetik a törpeiskolákat A most benyújtott takarékossági törvényjavaslatban a kultuszminiszter felhatalmazást kért arra, hogy azokban a községekben, amelyekben törpeiskolák vannak, amelyeknek f ntartását a tankötelesek létszáma nem indokolja, az iskolákat egyetlen állami iskolába vonhassa össze, azoknál az iskoláknál pedig amelyeknél a tanítók száma a tanulók létszámával nincsen arányban, a feles leges állások állami segélyezését megszüntesse. Ahol csak egyetlen iskola van, ott az iskolát feltétlenül fenn kell tartani. A törvényjavaslat gondoskodik ar ról is, hogy a felszabaduló tanerők más állami vagy államsegélyes községi iskoláknál kapjanak elhelyezést. Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási nap közi gyermekotthon az őszi idők beálltával megnyilik. Minden a jó lelkek könyörületes felkarolásától függ Azért kérjük a gyermekmentő lelkeket, ne feledkezzenek meg a szenttamási gyermekotthonról s pénzbeli vagy természetbeli adományaikat szíveskedjenek, mint az előző években is a vízivárosi plébániára küldeni. mm 38 i£ V MJT M ML MM JHá ML Leenwenhoek bacilnsaí Kétszázötven esztendővel ezelőtt ólt egy Leeuwenhosk Antal nevű derék hollandus. Szülei szatócsnak adták, inaskodása után üzletet nyitott, ezzel nemsokára felhagyott s élete végéig portás lett a daf;i városházán. Magábazárkózott, mogorva ember volt s végtelenül kiváncsi természetű. Üvegeket csiszolt, ezeket összerakta s kezdetleges mikroszkópot csinált belőlük. Minden tárgyat ezen keresztül nézett meg s nem győzött csodálkozni a különös látnivalókon. Legjobban akkor lepődött meg, mikor egy csepp kristálytiszta vizet tett a mikroszkóp alá s azt tapasztalta, hogy a látszólag tiszta vízben a különböző apró állat kák ezrei nyüzsögnek, kergetőznek, saját tengelyük körül pörögník s mozognak spirálalakban. Neki adatott meg először, hogy műszerével betekintsen ezeknek a szabadszemmel nem látható állatkáknak, a bacillusoknak az életébe. Leeuwenhoek hatvan esztendeig figyelte ezt a különös világot — homályosan sejthette, hogy az emberiségnek sok csap teát őkokozsák — s mégis, nem tudott betelni velük. Ugy volt velük, mint az újságíró az emberekkel, Mert minden igazi újságíró egyegy Leeuwenhoek, aki az újság mikroszkópján úgy nézi az emberi életet, amint a derék hollandus figyelte a kristálytiszta víz b-ciliusait. Az újságíró mindent megtud; informálják hétpecsétes titkokról, elmesélik neki az elmúlt napok pikantériáit, bajbajutott emberek jönnek hozzá tanácsot kérni, boldog beérkezettek jönnek kunyerálni dicshimnuszokat. A szerkesztőségben, az újság mikroszkópja alatt sok fehér tógán meglátja a piszkos foltokat, belelát a közélet apró káplárjainak tarisznyájába s észreveszi a tartogatott marsaibotot. A szónoklatok zengő retorikája mögött sokszor eléje merednek egy éhes száj s harácsolni kész körmök. S lólábat vesz észre sokszor ott is, ahol a közönséges halandók csak lakkcipőt és elegáns kamáslit látnak. A szerkesztőségből de másként lehet látni az emberi életet! Csak nézzük, nézzük, mint ahogyan a dafti városháza portála figyelte a vízcsepp bacillusait. Ottó királyfi nagykorúsága alkalmából vasárnap a királyi városi plébánia-templomban ünnepi szentmise volt, amelyet Mátéffy Viktor prépost-plébános tartott. Evangélium után hazafias érzéstől áthatott beszédet intézett a jelenvoltakhoz, amelyben a szent Korona közjogi jelentőségét méltatta. A kóruson Ammer József karnagy vezetése mellett négyes szólamú vegyeskari ének volt. Az ünnepi Ottó-misén a legitimisták és hívők nagyszámmal jelentek meg. Kanonoki installációk a főszékesegyházban. Kedden délelőtt iktatta be a székesfőkáptalan előléptetett tagjait uj stallumaikba, valamint Mihalovics Zsigmond c. kanonokot is ekkor iktatták be. A szertartás után hálaadó ünnepi istentisztelet volt, melyet Báthy László prelátus kanonok, az új komáromi főesperes mondott. Esküvő. Knorr István, a Knorr János vasöntöde és gépgyár üzemvezeője, vasárnap esküdött örök hűséget a vi/ivárosi plébánia templomban kedves arájának, Maritsek Irénkének. Az esketési szertartást Nádler István pápai kamarás, az érseki tanítónőképző intézet igazgatója, a vőlegény nagybátyj* végezte. Nagylelkű adományok. Machovich Gyula dr. érseki helynöi az aranymisóje alkalmából szétosztott adományaiból 1000 pengőt juttatott az i ségesek népkonyhájára. Drahos János prelátus-kanonok 150 métermázsa szenet adott a Szent Antal szegényeinek. Isten fizesse meg I Strommer Viktorin lelkigyakorlatai Esztergomban. A Bencés Diákszövetség a Tanult Férfiak Kongregációjával közösen az idán is meg tartja lelkigyakorlatait dec. 8 ika előtt. Igy tehát dec. 5 én, pénteken délután lesznek az első beszédek, még pedig 5 órakor a hölgyek és 7 órakor a férfiak számára. Mindkettő a bencés gimnázium dísztermében lesz. Hasonlóképen dec 6 án és 7 ón délután is. A közös szentáldozás dec. 8 án a szentferencrendiek templomában reggel 8 órakor bsz. A lelkigyakorlatok tartását dr. Strommer Viktorin bencés főiskolai igazgató vállalta. Örömmel üdvözöljük körünkben, akit már eddig szép előadásaiból annyira szeretünk és tisztelünk. Minden érdeklődőt szívesen meghív és szeretettel vár a Rendezőség.