Esztergom és Vidéke, 1930

1930-06-29 / 51.szám

vezte az óvónő-képzőintézet igaz­gatójává. Számord Ignácban nemcsak a lelkipásztori hivatás kristályosodott ki a szó legnemesebb értelmében, hanem mint tanügyi férfiú, pedsgó­gus és társadalmi vezető úttörő munkát végzett és tevékenységének maradandó értéket szerzett. A nevelés iránti hivatottságát anyai nagyatyjától, Endrődy János tói, a kiváló iskolamestertől örökölte, de lelkületében és vérében volt az az eszményi tiszta világ is, amelyet az erdők szabad és ihletés élete főerdész atyjának és néki adott. Fáradhatatlanul működik mint esztergomi segédlelkész és mind az elemi iskolákban, mind az iparos­tanonciskolában elvégezte köteles­ségét. Kisdedóvói munkálkodása igazán csak akkor jutott teljes kifejezésre, amikor 1892 ben a kisdedóvó újon­nan átalakult és ettől az időtől kezdve nemcsak az esztergomi kis­dedóvásnak nyíltak meg új területei, hanem országosan is előrehaladást biztosított, intézetének jóhirneve foly­tonos emelésével. E téren kifejtett irodalmi munkássága mindenkor érték marad, azokkal a művekkel együtt, amelyek a szakirodalomban is be­csesek. Mint lelkipásztor és társadalom vezető sem előtte, sem utána nem következik az előbbi hivatásérzés­ben. Egy ember ő ezekben és ér­demei, amelyeket a mult vasárnap nem szavakkal méltattunk, hanem munkásságának eredményeképpen, mintj valóságot és az eredményekben élve tártuk fel, a mai jubileumi ünnep­ségen kell, hogy mindenkit őszinte tiszteletnyivánításra késztessen. A Mindenható adja, hogy Számord Ignác még sokáig közöttünk élhes­sen ós segítsen bennünket vezeté­sével, tanácsaival egyeneslelkűségé­vei és meg nem alkuvó egyéniségé­vel a mai nehéz időkön át, jobb, tisztultabb napok elé. Jubileumi ünnepsége ma, vasárnap szentmisével kezdődik, amelyen a manuduktor Lepold Antal dr. prelá­tus-kanonok lesz, aki az ünnepi beszédet is tartja. A szent mise után az esztergomi Szent Anna-zárdai óvoda és leány­iskola, továbbá az érseki óvónő­képző volt növendékei a Belvárosi Olvasókörben hódoló ünnepséget rendeznek, amelynek műsora a kö­vetkező : Június 29-én délelőtt ünnepi szent­mise és szentbeszéd a Szent Anna­templomban. Ufána átvonulás a Belvárosi Kath. Olvasókörbe. Jelen lesz Serédi Jusztinián dr. bíbomok­hercegprimás is. Az ünnepség sorrendje: Prológ. Irta : Szemlér Ferenc bras­sói főgimnáziumi igazgató. Elmondja: Zenalkó Etel óvónő. Zeneszám. Élőadja a Műkedvelő Ifjak Zenekara Nemesszeghy István zenetanár vezényletével. Aranymisére. Irta: Homor Imre tanítóképző-intézeti tanár. Elmondja : Hordó Emma el. isk. IV. o. t. Beszélgetés a háláról. Irta: Héjj Erzsébet székesfehérvári óvónő. Tartja: Gonda Olga esztergomi óvónő. Áhítat ünnepe. Irta : Dr. Lindtner Sándorné. Előadják : a Szent Anna­zárda óvódásai. Ünnepi ajándék. Irta : Dr. Lindt­ner Slndorné. Előadják: a Szent Anna-zárda elemi isk. növendékei. Az óvónők az ország minden ré­széből mintegy 200-an érkeztek Esz­tergomba, kiknek nevében Héjj Er­zsébat felköszöntőt mond. Az Országos Kisdedóvó Egyesület nevében Kenyeres Elemér dr. mond üdvözlést. Zeneszám. Előadja: a Műkedvelő Ifjak Zenekara Nemesszeghy István zenetanár vezényletével. Megegyezés jött létre nagy eredménnyel a város és a honvédelmi miniszter között az esztergomi kaszárnya ügyében. A honvédelmi miniszter megbízá­sából vitéz Végh Kálmán államtitkár elnökletével Huszár Aladár dr. fő­ispán hivatali helyiségében a hon­védelmi kincstár és a város közön­ségének képviselői a több éve hú­zódó vitás kérdéseket igyekeztek csütörtökön mindkét fél részéről méltányos módon elintézni. A főispánon kívül a tárgyalásban részt vett Karcsay Miklós vármegyei főjegyző, Antóny Béla dr. polgár­mester, Sántha József dr. tanácsos, EtterJenő főügyész, Homor Kálmán főmérnök, valamint Mike Lajos dr. kir. közjegyző és vitéz SZÍVÓS Wald­vogel József ny. tábornok. A három főkérdésben először a kaszárnya tatarozását illetőleg a honvédelmi miniszter javasolja, hogy az egész tatarozás és víz­vezetéki berendezés költsé­geire egy hosszabb lejáratú amortizációs kölcsön vétes­sék fel, a honvédelmi mi­niszter garanciája mellett. Ez a kölcsön a bérösszegből és a vízdíjakból volna törlesztendő oly módon, hogy ezáltal a város költ­ségvetése a lakbéreknek több évre való teljes visszatörlesztésével az egyensúlyban fel ne boríttassók. Amennyiben az ily módon való kölcsönfelvételnek akadályai lenné­nek, azt határozták, hogy a laktanya tatarozást és berendezési munkái ne három, hanem hat évre osztas­sanak fel. A második kérdés az Uj-Tábor néven ismert kb. 12 holdat kitevő és kincstári épületekkel beépített terület bérbeadása, illetőleg a kincstár által való megvétele került tárgyalás alá. Az értekezlet a honvédelmi mi­niszter hozájárulását feltételezve, ebben a kérdésben úgy döntött, hogy ezt a területet holdankint 775 pengőért a honvédelmi kincstár tulajdonába engedi át olyképen, hogy a vételár három részletben lesz fize­tendő és a kincstár átengedi a Sándor­majorban álló víztornyot. Harmadszor a laktanya vízveze­tékkel való ellátásának, valamint az eddigi vízfogyasztás megtérítésének kérdése szerepelt. A kötött megállapodás szerint a kaszárnyába vízóra szerelendő be és egy év után állapítják meg a fogyasztott vízmennyiségnek a víz­mű üzembe helyezése óta felhasz­nált víz értékének összegét. A kincstár által felhaszná­landó viz köbméterenkint 40 fillérével lesz felszámítva. A fizetendő vízdí;at és a hátralékos térítés összegéből a laktanyának víz­vezetéki felszerelése a város által is jóváhagyadó tervek alapján fogják megépíteni. Amennyiben a kölcsön felvételé­hez az illetékes hatóságok hozzá­járulnának, úgy a laktanya nemcsak a folyó évre tervezett programm alapján, hanem teljes egészében ta­tarozás alá kerül. Az összes kiírási munkálatokat és versenytárgyalásokat a város közben­jöttével a honvéd jlmi kincstár végzi és a város közönségének 'azt az óhajtását, hogy a munkákat a helyi ipar teljes figyelembe­vételével adják ki, a kincstár képviselői megígérték. Szóba került még a harcs^eiű lő­tér és gyakorlótér bérfelemelésének kérdése is, amalyet a képviselők jogosnak találtak és ebben a szük­séges lépéseket meg fogják tenni. Különös hálával és elismeréssel kell kiemelni a tárgyalások menete alatt vitéz Végh Kálmán államtitkár és a jelen volt honvédségi képvise­lők előzékeny és jóakarató maga­tartását, valamint azt a hathatós készséget, amelyet baráti Huszár Aladár főispán a kórdós előkészítése körül kifejtett. Szombaton a tárgyalások simítását végezték, és jegyzőkönyvileg rögzí­tették meg a megállapodásokat. fmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmsm Ghyczy Elemér a bürokrácia letörését sürgette a felsőházban. A felsőház szerdai ülésén, amikor a költségvetést tárgyalták felszólalt többek között Ghyczy Elemér is. Szerinte, a gazdasági bajok keresó seben, az állami adminisztráció hosz szadalmassága, komplikáltsága és költségessége nyomul előtérbe és ezeket kell mielőbb kiküszöbölni. Sajnos eddig még nem találták meg az egyszerűsítés helyes módját. Azt ajánlja ezért és sürgeti, hogy a bürokrácia letörésére alakítsanak meg egy társadalmi egyesületet vagy fog­jon össze a társadalom, hogy az adminisztráció gyorsabb bgyen. Százötven tehenet állít be a kenyérmezői major az esztergomi tejkérdés megoldására. Az esztergomi tejkérdés, sajnos, még mindig nincs megoldva és sok oldalról hallunk panaszokat. Az „Esztergom és Vidéke" ebben az ügyben azt az álláspontot foglalta el hogy minden tekintetben a fogyasz­tóközönség érdekeit kell szolgálni, és hogy az esztergomi, illetőleg a magyar termelők és természetesen idegen kereskedőkkel szemben az esz­tergomi kereskedőket erkölcsi köte­lességünk támogatni. A hatóság is ezen az állásponton van és már kifejeztük aggályunkat, hogy nem favorizálják-e a tatai tej­szövetkezetet, illetékes helyen kijelen­tették, hogy erről szó sincs és efelől az érdekeltek nyugodtak lehetnek. Az ilyen ügyekben és kérdések­ben látjuk a legjobban, hogy itt nálunk, a Duna két partján elterülő vidék mennyire egymásra van utalva, és kell, bogy a szabad terményfor galo vn az élelmezés, illetőleg a szociális ellátás szolgálatára érvényre jusson. Mégis a párkányi tejjel kapcsolat­ban annak az elvnek kell érvénye sülnie, hogy legelső sorban a ma­gyar termékeket fogyasszuk. Tudvalévő dolog, hogy a párkányi tej jóval olcsóbb, mint az ideáti, még közvetett kereskedelem után is, és ezért az az óhajtás merült fel a közönség körében hogy miért nem lehetséges a párkányi tejet házhoz szállítani és hogy az árbeli különb­ség előnyeit a közönség élvezze és ne a kereskedő, aki bizony nagy hasz­not huz ebben az esetben. Ezt a kérdést is figyelmébe ajánl­juk a hatóságoknak. Arról is értesültünk, hogy a tatai tejszövetkezet hajlandó lett volna be­szüntetni fióküzletét és tejszállitmány­nyal tej kereskedőinket ellátni. Erre azonban nem vállalkoztak csak e.?y lett volna hajlandó szerződést kötni. A tejkérdés napirenden van. Ujab ban azt közölték velünk hogy a kenyérmezői gazdaság felszapotitja tehénállományát 150-re, hogy Esz­tergom tejellátását elősegítse. Igen helyesnek és gazdaságosnak tartjuk ezt a tervet és mielőbbi meg­valósítását kívánjuk, természetesen azzal hogy mindenkor egészséges konkurenciát tapasztalhassunk. Re­méljük ez meg is lesz és nem kell tartanunk önkényes áremeléstől. Sőt sok előnyt vélünk látni a kenyér­mezői tejellátásból s hisszük, hogy azt városunk közönsége tapasztalni fogja. Szombaton szerkesztőségünkben járt két esztergomi tejkereskedő és azt a panaszt tették, hogv nem tud­ják á közönséget tejjel eliátni. Súlyos panaszok érkeztek a közönség köréből is. Nem támaszkodhatunk a jövőbeni tejellátásra, most a jelen napok a fontosak, különösen a nyári fürdő­szezon és ezért azonnali intézkedést kérünk. PflPinPiPiPWHPiWPiPiPiHEW A sültéi tűzoltóverseny eredménye. Június 22 én Süttőn tűzoltóver­seny volt, amelyen megjelent szenk­viczi Palkovics László alispán, akit zenével és fehér ruhás kisleányok virággal fogadtak. Jelen volt még Reviczky Elemér főszolgabíró, Frey Vilmos dr. országgy. képviselő, László István városi pénzügyi taná­csos és még igen sokan az előkelő­ség sorából. Huszonöt testület 325 tűzoltóval vett részt a versenyben. A haladók csoportjában 10 csa­pat indult. Ennek a versenynek ered­ménye a következő : I. Komáromi Önkéntes Tűzoltó Testület nyerte a vármegye vándor­serlegét véglegesen és a gyors sze­relés vándor-serlegét egy évi meg­védésre. II. Piszkei ÖTT. nyerte a Müller­féle nagy ezüstserleget. III. Dorogbányai ÓTT. nyerte a Reviczky vándor serleget egy évi meg­védésre és a vm. Tűzoltó Szövet­ség ezüst óráját végleges m. IV. Tokodi ÖTT. egy kis asztalon lévő teljes dohínyzó-készletet nyert. V. Tokodaltárói ÖTT. nyert egy márvány dohányzó szelencét. Legszebben fest és tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom