Esztergom és Vidéke, 1930
1930-05-11 / 37.szám
14 napos olcsó árnsitás Hermann Mihálynál Szent Lörinc-nica 2. szám alatt. sebb városok tudvalevőleg mindezen hasznot nem hajtó „üzemeket" jórészt az államtól kapták, mi esztergomiak kénytelenek voltunk mindezeket a magunk véges erejére támaszkodva saját magunk létesíteni. A filoxeraválság idején is elmaradt minden állami segélynyújtás és azóta is csak küzködünk és bízva-bízunk. Ennek a levélnek keretei szűkek arra, hogy felemlítsem mindazt, ami hosszú évek során keresztül a város anyagi erejét felőrölte. A létért való küzdelem és a jobb jövőbe vetett hit vezérelte a város közönségét, midőn olyan berendezéseket is létesített az utóbbi időben, amelyektől a város helyzetének jobbrafordulását remélte : vízvezeték, csatornázás, útburkolás stb. és amelyekkel munkát adtunk népünknek és iparosainknak. Nem adtunk ki felesleges és luxus célokra egy fillért sem, hanem jövendő boldogulásunkat az iskola — és a fürdőváros megteremtésében látva megalapoztuk mindazt, ami ehez szükséges. Más városokban a vízvezeték, a csatornázás, a lejtmérezés terveit jórészt az állam készíttette el, nekünk ezeket a súlyos kiadásokat magunknak kellett viselnünk, sőt még az évi 30.000 pengő kiadást jelentő végzetes ajándékot, az államrendőrséget is, a tőlünk elvett és általunk felépített városi épületbe kellett elhelyeznünk, minden megtérítés nélkül, ami másutt nem így történt. Költségvetésünk felbillenése sem egészen a mi hibánk, hiszen az említett létesítmények végrehajtására főleg felülről nyertünk ösztönzést, sok esetben egyenes meghagyást. Vízvezetékünket 3 év előtt helyeztük üzembe, de még azóta sem hagytak jóvá szabályrendeletünket, úgy hogy a vízdíjakat sem tudjuk kellő mértekben behajtani, mert a jóváhagy ott szabályrendelet hiányában a királyi bíróságok megtagadják segítségüket a vízdíjak behajtásánál. A halastó létesítése ügyében egy városi határozat, amellyel egy nagy földterületünk jobb kihasználását akartuk elérni, 5 év óta hever elintézetlenül a földmivelésügyi minisztériumban. A háború alatt 60—80 hold földet és sok városi és magánépületet vett igénybe a hadikincstár; azoknak bérével, az igénybe vett épületek helyrehozatali kiadásaival stb. kb. 170 ezer pengővei tartozik nekünk a kincstár s nincsen földi fórum, melynek segítségével ez a szerencsétlen város jogos követeléséhez juthatott volna, sőt 12 évvel a háború után még mindig a hadiszolgáltatási törvény alapján vesznek tőlünk igénybe mintegy 12 holdnyi területei. S a mostoha bánásmód folyik tovább most is; amikor az ország majdnem minden városát magasabb lakbérosztályba sorozták, Esztergom kimaradt. Mit vétet ez a szerencsétlen város, hogy ilyen sorsot szántak neki ? De nem folytatom tovább ; Nagyméltóságod az eddig felhozottakból is látni fogja, hogy mi nem vagyunk tékozló fiúk', csak sorsüldözött, elhagyott emberek és bizonyára revízió alá veszi felőlünk megalkotott véleményét, ami egyébként sem személyes tapasztalaton, hanem csak helytelen információn alapul. Igen, ütött a cselekvés órája, s mi hittel hisszük, hogy még teljes rombadőlésünk előtt érezni fogjuk kormányzatunk atyai gondoskodását, simogató kezét is. S. O. S. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem kifejezését, mellyel maradtam vitéz Szivós-Waldvogel József nyugalmazott tábornok, Esztergom város képviselőtestületének tagja. zésére kérjük a Magyarság esztergomi olvasóit, de a nagyközönséget is, hogy minél nagyobb számban jelenjen m?g a hajóállomáson a vendégek fogadására. Tanácsos, hogy délután 4 óra után legyünk a hajó állomáson. Esztergom az árúmintavásáron. A dorogi zenekarral fogadjak a kiránduld Magyarság-szövetséget. Legújabb jelentésünk szerint a Magyarság-szövetség esztergomi kirándulása iránt nem várt érdeklődés nyilvánult meg, mert ezren felül tehető a hajón érkező kirándulók száma. Ma, vasárnap d. u. 4 óra után érkezik meg a D. G. T. hajóállomásra a Magyarság-szövelség kiránduló-hajója. A fogadtatásra kivonul a dorogi bányászzenekar, amelyet Schmidt Sándor bányaügyi főtana csos volt szives az esztergomi rendezőség rendelkezésére bocsátani. A vendégeket, akik körében ott fogjuk látni Milotay István dr.-t, a Magyarság főszerkesztőjót, a szerkesztőség több tagját és a Magyarságszövetség vezetőit, Gróh József dr., a Kereskedelmi és Iparbank igazgatója fogja üdvözölni. A megérkezés után a zenekar kíséretében a primási palotába vonul a kiránduló csoport, és itt Breyer István dr. felszentelt püspök fogadja a Magyarság-szövetség kirándulótársaságát. Az udvari fogadtatás után a dorogi bányászzenekar a Széchenyi-téren térzenét ad, míg a vendégek ezalatt megtekintik a bazilikát, ahonnan rövid sétára, majd a Széchenyi térre jönnek. A Magyarság-szövetség megérke. Jól eső örömmel állapítottuk meg a Budapesti Nemzetközi Vásáron városunk részvételét. Ez a vásár egyben negyedszázados jubiláris ünnepség, melynek több mint másfélezer kiállítója van, és hangosan szóló bizonyíték arról, hogy a magyar ipar és kereskedelem mily magas szintre ért fel. Tarka, színes, kaleidoszkópszerű, ezer változatú kép tárul a szemlélő elé. A magyar ötlet és akarat ezúttal szebbet produkált mint valaha. A nagy forgatagban szemünkbe ötlik az Iparcsarnok egyik oldalfalán Esztergom város új propagandaplakátja. Vitéz Bajor (Bayer) Ágost kiválóan sikerült alkotásán az esztergomi Bazilika uralkodik, Budapest felől érkező hajóról nézve. A kitűnő színes reprodukció, pompás képhatást ad. Felirata: „Esztergom, a magyar Duna gyöngye." Megjelent német, angol, francia és olasz szöveggel. Az Iparcsarnok jobb oldalán látható az esztergemi „Hercegprimási Tégla-, Agyagárú- és Kályhagyár Rt." kiállítási fülkéje, melyben a Kucklánder-hegy agyagjából égetett, színben és formában kiválóan sikerült kályhák állnak. Nekünk főkép a lábas, régi magyaros ízlésben épült, színes díszítésű kályhájuk nyerte meg tetszésünké'. A gépek csoportjában látjuk a „Petz Testvérek" (Budapest—Esztergom) cég kiállítását, vasöntöde és gépgyári produktusikkal, bizonyságául a nagyiparban elért haladottságukról. E két céggel végeztünk is az esztergomi ipar nyújtatta látványossággal, sajnos hogy több résztvevő nem jelentkezett e kiváló bemutatási lehetőségen. A vármegye területéről a nyergesújfalui „Eternit-müvek Hatschek Lajos" cég cement-, pala-, cső-, fedőés burkulóanyag gyártmányait említhetjük fel, melyek ma már országosan elismert márkák. Nagy jövője van az Eternit-csöveknek, hullámos tetőpalának és a zománcozott lapjainak. Végül ott látjuk a Bécsbe származott városunk egyik fiának kiállítási helyiségét, a „Biró 8; Comp." céget, hol kitűnő zamatos kávét kóstoltunk, az általa forgalomba hozott „Espresso" kávéfőző géppel készítve. Százötvenezer pengőt kapott Esztergom útépítésre. Esztergom városa akkor, amidőn a Kossuth Lajos-utcát és a Ferenc József-utat keramitburkolattal ellátta, nagy költséggel, nemcsak a maga létfenntartásának egész erőfeszítését cselekedte meg, hanem egyúttal a Budapest—ipolysági állami útnak a városon keresztül vezető szakaszát is kiépítette. A kereskedelemügyi m. kir. mi niszter mind baráti Huszár Aladár dr. főispán, mind Ujszászy Imre műszaki tanácsos, allamépítészeti hivatalfőnök meg nem hálálható, meggyőző érvelései határa alatt 150 000 pengő segélyt utalványozott Esztergomnak, méltányolva azon nagy áldozatkészséget, melyet az út burko'ássál a város közönsége ho zott. Az államsegély 20 éven keresztül évi 7.500 pengős részletekben fog kifizettetni; az első részlet már meg is érkezett. Huszár Aladár dr. főispán ezzel a közbenjárásával újból gyaravitéz Szivós-Waldvogel József nyug. tábornok a környei pángermán agitációról. pította érdemeit a városfejlesztés terén, melyhez nagyban hozzájárult Ujszászy Imre műszaki tanácsos is. A százötvenezer pengő állam, segéllyel Esztergom most elvégezheti azokat az útépítéseket, amelyek nagyon sürgősek. így elsősorban a Mária Valéria-úl megépítését kell munkába venni, hogy a Nagyhídjn át történő forgalom is modern új uton bonyolódjék le, különösen, hogy ez az út idegenforgalom szempontjából Esztergom dicséretére váljék. Ezenkívül ugyanilyen fontossággal bir a Dorogi-útnak a Horánszkiutcától a régi vámig terjedő szakaszának megépítése, úgyhogy ha sikerül, akkor az új vámtól a Fürdőig keramit útja lesz Esztergomnak. Reméljük, hogy a százötvenezer pengő gazdaságosan és a legjobb körültekintéssel lesz felhasználva és hogy hamarosan már közelebbbi tervet is hallhatunk a városi útépítés megoldásáról. A legutóbbi törvényhatósági kisgyűlésen napirend előtti felszólalás alakjában felhívtam hatóságaink figyelmét olyan körülményre, amely esetleg hatósági beavatkozást igényel. Rendkívül örvendek, hogy még a mai elfásultság mellett is ez a dolog széles körökben foglalkoztatja a közvé leményt, mert minden jóérzésű magyar ember érzi, hogy a jövőben nem szabad eltűrnünk olyan fószkelődéseket, amelyek végeredményükben ennek a szerencsétlen országnak további feldarabolásához vezetnének. Különféle hírlapi cikkek jelentek már meg, amelyből a figyelmes olvasó nagyjában kiolvashatja, mí is törtónt hát környén ? A „Magyarság" május 3-iki számában címemre egy felszólítás jelent meg, amelyre május 9-ón feleltem is, az alábbi nyilatkozattal: „ \ környei állítólago? pángermán izgatás tárgyában baráti kézből hozzám érkezett értesítés alapján a kisgyűlés előtt a já r ás egyik vezetőemberénél érdeklődtem a hír valódisága felől, aki kijelentette előttem, hogy a községben valóbm sok minden nincs rendben, sőt bizonyos dolgok m ; att bűnvádi eljárás is folyik odavaló egyén, vagy egyének ellen. Legszebben fest és tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.
