Esztergom és Vidéke, 1930

1930-06-29 / 51.szám

ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 51. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 VASÁRNAP, JÚNIUS 29 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér PlPIPIPIPlPflPlPIPIPIPiPIPIPIPIPWPIP.'PIPIPIPIPIPIPIPIPíPIW Dr. ELINDA TEOFIL Ma, vasárnap tartja arany­miséjét Klinda Teofil prelátus­kanonok, az országos nevű egyházjogász. A nagy idők ko­rára tekinthet vissza. Es akik figyelemmel kisérték, akik látták ebben a félszázados korszak­ban az ő élet-munkáját, azok Klinda Teofilt a nagy idők ér­tékes nagyjai között fogják megörökíteni. Klinda Teofil született 1857­ben Pusztapákán, Pestmegyé­ben, köztiszteletben álló vasúti előkelő főtisztviselő családból. Középiskoláit Pozsonyszent­györgyön s Vácott végezte. A hatodik osztály elvégzése után megjelent az esztergomi kispap­konkurzuson s Simor herceg­prímás 1874-ben fölvette az esztergomi főegyházmegyei pap­növendékei közé s így közép­iskolai tanulmányait már Esz­tergomban fejeztébe 1876-ban. A theologiát az esztergomi sze­mináriumban hallgatta. Pappá 1880 június 30-án szentelte Simor prímás. Első kápláni ál­lomása Dorog volt. Innen 1881-ben Budaőrsre, 1884-ben Budapest-Óbudára s még ugyan­azon évben Budapest-József­városba került káplánnak. A lelkipásztori munka közben ko­moly tevékenységgel 1893-ig működött. Közben 1893-ban a budapesti egyetemen megsze­rezte a kánonjogi doktorátust. Neve a 80-as években kezdett Budapesten ismertté lenni s latin nyelvbeli tudása csakhamar feltűnt a papi gyűléseken s fo­galmazványaiban. Vaszary Ko­los hercegprímáshoz is eljutott a nagy latintudású Klinda Teofil hire, s súlyt helyezve azon gyakorlati egyházi elvre is, hogy az egyházi kormányzat hivatalában lelkipásztori múlt­tal biró egyének ís legyenek, a tizenhárom évi lelkipásztori tevékenység után, 1893-ban Esztergomba hozta udvari pap­jának s főszentszéki jegyzőnek nevezte ki. Ezen időtől élet­rajzi adatai a következők: 1896-ban, amikor boldogult Walter Gyula primási titkár kanonok lett, Klinda Teofil követte a titkári állásban; 1898-ban az esztergomi íő­káptalan tiszteletbeli, 1903-ban valóságos kanonokjává nevez­ték ki s mint ilyen megvált az egyházmegyei kormányzat udvari szolgálatából. 1905-ben hebronvölgyi c. apát lett. A főkáptalani graduális előlépte­tések alkalmából 1915-ben nógrádi főesperesnek, 1921-ben őrkanonoknáks 1824-ben éneklő kanonoknak lépett elő. Mint a főkaptalan tagja több belső tisztséget töltött be. Igy lett a főegyházmegyei könyvtár pre­fektusa, a könyvvizsgáló bizott­ság elnöke, a primási főszent­szék ülnöke s főkáptalani cere­monárius, vagyis a bazilikái isteni tiszteleteknek irányító szertartásmestere. Ugyancsak hosszú ideig viselte a helyi bencés főgimnázium érseki biz­tosi tisztségét is. A mindenkori nagy és buzgó munkakör mellett, idején nyi­latkozott meg Klinda Teofilban az irodalom iránt való elő­szeretete s tehetsége. 1888-ban Dedek C. Lajossal s Kaposi Józseffel megalapította az „Egyházi Közlöny w-t. Ezen heti egyházi lap csakhamar a papság egyházi s közéleti ügyei­nek tekintélyes színvonalon álló orgánuma lett. Klinda Teofil egyházjogi s egyházszertartási cikkeket írt a lapba irányítólag. 1892-ben megírta s kiadta la­tinul a „Vademecum"-ot, mely csakhamar országszerte alapos kézikönyvvé vált a szertartási ügykezelés elsajátítására. Ebben a könyvében tünt fel alapos latin nyelvtudása, amelynek klasszicitása még inkább nyil­Az ország minden részéből jönnek üdvözlések Számord Ignác jubileumára. Számord Ignác c. kanonoknak, a Szent Anna-templom lelkipásztorá­nak és az óvoda igazgatójának tu­lajdonképpen hétfőn van ötven éves papi működésének jubileuma, arany­miséje, de ma vasárnap tartják tisz­teletére azt az ünnepséget, amely méltó tükrözése biván lenni érde­meinek elismeréséül. Számord Ignác csendes vissza vonultságban kívánta volna megülni arany­miséjét és már külföldi útra, Lorettába ké­szült, hogy ott egyéniségének, és lelkületének is megfelelően szerénységben, Istenben való csöndes elmé­lyülésben lelje örömét. De nemcsak itt Esztergomban nyilvánult meg az osztatlan nagyrabecsü­lés és tisztelet, hanem az or szág minden részéből kelt visszhang aranymiséje alkalmából. Igy nemcsak esztergomi, hanem szé­lesebb körben is jelentős ünnepsé­get ülnek meg ma tiszteletére. A magunk részéről a mult vasár­nap fejeztük ki nagyrabecsülésünket és az a meggyőződésünk, hogy üdvözlő cikkünk minden sora és betűje őszinte visszhangra talált. Számord Ignác a somogymegyei Tapsonyban született 1857-ben* augusztus 25-én. E Atyja káptalani főerdész volt, de aki Észtergomba került és itt végezte további szolgá­latát. Számord Ignác így iskolai tanulmányait Esztergomban végezte. A szemináriumba 1875-ben kért és kapott felvételt és már ez alatt az idő alatt többször kitűnt irodalmi tevékenységével. 1880. évben szentelték fel pappá és Sö­mör ján kezdte meg működé­sét és itt a lel­kipásztorkodá­son kívül a polgári iskolá­ban a latin nyelvet is taní­totta. 1883. évben mint segédlel­készt Eszter­gomba, a Bel­városbahelyez­ték és hét éven át mint az esz­tergomi kis­dedóvó társulat titkára .szerzett érdemeket. Az évek során mindjobban érvényre jutott ezen a té­ren megnyilvánuló hí vatottsága és ezek az érdemek adtak alapot arra, hogy Simor János bíboros-hercegprimás a Szent Anna-templom lelkipásztorává kinevezze, majd pedig Vaszary Ko los hercegprímás pedagógiai mun­kásságát kívánta elismerni és azért megbízást adott a Szent Anna-zárda kisdedóvójának vezetésére és kine­vánvalóvá lett az egyházmegyei körlevelekben. Megállapítható, hogy a félszázados korszakban, az egész magyar papságnak Klinda Teofil az első latin nyelvtudósai közé tartozik. Ugy Írásban, mint beszédben köny­nyedén s stílusbeli eleganciá­val kezeli a latin nyelvet. Vaszary Kolos hercegprímás, akinek haláláig hűséges bizal­masa volt, rábízta a fontosabb egyházmegyei körlevelek s ira­tok szerkesztését s mint Pa­lásthy Pál püspök Simor her­cegprímásnak, úgy Klinda Teofil Vaszary hercegprímásnak volt ilyen ügyek intézésében jobb keze. A millenium alkalmából, az ő gondolata volt a „cMagya­pok JVaóyasszonvá"-nak ün­nepe. Ennek miséjét s breviá­riumát is ő szerkesztette. Litur­gikus, azaz szertartási dolgok­ban első, országos tekintély s valóságos úttörő volt. Az egy­házmegyei direktóriumot, vagyis szertartási útmutatót, hosszú ideig, évtizedeken ő szerkesz­tette. A legutóbbi királykoro­názáskor ő volt a szertartás­mester s érdemeiért a Ferene József-rend középkeresztjével tüntette ki boldogult Károly király. Egyházjogi kérdésekben is országos nevű súlya van s főpásztorai nem egyszer ezen a téren is igénybe vették tudá­sát. Az egyházi ügyek intézé­sében mindenkor hirdette, hogy azok a Szentszék intenciói sze­rint kezeltessenek. A magyar címzetes apátok s prépostok kereszt- és pásztorbot-haszná­latáról, amikor a Szentszék állást foglalt, országos feltűnést keltő munkája jelent meg Klinda Teofilnak a Szentszék álláspontja mellett. Mint érseki biztos nagyon sok jót tett szá­mos szegény tanulóval. A külső szigorú megjelenésű egyéniség­ben, meleg és érzékeny szív érvényesül meg gyakran, önzet­leg evangéliumi szeretettel. Aranymiséjét csendben Bala­tonfüreden, ahol betegségi kú­ráját végzi, tartja. De azért Esztergomból s az egyház­megyéből sokan ott vannak lelkileg s együttérző imával fohászkodnak érette, hogy élete minél tovább tárháza legyen a becses tanulságoknak. D. *r SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül­I • közö. konyha- és kenyérruha, U/4-71 C7At/Atl abrosz (nagyban és kicsinyben) IIdáCI WfaUf Ull legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik

Next

/
Oldalképek
Tartalom