Esztergom és Vidéke, 1930

1930-11-27 / 93.szám

ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 93. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. CSÜTÖRTÖK, NOV. 27 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20Hfillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Tenni kell már Tatamit a drágaság ellen, mert a fogyasztó közönség vagy nem keres egyáltalában, vagy ha keres is, olyan keveset, hogy jövedelme semmiképpen sincs arányban a konjunkturális időkből megmaradt uzsora-árakkal. Vonatkozik ez mindennemű iparcikkre, anélkül, hogy az ugyancsak nehezen küzdő tisztes kézműipar ellen szólna ez a vád. Epedő szívvel olvassuk a lapok kimutatásait, amelyek arról szólnak, hogy Németországban hány százalékkal sikerült letörni a drágaság egész frontját. Nálunk azonban rendületlenül áll az egész front és még csak áttörni sem volt képes azt a buza árzuhanása, nem hogy felgöngyölíthette volna teljesen. Akinek cipőre, ruhára van szüksége az nem ér rá kérdezni és fürkészni, hogy ki az árdrágító, csak azt látja, hogy számára egyre megfizethetetlenebbek az összes ipari cikkek amelyeket mindennapi életében a legszerényebb viszonyok között sem nélkülözhet. A nagykereskedelem és a kartelekbe tömörült nagyipar a közterhekre igyekszik áthárítani a felelősség ódiumát. Mintha bizony nem is a középosztály és a munkásság nyögne a közterhek óriási súlya alatt! Csökkenteni kell a közterheket, de nem a kartellek adóterhét. Az árakat pedig, amelyek a bőr, textil, szénkartel és a többi úgynevezett ^ipari érdekképviseletek" hatalmas erejű nyomása következtében jutottak a mai magasságokba, le kell törni. A szervezetlen, nélkülöző fogyasztók millióit végre is meg kell védeni minden áron a szervezetten garázdálkodó mammuttőke féktelen kapzsiságától. Az egyensúly, nyugalom és becsületes munka biztonsága érdekében le kell bontani azokat a kinai falakat, amelyek mögé a nagytőke elsáncolja magát azok elől a rá is kötelező áldozatok elől, amelyekből mindnyájunknak arányosan kell kivenni a részünket. A nagytőke és kartellek vállai élég erősek, azokat kell fokozott Iban, Németországban egy körülbelül mértékben megterhelni. Csak'^.J^ Ü*Jtt& igy remélhetjük, hogy a válság után, mint rossz álomból, még egyszer jobb napokra ébredünk. A posta elsorvasztja a vidék telefonját A magyar viszonyok nagy büntetése, hogy törvényeink és rendeleteink nagy részét külföldi mintákról másolták, ahol pedig nem volt mit lemásolni, ott megalkották a zöld asztal mellett és nem tudták megtelíteni élettel. Mit ludják hires postaintézményünk derék vezérei, mennyit ártottak legújabb rendeletükkel a gazdasági élet ellen 1 Mit tudják akkor, hogy az állam szegénysége, a drágaság, a kereskedelmi élet hiánya miatt vidéken oly végtelenül nehezen tért foglaló telefont egy csapásra, egyetlen rendeletükkel évekre, talán évtizedre is visszavetették fejlődésében I Szinte kétségbe vonja az ember kétségbeesésóban, hogy ezek a derék vezé rek csak egyetlen egy napon át figyelték-e a vidéki élet érverését. Láttak e ott a keleti kényurnak még mindig tobzódó ama gyönyörét, hogy én nem keresek senkit, aki engem keres megtalál itthon, nincs hát szükségem telefonra 1 Tudják-e, hogy minden előbbre való vidéken a telefcnná), hogy szinte rábeszélés keli még mindig ahhoz, hogy egy-egy ujabb telefonszám megszülessék. Nem látják, nem tudják, mert különben bűnnek mondható legutóbbi rendelkezésüket nem adják ki. Október 15-ike óta oldalamon hallgat a telefonom, pedig hej, de sok kellemetlen percet szerzett már egymást követő csilingelése. Mégis visszavágyom lármájára, mert érzem, ez az élet a néma mozdulatlanság — a csendes pusztulás. A telefon urai kiadták a rendeletet, hogy október 15-től vidéken számolni kell a beszélgetéseket és minden beszélgetés után tizenkét fillért az előfizetőnek felszámitani. És október 15-től hallgat a legtöbb telefon Esztergomban. Biztos vagyok : más vidéki „városban is. Már nem kell több kisasszony a telefonközpontba, már egy kezelő is kényelmesen el látja a kapcsolásokat, már nem kell türelmetlenkedni az előfizetőknek, már rögtön kapjuk a számot. Kíván csian várjuk a statisztikát, hány beszélgetés volt október 15-től? Menynyit, mily ijesztően nagyot esett az eddig naponta sok ezerre menő beszélgetések száma ? Nálunk és min den vidéki központban. Mert a vidéki telefon beteg és évek kellenek hozzá, hogy felépüljön és hangos dicsérete legyen a magyar közélet élénk zsibongásának. Nem ismerik a vidsk életét I A mi Budapesten helyes, az vidéken megölő betűje lehet az életnek. Budapesten szívesen fizetünk a földszinten husz fillért egy telefonálásért, hogy ne kelljen felmászni a | negyedik emeletre. Esztergomban azért fizessek tizenkettőt, hogy a városházával, vagy a takarékkal beszélhessek ... Ugyan kérem, hisz itt vannak a szomszédban és aztán egészségemnek tartozom egy kis sétával. Séta alatt pedig megkereshetek mindenkit akivel beszélni valóm van. És megtakarítottam hányszor tizen két fillért 1 Budapesten vannak távolságok, a várból Kőbányára, Kelenföldről a Váci-utra megér egy telefonbeszélgetés husz fiiért, de Esztergomban ötszáz méter körzetben meg találom a legtávolabb lakó és életünk ben szerepet játszó minden gazda sági tényezőt, hivatalt. Amerikában, vagy közelebb: Angliánem 150, hanem 1500-nál is több a telefonelőfizető. Mert ha felépítenek egy-egy jobb képű házat, ,még bérlő nem költözött bele, de a telefont már felszerelték. Nálunk mindent el kellene követni, hogy vérszegény telefonforgalmunk nőjjön, hogy ha már futnak a telefondrótok legyen kivel beszélni. Mert a sok telefonszám hozza az ujabbat, ha pedig sorvadásra ité'ik, bizony a meglevő bérlők is inkább lemondanak. A minthogy egész bizonyos, hogy postahivatalunk ezek után inkább lemondást fog kapni, mint uj előfizetőt. A postakincstár nagyot hibázott mikor a távolságok nélküli vidéki városokban hallatlanul megdrágította a telefont. Ezzel a rendelettel lehet hogy megnövelte a telefon bevételeit, de egész bizonyos elsorvasztja a beszélő telefonszámokat és megbénítja az amúgy is nehezen mozgó forgalmat. Nincs más hátra : beismerni csendben a hibát, meggyőződni a telefonbeszélgetések számának ijesztő eséséből megmérni minden nagyobb vidéki városban a telefon ellen elkövetett merénylet súlyát 03 nagyságát és mindent visszacsinálni. Ha ez nem történik meg, nem kell tehet ség hozzá megjósolni, hogy a vidék telefonja nem fejlődni, hanem sorvadni fog a magyar közélet felbecsülhetetlen kárára I IPIPIPíPIPIPIPIPIPWNININiNtNtNINIWNPiWPIPJPIPIPIPIiriii Nagy vihar vonali ei vasárnap délelőtt városunk felett Vasárnap délelőtt 9 óra tájban nagy vihar jött Párkány felől. Percek alatt nagy szél támadt, menydörgés hallatszott és villámok hasították át az eget. Ritka zivatar jött Esztergom fölé, mert hiszen novem ber 23-án rendes körülmények kö zött fagyni szokott, a legjobb esetben pedig hó esik. Ehelyett fekete viharfelhők jöttek és olyan erős szél söpört végig a városon, hogy nyáron sem lehetne nagyobb. Félóra alatt már nagy patakokban zúdult a városba a viz, de a tűzoltóság idejében kinyitotta az aknafedő rácsokat; úgy, hogy a viz akadálytalanu folyhatott le a csatornákba. Sok helyen azonban mégis az utcára folyt a víz, mert az eső mindjobban erősödött. Nagy riadalom támadt a Rákóczitéren. Az egyik aknából 10—14 patkány menekült a viz elől és ugyancsak jól fejlett példányok voltak. A járókelők sikítva menekültek, mert a patkányok szerteszaladtak és megtámadták az embereket. Egy asz szony ruhája alá menekült a patkány és egy gyermeket meg is harapott. Szerencsére az egyik hentesüzlettől kijöttek a segédek, s agyontiporták az undorító állatokat. A megharapott gyermeket Berényi Zsigmond dr. tiszti főorvos részesítette első segélyben. A harapás nem súlyos és nem veszedelmes. Az aszszonyoknak ijedtségen kívül mis bajuk nem történt.*] A vihar sok házat megrongált, igy többek között az Iparbank cementtelepének szigeti épületéről lesodorta a tetőcserepeket. A városban több ház fala bedőlt. Tizenegy órakor újra kitört a vihar villámokkal kisérve és akaor jégeső is esett. Több helyen a telefon éi a villanydrótokban is kárt okozott. Tizenkét óra felé elállott a vihar és délutánra már megtisztult az idő. Az időjárási jelentés szerint ez a vihar európai volt és több országban súlyos károkat okozott. Ezzel kapcsolatban a Ouna emelkedni kezdett, sok helyen a folyók megáradtak. A Duna Esztergomnál még emelkedőben van. Nagy anyagi kárt okozott a vihar Párkányban, ahol a Renner-féle téglagyárban összedőlt egy nagy istáló és maga alá temetett 20 tehenet. SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruhabrosz (nagyban és kicsinybei . legjutányosabban beszerezhető — ~«- - — . — házi szövőt a Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) .Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatta