Esztergom és Vidéke, 1930
1930-06-29 / 51.szám
ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 51. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 VASÁRNAP, JÚNIUS 29 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér PlPIPIPIPlPflPlPIPIPIPiPIPIPIPIPWPIP.'PIPIPIPIPIPIPIPIPíPIW Dr. ELINDA TEOFIL Ma, vasárnap tartja aranymiséjét Klinda Teofil prelátuskanonok, az országos nevű egyházjogász. A nagy idők korára tekinthet vissza. Es akik figyelemmel kisérték, akik látták ebben a félszázados korszakban az ő élet-munkáját, azok Klinda Teofilt a nagy idők értékes nagyjai között fogják megörökíteni. Klinda Teofil született 1857ben Pusztapákán, Pestmegyében, köztiszteletben álló vasúti előkelő főtisztviselő családból. Középiskoláit Pozsonyszentgyörgyön s Vácott végezte. A hatodik osztály elvégzése után megjelent az esztergomi kispapkonkurzuson s Simor hercegprímás 1874-ben fölvette az esztergomi főegyházmegyei papnövendékei közé s így középiskolai tanulmányait már Esztergomban fejeztébe 1876-ban. A theologiát az esztergomi szemináriumban hallgatta. Pappá 1880 június 30-án szentelte Simor prímás. Első kápláni állomása Dorog volt. Innen 1881-ben Budaőrsre, 1884-ben Budapest-Óbudára s még ugyanazon évben Budapest-Józsefvárosba került káplánnak. A lelkipásztori munka közben komoly tevékenységgel 1893-ig működött. Közben 1893-ban a budapesti egyetemen megszerezte a kánonjogi doktorátust. Neve a 80-as években kezdett Budapesten ismertté lenni s latin nyelvbeli tudása csakhamar feltűnt a papi gyűléseken s fogalmazványaiban. Vaszary Kolos hercegprímáshoz is eljutott a nagy latintudású Klinda Teofil hire, s súlyt helyezve azon gyakorlati egyházi elvre is, hogy az egyházi kormányzat hivatalában lelkipásztori múlttal biró egyének ís legyenek, a tizenhárom évi lelkipásztori tevékenység után, 1893-ban Esztergomba hozta udvari papjának s főszentszéki jegyzőnek nevezte ki. Ezen időtől életrajzi adatai a következők: 1896-ban, amikor boldogult Walter Gyula primási titkár kanonok lett, Klinda Teofil követte a titkári állásban; 1898-ban az esztergomi íőkáptalan tiszteletbeli, 1903-ban valóságos kanonokjává nevezték ki s mint ilyen megvált az egyházmegyei kormányzat udvari szolgálatából. 1905-ben hebronvölgyi c. apát lett. A főkáptalani graduális előléptetések alkalmából 1915-ben nógrádi főesperesnek, 1921-ben őrkanonoknáks 1824-ben éneklő kanonoknak lépett elő. Mint a főkaptalan tagja több belső tisztséget töltött be. Igy lett a főegyházmegyei könyvtár prefektusa, a könyvvizsgáló bizottság elnöke, a primási főszentszék ülnöke s főkáptalani ceremonárius, vagyis a bazilikái isteni tiszteleteknek irányító szertartásmestere. Ugyancsak hosszú ideig viselte a helyi bencés főgimnázium érseki biztosi tisztségét is. A mindenkori nagy és buzgó munkakör mellett, idején nyilatkozott meg Klinda Teofilban az irodalom iránt való előszeretete s tehetsége. 1888-ban Dedek C. Lajossal s Kaposi Józseffel megalapította az „Egyházi Közlöny w-t. Ezen heti egyházi lap csakhamar a papság egyházi s közéleti ügyeinek tekintélyes színvonalon álló orgánuma lett. Klinda Teofil egyházjogi s egyházszertartási cikkeket írt a lapba irányítólag. 1892-ben megírta s kiadta latinul a „Vademecum"-ot, mely csakhamar országszerte alapos kézikönyvvé vált a szertartási ügykezelés elsajátítására. Ebben a könyvében tünt fel alapos latin nyelvtudása, amelynek klasszicitása még inkább nyilAz ország minden részéből jönnek üdvözlések Számord Ignác jubileumára. Számord Ignác c. kanonoknak, a Szent Anna-templom lelkipásztorának és az óvoda igazgatójának tulajdonképpen hétfőn van ötven éves papi működésének jubileuma, aranymiséje, de ma vasárnap tartják tiszteletére azt az ünnepséget, amely méltó tükrözése biván lenni érdemeinek elismeréséül. Számord Ignác csendes vissza vonultságban kívánta volna megülni aranymiséjét és már külföldi útra, Lorettába készült, hogy ott egyéniségének, és lelkületének is megfelelően szerénységben, Istenben való csöndes elmélyülésben lelje örömét. De nemcsak itt Esztergomban nyilvánult meg az osztatlan nagyrabecsülés és tisztelet, hanem az or szág minden részéből kelt visszhang aranymiséje alkalmából. Igy nemcsak esztergomi, hanem szélesebb körben is jelentős ünnepséget ülnek meg ma tiszteletére. A magunk részéről a mult vasárnap fejeztük ki nagyrabecsülésünket és az a meggyőződésünk, hogy üdvözlő cikkünk minden sora és betűje őszinte visszhangra talált. Számord Ignác a somogymegyei Tapsonyban született 1857-ben* augusztus 25-én. E Atyja káptalani főerdész volt, de aki Észtergomba került és itt végezte további szolgálatát. Számord Ignác így iskolai tanulmányait Esztergomban végezte. A szemináriumba 1875-ben kért és kapott felvételt és már ez alatt az idő alatt többször kitűnt irodalmi tevékenységével. 1880. évben szentelték fel pappá és Sömör ján kezdte meg működését és itt a lelkipásztorkodáson kívül a polgári iskolában a latin nyelvet is tanította. 1883. évben mint segédlelkészt Esztergomba, a Belvárosbahelyezték és hét éven át mint az esztergomi kisdedóvó társulat titkára .szerzett érdemeket. Az évek során mindjobban érvényre jutott ezen a téren megnyilvánuló hí vatottsága és ezek az érdemek adtak alapot arra, hogy Simor János bíboros-hercegprimás a Szent Anna-templom lelkipásztorává kinevezze, majd pedig Vaszary Ko los hercegprímás pedagógiai munkásságát kívánta elismerni és azért megbízást adott a Szent Anna-zárda kisdedóvójának vezetésére és kinevánvalóvá lett az egyházmegyei körlevelekben. Megállapítható, hogy a félszázados korszakban, az egész magyar papságnak Klinda Teofil az első latin nyelvtudósai közé tartozik. Ugy Írásban, mint beszédben könynyedén s stílusbeli eleganciával kezeli a latin nyelvet. Vaszary Kolos hercegprímás, akinek haláláig hűséges bizalmasa volt, rábízta a fontosabb egyházmegyei körlevelek s iratok szerkesztését s mint Palásthy Pál püspök Simor hercegprímásnak, úgy Klinda Teofil Vaszary hercegprímásnak volt ilyen ügyek intézésében jobb keze. A millenium alkalmából, az ő gondolata volt a „cMagyapok JVaóyasszonvá"-nak ünnepe. Ennek miséjét s breviáriumát is ő szerkesztette. Liturgikus, azaz szertartási dolgokban első, országos tekintély s valóságos úttörő volt. Az egyházmegyei direktóriumot, vagyis szertartási útmutatót, hosszú ideig, évtizedeken ő szerkesztette. A legutóbbi királykoronázáskor ő volt a szertartásmester s érdemeiért a Ferene József-rend középkeresztjével tüntette ki boldogult Károly király. Egyházjogi kérdésekben is országos nevű súlya van s főpásztorai nem egyszer ezen a téren is igénybe vették tudását. Az egyházi ügyek intézésében mindenkor hirdette, hogy azok a Szentszék intenciói szerint kezeltessenek. A magyar címzetes apátok s prépostok kereszt- és pásztorbot-használatáról, amikor a Szentszék állást foglalt, országos feltűnést keltő munkája jelent meg Klinda Teofilnak a Szentszék álláspontja mellett. Mint érseki biztos nagyon sok jót tett számos szegény tanulóval. A külső szigorú megjelenésű egyéniségben, meleg és érzékeny szív érvényesül meg gyakran, önzetleg evangéliumi szeretettel. Aranymiséjét csendben Balatonfüreden, ahol betegségi kúráját végzi, tartja. De azért Esztergomból s az egyházmegyéből sokan ott vannak lelkileg s együttérző imával fohászkodnak érette, hogy élete minél tovább tárháza legyen a becses tanulságoknak. D. *r SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülI • közö. konyha- és kenyérruha, U/4-71 C7At/Atl abrosz (nagyban és kicsinyben) IIdáCI WfaUf Ull legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik