Esztergom és Vidéke, 1930

1930-05-11 / 37.szám

Ozletáthelyezésmiatt mélyen leszállított árak Hermán Mihálynál Lörinc-níca 2, Ez az információ megerősíteni Iá'szőtt bizalmas kézből vett értesüléseimet, mire a törvényhatósági kisgyűlés­ben elmondottam interpellációmat a jelzett tárgyban. Neveket nem emlí­tettem és hozzátettem azt is, „ha mindez igaz", úgy megtorlást kérek a felsorolt hatóságoktól. A vármegye alispánja kijelentette, hogy az ügy­ről értesülései nincsenek, azt meg fogja vizsgáltatni s amennyiben a felhozott dolgok beigazolódnának, a megtorló eljárást folyamatba téteti. Az imádott haza területi épségéről és magyar polgárok veszélyeztetett békéjéről lévén szó, az általános igazságszolgáltatási elvet, amely sze­rint inkább meneküljön kilencven­kilenc bűnös, mint szenvedjen egy ártatlan, megfordítva kell alkalmazni s ezért tartottam kötelességemnek hatóságaink figyelmét arra illetékes helyen és formában a jelzett körül­ményre felhívni. Ezen előzmények után a kömyei kántortanító indíttatva érezte magát arra, hogy engem „férfi <s" nyilat­kozattételre hívjon fel, még pedig oly hangon, amely tiszteletlen és fénye getőző. A fent előadottak után két­ségtelen, hogy Környón történt va­lami, mert nem zörög a haraszt szél nélkül és egyelőre nem rajtam, a nemzetét és hazáját féltő őrszemen, a sor férfiasan nyilatkozni, legkevésbé a Környéről jövő felszólításokra. A hivatalos vizsgálat befejezte után tálén felesleges is lesz nekem nyilat­koznom, mert vagy átveszik a szót a hatóságok, vagy nem történt semmi bűnös cselekedet s akkor valameny­nyien azzal zárjuk le örömmel az aktákat, hogy megtettük kötelessé­günket. Mindenesetre nyugodt lelki­ismerettel várja be ki-ki — már aki teheti — a vizsgálat befejeztet. Egy jótanácsot adhatok még azok­nak, akik bár megnevezve nem vol­tak, mégis mindenképen magukra kívánják vonatkoztatni a panasz tár­gyává tett cselekményeket: „Akinek nem inge, ne vegye magára!" To­vábbi hírlapi polémiába nem bocsát­kozom és a leghatározottabban visz­szauíásítok bármely oldalról jövő kísérletet, amellyel engem a törvény­hatóság termében elmondott s haza­fias aggodalom által sugallt szavai­mért illetéktelenül felelősségre kí­vánna vonni. Tisztelettel: Esztergom, 1930. május 4-én j vitéz Szivós-WaldYOgel József ny. tábornok, a Lipót és Vaskorona-rend lovagja, a tiszti vitézségi érem tulaj­donosa, Komárom-Esztergom k. a. e. vármegyék törv.-hat. _bizotts. tagja.". Szükségesnek tartottam a kömyei kántortanító úrnak megnyugtatására, aki engem „férfias* nyilatkozattételre szólított fel s aki nagyobb nyomaték kedvéért volt katonai rangját is kö­zölte, magatn is néhány címemet aláírni, csak azért, hogy lássa, mi­szerint tudtam és tudok is férfiasan nyilatkozni, ha kell ős ha akarok. Fenti nyilatkozatomhoz egyelőre semmi hozzátennivalóm nincsen. Jól­lehet nekem és a magyarság Össze­ségének az eset kapcsán több okunk lenne „keserűen" megállapítani egyet­mást. Ha az ügy hivatalos része be­fejeződik, módját fogom találni, hogy illő helyen elmondjam az elmondan­dókat. v. SZÍVÓS-Waldvogel yózsef Az Esztergomi Zeneegylet XXII. hangversenye ujabb zenei sikerről tett tanúságot. Fehér Ilonka hegedűművésznő óriási sikert aratott. A helybeli Zeneegylet Buchner Antal zeneegyleti igazgató-karnagy vezetésével mult hétfőn d. u. 6 óra­kor, a főgimnázium dísztermében tar totta meg XXII. Zenetörténeti hang­versenyét, mely mind erkölcsileg, mind anyagilag jól sikerült. A mű­sor első száma Buchner: Szent Fe­renc Naphimnusza c. nagykantátéjá­nak „Áldott légyUram tűzbátyánkért" 5 sz. női kara volt, melyet a Zene­egylet nőikara adott elő a szerző vezénylésével. A szépen előadott nehéz kar jól érvényesült és az egyes szólamok finom árnyalattal, simuló utánzatokkal követték egy­mást, változatos dinamikával. Utána Meszlényi Róbert miniszteri tanácsos, a Zeneművészeti Főiskola titkára, zeneszerző, a magyar hegedű­muzsikáról tartott szép és tanulsá­gos előadást. Előadásában a régi nagy magyar hegedűsök, úgymint Lavotta, Bihary, Csermák, Rózsa­völgyi ós Reményi életrajzát, nagy sikereit vázoita, majd azokat a he­gedűszámokat ismertette röviden, amelyeket Fehér Ilonka játszott. Az előadás után Fehér Ilonka hegedűművész lépett a pódiumra ós mély átérzéssel igazi nagy művészi előadással interpretálta a magyar szerzők szebbnélszebb hegedű-mű­veit. Többek között hallottuk Mesz­lényi, Bihary János daliamai felett átdolgozott fantáziáját, gyönyörű fel építésben, változatos s megkapó szép modern harmóniákkal. Majd sorra kerültek Antalffy-Zsiros, Goldmark, Hubay, dr. Meszlényi, Zsolt és Ve­csey hegedűművei. A művésznő minden számot meleg érzéssel, lé­lekkel és temperamentummal ját­szotta, az üveghangok könnyed, mes­teri kezelése ós a káprázatos, gyors technikai játéka a közönséget magá­val ragadta és hosszú percekig tartó lelkes tapsok után két esetben rá adásul adta Hubay—Tellmányi egy­egy szerzeményét. A hangverseny sikerében nagy része van Meszlényi szép, mesteri átiratainak, melyeket a művésznő igen tetszetősen adott elő. A hegedűszámokat Meszlényi Róbert dr. kisérte zongorán, ügye sen és alkalmazkodóan. A műsor utolsó száma Buchner egy kedves és szép új szerzeménye, Sík Sándor dr. szövegére komponált „Alkonyat a Balatonon" c. Barca­rollája volt, melyet most először adott elő a Zeneegylet nőikara a szerző vezénylésével. A bájos és fülbemészó zenéjű műnek érdekes a felépítése. A fő­téma — amely ptanissimóban kez­dődik — után jön egy szóló duett­rész kánon formában, szoprán és alt hangra, az ismétlésnél halk pia­nissimóban dongókarral kiséri a női­kar, amely roppant hatásos volt. A főtéma utolsó felhangzásakor pedig a kar fölött a szoprán és alt szóló egy koloraturás ellentémát énekel, amely nagyon emeli a mű zenei értékét, a befejező rész emelkedő hatással 7 szólam oan zárul. A mű­ben előforduló szólórészeket énekel­ték : Buchnernó Nyárasdy Ilona ügyes technikával, kifejezően meleg érzéssel és Brezó Margit fővárosi operaénekesnő, finom ós bársonyo­san simuló mély, tömör hanggal. Általában igen szép sikerük volt szólistáknak, a nőikarnak a precízen előadott két kórussal és a szerzők­nek. A két nőikart Pécsi Sebestyén, Buchnernek egyik tehetséges növen­déke kisérte ügyesen. A hangverseny végén a herceg­prímás — aki nagy élvezettel hall­gatta végig a műsort — melegen gratulált Fehérilonkának, Meszlényi Róbertnek és Buchner Antalnak. A közreműködő művészeket a hangverseny után Csárszky István dr. prelátus-kanonok látta vendégül. Két kaszárnyaépttlet tatarozására hir­dettek versenytárgyalást Az esztergomi kaszárnya tataro­zásának ügye a közeli hetekben megvalósulásra jut, amennyiben a vegyesdandár-parancsnokság a ver­senytárgyalást már ki is tűzte, Saj­nos a tatarozás nem az összes épü­letre vonatkozik, hanem csak két épületet fognak renoválni. A hirdetmény a IV. és az V. épü­let tatarozására, bontási kőmőves, ács, tetőfedésre, bádogos, kőfaragó, asztalos, lakatos és mázoló mun­kákra szól. A versenytárgyalást május 21-re tűzték ki ós azt Budapesten a ve­gyesdandár parancsnokságánál (IV., Veres Pálné-ulca 1., III. emelet 339. ajtó) tartják meg. A feltételeket itt lehet megtudni és itt lehet átvenni a pályázatok űrlapjait is. A tatarozások alkalmából felele­venítjük az esztergomi vezetőembe­rek igéretét, akik kijelentették, hogy a munkálatoknál az esztergomi ipa­rosok érdekeit fogják tolmácsolni, annál is inkább, mert a munkanél­küliség az utóbbi időben nagyobb móretet öltött. Reméljük, hogy az ígéretek nem puszta szavak ma­radnak. Egyúttal Vácra tudunk hivatkozni, ahol hasonló munkákat c«ak hely beli iparosok kaptak és nem történt meg, hogy idegen vállalkozók és munkások végezték a munkákat. Felhívás a TESz tagegyesületeihez I Kormányzói elhatározás folytán a hadviselés érdekében kifejtett műkö­désért még oly polgári egyének (fér­fiak és nők) is megkaphatják a há­borús emlékérmet, akik a hadműve­leti területen sem voltak. A Várme­gyei Vitézi Szék kiküldöttje e hó 15.én (csütörtökön) d. u. 6 órakor a városház tanácstermében az elnye­rés mddozatairői tájékoztató előadást tart, melyre a tagegyesületek dele­gátusait és az érdekelteket tiszte­lettel meghívom. TESz ker. elnök. A Szenttamási Gyermekotthon megmarad régi vezetésében. A Szent Antal Egyesület elisme­résreméltó gyermekakciójával kap­csolatban az „Esztergom" legutóbbi keddi száma híradását, ezen külön hirjelzés3el adta le: „A Szent Antal Egyesület átvette a Szenttamási Nap­közi Oithon vezetését". A Szent Antal Egyesület akciójá­nak ilyen beállítása a napközi gyer­mekotthonra nézve kifelé megté­vesztő s a valósággal ellentétben helytelen vagy félreértett információ­ból származó. A valódi tényállás a következőkben áll: A Szent Antal Egyesület igazgatósága mult héten fölkereste a Szenttamási Napközi Otthon vezetőségét s tekintettel a városszerte még mindig elég szegény gyermekre, arra kérte a gyermekott­hon vezetőségét, engedtessék meg, hogy egy csoport elami iskolai leány és fiúgyermek számára a napközi gyermekotthonban ebédet főzzenek s osszanak ki a cédularendszer alap­ján az iskolai év végéig az egyesü­let költségén. A kérelemhez a napközi gyermek­otthon vezetősége a legnagyobb kész­séggel járult hozzá. Annyival is in­kább, mert a vizsgák befejezéséig mindössze 5—6 heti helyadásról van szó. így a tanév vége felé a napközi gyermekotthon amúgy is megkezdi szünetét, mivel a napközi gyermekotthonok tulajdon'iépeni hi­vatása országszerte főleg az őszi, téli s tavaszelő idényre szól. A Szent Antal Egyesület igazga­tóságával való megbeszélés alatt a napközi otthon átvételi vezetéséről, a gyermekotthoni szokásos napi gon­dozásról nem volt szó. Ami termé­szetes is, mert ez a napközi gyermek­otthon tulajdonképen a szenttamási iskolás szegény ós elhagyottabb gyermekek gondozására létesült 10 éve s a plébánia területén egy a plébános gyűjtéséből fenntartott gyer­mekotthon lelkipásztori szempontból* is a plébános vezetési hatásköréhez tartozik. A megbeszélés folyamán egyedül a Szent Antal Egyesület szegény gyermekeinek szóló hely­adásról volt szó az ebéd idejére az iskolai óv végéig. A Szenttamási Napközi Gyermekotthon vezetősége. Hájas 15-iöl nem lesz borra­való a Fürdőben. A Fürdő-szálló kerthelyiségének megnyitása már megtörtént és a vendégek jóleső megelégedéssel lát­ják, hogy Sörös Ede vendéglős sok szépítést és újítást végzett a Fürdő ­vendéglő területén. A kellemes és szép kerthelyiségen kívül Sörös Ede más meglepetéssel is kedveskedik vendégeinek. Május 15-tői kezdve nem lesz borravaló­rendszer a Fürdőben, hanem ehelyett tíz százalékot számítanak fel. Esze­rint nem kell borravalót adni a fő­pincérnek és a felszolgáló pincérnek. Azt hisszük, hogy ezt az újítást örömmel fogadja a közönség. HÍMEM Halálozás. Egy fiatal tanítót szólított el a halál az élők sorából, Bárdos Gyula volt epöli tanitó halt meg péntek reggel 32 éves korában, az esztergomi Vöröskereszt-korház­ban. Bárdos Gyula a harctéren szer­zett betegségében már hosszabb idő óta volt orvosi és kórházi kezelés alatt, de egészségi állapota folyton rosz­szabbodott. Halála mély gyászba döntötte Bárdos József ipariskolai igazgatót és családját, valamint az Magyar fehérbárcás lucerna, lóhere, baltacím, észak-németországi takarmány répamag, tavaszi bük­köny, muhar, köles, pázsit famagvak, fajazonos konyhakerti és virágmagvak, kifejtő és velőborsók megbízható minőségben, legolcsóbban kaphatók MAROSI JÓZSEF és FIA vaskereskedésében, ESZTERGOMBAN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom