Esztergom és Vidéke, 1930
1930-06-08 / 45.szám
Magyar pünkösd. Az új szövetség az égi fény apotheozisa. Karácsony éjszakáján csillagként születik meg Betlehem vendégfogadója felett és három királyokat vezérel — végig világít Jeruzsálem templomán, ahol írástudók álmélkodjak a 12 éves Jézus beszédét — tiltások és mennyekig szárnyaló örökkévalóságában teljesedik meg, mikor Istennek el küldöttje Hegyi Beszédet mond és tanítja hallgatóit — s világot megváltó ünnepet ül, amikor nagypéntek gyászán átragyog fehér fényben a győztes húsvéti hir. És az ötvenedik napon sebesen zúgó szélnek és tűznek zendülésével tör be a tanítványok Krisztustalan magukrahagyatottságába, pünkösdi széllel villanva száll, mint a szent tűz égi lángja. Szentségnek új virága tárult, porba hullott a hamis tudomány kísértése s az apostolok szerte-kelve, csodálatosan megszólaló nyelveken lánghírrel hir- j „ T z , °, , , szerint betét alakjában közel hetmtllto aettek Istennek nagyságos úol-\ pengöt hdyegeü eL £ z az összeg Eszter&oin gazdasági eletének jelenlegi helyzete. Irta: dr. ANTÓNY BÉLA polgármester. Valamiképen szeretném az emberekkel megértetni, hogy nem oly nagy a baj és nem olyan közvetlen a veszély, mint ahogy azt állandóan hangoztatják és talán inkább a min denkin erőt vett a kishitűség az, amely jelenünket oly sötéten festi, hogy a jövőben bízni nem merünk, hogy állandóan siránkozunk és jajgatunk. E célból vizsgálat tárgyává tettem többek között azt, hogy" mennyi pénz forog a város gazdasági vérkeringésében, mekkorák a kétségtelenül megállapítható betétek és mekkora az az összeg, amelyet fixfizetésből élő tisztviselők visznek bele a város gazdasági életébe. Itt megállapítottam, hogy az esztergomi pénzintézetekben cirka 6.900.000 pengő van elhelyezve, mely betétösszeg mind kisebb tételekből alakul. Hiszen köztudomású, hogy a nagyobb betétek, mint az egyházé is, nem itt nyernek elhelyezést. Esztergom és annak kis környéke tehát az 1929. évről kelt pénzintézeti számadások bizonysága gait, megalakítván az anyaszent egyház első gyülekezetét, a Krisztushivők egyességet. S a mennynek és a földnek nagy szövetségében, hol Karácsony a szeretetnek megszületett csillaga, Nagypéntek a gyász, Húsvét a feltámasztó győzelem : Pünkösd lett az új ég és föld frigyességének záloga a Szentlélek ereje által. így lett a betlehemi csillagból örök győzelmet zúgó világláng, a menynyeknek pünkösdi tűzcsodája, égi fény megdicsőülése. * i Jézus anyjának országa nagypénteket él és pünkösdöt álmodik. Hiszi a feltámadás hitét, a megnyíló sírt, az elrontott templom harmadnapra megépülő győzelmét — temeti, ami ártalom, káros kétség és dérverte virágzás. Bízó prófétái pünkösdöt prófétálnak, szüntelen lángot, szabadulásba ívelő, szentséges útját a magyar sorsfordulásnak. Magyar pünkösdöt prófétálnak, kitöltetését a magyar szentléléleknek, gyönyörűséges ünnepét a magyar örökkévalóságnak. ' S4)AT KÉSzm * ü ans» Pelczmann Lászlónál önmagában is igazolja, hogy bizonyos tőkeképződés is van már, mert hiszen ezen összeg fele minden valószínűség szerint már nemcsak a betét jellegével bír, hanem felvette a járadékszerűséget és az a rendeltetése, hogy a betevőknek biztosítékul szolgáljon s csak fele az, amely állandó mozgásban van. Másik adatom pedig a fixfizetésből élőkre vonatkozik. 4 millió pengő az, ami mint fizetés jut a különböző állami intézmények alkal mazottainak, beleértve a hadsereget és a társa, dalombiztosítót is. A városi költségvetésből is 600.000 pengő személyi kiadás. Figyelembe vettem még a pénzintézeteknél is a fizetés, jutalék és tantiem alakjában forgalomba került összegeket, ami cirka 400 000 pengőt tesz ki. Ez eddig már 5.000,000 pengő. Végeztem számításokat a tekintetben is, hogy Esztergomban, mint iskolavárosban, internátusokban és magánházaknál hány gyermek van elhelyezve. Ezeknek száma a beérkezett adatok szerint körülbelül 1300 Ha feltesszük, hogy minden gyermekátlagban 1000 pengőt hagy itt — mert nemcsak az ellátást, tandijat és egyéb járulékokat fizetik, hanem kisebb szükségleteiket, ruházati cikkeiket stb. a városban szerzik be s ezenfelül a szülők, akik gyermekeiket hozzák, látogatják, vagy viszik, szintén tekintélyes összegeket hagynak itt, — ezúton is mintegy 1,300000 pengő jut a város gazdasági vérkeringésébe. Ezek szerint 6.300.000 pengő volna az az összeg, ami itt marad, amit az esztergomi piac szív fel és ami az esztergomi piac forgalmát teszi. És az a körülmény, hogy egy 18 000 lelket számláló, határmenti városban 7 millió pengő betét van és 6 millión felüli összeg az, meiy a fixfizetésesek révén kerül forgalomba, kétségtelenül azt igazolja, hogy az a kétségbeejtő gazdasági helyzet, melyet Esztergom háztartása a nemfizetések miatt mutat, nem indokolt és itt sokkal mélyrehatóbb okoknak kell közrejátszaniok. Ami pedig a földmíves és szegényosztályok annyit emlegetett nyomorát illeti, annak okát nem annyira a kereseti lehetőségek, mint inkább a munkakészség hiányának tudom be. Sőt tovább megyek és azt állítom, hogy nem lehet olyan nagy az a nyomor, ha a „nyomorgók" annak enyhítésére nem ragadják meg a nekik jelkínált munkaalkalmakat. Illusztrálásul hozom fel az alábbi tényeket: A szegényüggyel kapcsolatosan a város a Szent Ferenc-rendiek révén a szegények egyénenkinti ellenőrzését vezette be s így a szegényügyre nemcsak abból a szempontból van befolyása, hogy segélyt osztogat, hanem, hogy megszerzi mindazon adatokat, melyek szükségesek annak elbírálására, hogy ki a szegény és az illető mily mértékű segítségre szorul. A szegényügy ilyetén kezelése során gondoskodás történt arról is, hogy a munkaképes szegények részére munkaalkalom nyújtassék. Ilyen munkaalkalom volt a télen a hóeltakaritás és a rőzse szedés. Legnagyobb meglepetésünkre azonban nyolcvan olyan szegény, aki előzőleg munkahiányról panaszkodott ós akinek e munkák révén nyomorát némileg enyhíteni módjában állott volna, sem a hőeltakaritást, sem a rőzseszedést nem vállalta, élvén azzal a kifogással, hogy nincs megfelelő ruhája és lábbelije. Már pedig a munkához nem ruhára és lábbelire, hanem csak munkakészségre van szükség, s ha ez megvan, a hiányzó lábbelit a láb köré csavart rongyok is helyettesíthetik (mint azt annyiszor láttuk Budapesten), munkaruhának pedig igen jól megfelel az a ruha is, amelyben az utcán ténferegnek és koldulnak. Az Esztergom körül folyó útépítkezések során kitűnő munkaalkalom nyílott. Épül ugyanis egy keramit út a két vám között, ahová 4000 m 3 kavics szükséges, épül az Esztergom—dorogi út, amely 10—11 ezer m 8 kavicsot igényel ós végül esztergomi fuvarosok munkakörzetébe számítható még a Dorog— Leányvár ós Dorog—Tát közötti út, ahol szintén 2—3 ezer m 8 kavics szárítása szükséges. A vállalkozó tárgyalt a fuvarosokkal és magam is dobszó útján felhívtam a helybeli gazdaközönséget, igyekezzék megragadni a kínálkozó munkalehetőséget, különösen az igen kedvező február—március hónapokban, amikor mezőgazdasági munka alig, vagy egyáltalán nincs. Minden figyelmeztetés, felhívás és tárgyalás azonban eredménytelen maradt és csupán a keramit úthoz szükséges kavics szállítását vállalták el, köbméterenkint 2.80 pengős egységáron. A többibe belekapcsolódni nem voltak hajlandók s azzal érveltek, hogy ott nem kereshetnek annyit, amennyiért dolgozni érdemes. A vállalkozótól beszerzett információ szerint e munkálatoknál egy fuvaros átlagos napi keresete, ha komolyan dolgozik, 20 pengő körül mozog. Ezek szerint tehát az esztergomi fuvarosok napi 15—20 pengős keresetért nem is tartják érdemesnek munkába állani. így a vállalkozó kénytelen volt Szentes vidékéről hozatni fuvarosokat, akik a szállítást köbméterenkint 2.90 pengős egységárért el is vállalták akkor, amikor még fogatjuk és a maguk elhelyezéséről és házonkívüii ellátásáról is külön kell gondoskodniuk. Ugyanezt a munkát az esztergomi fuvarosok csak 3.60 pengőért vállalták volna. Végzett számításaink szerint az esztergomi fuvarosgazdák a kavicsszállítások révén az általuk fizetendő földadó két—háromszorosát kereshették volna meg. Esztergomban ugyanis az 1930. évre kivetett földadó 27.000 pengő. háZÍ SZÖVÖtt ffinS^nl kicsinyben) beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatife ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 45. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 VASÁRNAP, JÚNIUS 8 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér
