Esztergom és Vidéke, 1930
1930-04-20 / 31.szám
a pénz hitvány eszköz. cMode$n gazda. Igénybe vesz hiteleket, de oly pontos adós, mint az óramű. Közben maga is gazdálkodik s a szentgyörgymezei egyre nagyobbított gazdaságban a földművelésnek és állattenyésztésnek mintagazdaságát teremtette meg. És emellett szüntelen új nagy terveken dolgozik. <Most a leánylieeum megalkotása és az agg nővérek otthonának a Gsarnok-utcában oetí telkeken való kibővítése van napirenden. Mind a kettő nagy jelentőségű, de különösen az első volna fontos Esztergom leányainak. E város hölgyközönsége, a mely nemzedékeken keresztül a vízivárosi zárdában, de különösen annak meghitt és épen cBenkő Szeréna által gyönyörűen restauráltatott templomában lelkének otthonát találta meg, igaz mély hálával viseltetik a főnöknő személye iránt, aki sohase szűnt meg lelki szükségleteikről a legnagyobb szeretettei gondoskodni. Mi, akik igen közelről nem láttuk a főnöknő munkáját, abból, amit láttunk ezekben a sorokban kívántuk őt jellemezni és ünnepelni. Szavaiból tudjuk, hogy koronkint fáradtnak érzi magát; tudjuk azt is, hogy néha-néha keserűséggel tölti el lelkét, hogy olyan oldalról gördítenek eléje akadályokat, ahonnan épen támogatásra számítana. De tudjuk azt is, hogy ezek az érzések csak rövid életűek lelkében, mert ezekkel és minden akadállyal szemben egy hatalmas fegyvere van, — az imádság, amely lelkéből oly erővel tör föl Istenhez, hogy legnagyobb bajaiban és küzdelmeiben is szinte csodákkal határos módon meghallgattatásra talál. Mi azt kívánjuk neki, hogy törhetetlen lelkével még sokáig imádkozhassék és dolgozhassák. mmmmmmmmmmmmmmm Május 15-től nem kell vizűm Ausztriába. Az osztrák és a magyar kormány egu tóbb azonos tartalmú jegyzékeket váltottak, amelyekben a két kormány megegyezik arra nézve, hogy május 15 én kezdődő érvénnyel a két ország állampolgárai a kölcsönös utasforgalomban nem tartoznak útlevelüket láttamoztatni, miáltal a vízumkényszer a két ország között megszűnik. Nézze meg Virág és Szántó hat maradékkal telitett kirakatát mielőtt vásárolna. Áldozóruhákra nagy választékban, a legolcsóbban csak ILLÉS SÁNDOR divatüzletében vásárolhatunk (Széchenyi-tér). Országos jelentőségben is kiváló kaltnrmnnka folyik Dorogon és a közel! községekben. Látogatás a község és a bánya kultur- és népjóléti intézményeiben. A vonat ablakából az Esztergomitábor, Kenyérmező és Dorog idelátszó fekvését nézzük. A tábori katonai épületektői jobbra új házak sorakoznak az országút oldalain, Kenyérmezővel szemben szintén új épületek állnak, több helyen tetszetős lakok, villák, és Dorog felől, az épülő bányatemplom körül pedig új telep nyúlik Esztergom felé. Valahogyan a jövőbe erőlködünk nézni, és azt látjuk, hogy Dorog és Esztergom mindjobban összekapcsoló dik. Üj perspektíva nyílik. Dorogra látogattunk, hogy a község és bánya eletébe betekintsünk. Amúgy is ritkán hallunk valamit napjaiból.Bizonyos aktualitás is vezetett bennünket. A dorogi bánya és köz ség kulturelőadásai most fejeződtek be. Nem egyszerű, a megszokott előadásokról van szó, hanem jelentős és mélyreható munkáról. A bánya és a Doroghoz tartozó telepeken mintegy hatvan kulturelőadás volt, a legnevesebb, a vármegye közéleti és kultúréletének legtekintélyesebb vezetőinek közreműködésével. Budapestről is több előadót sikerült megnyerni. Az előadások száma nemcsak óriási kulturmunkálkodásról tesz tanúságot, hanem mérhetetlen áldózatkészségről is, amely a bányatársulat részéről nyilvánult meg. Bátran állítható, hogy ez a hulturmunka és az átdozatkészség kimagaslóan áll a magyar népművelés terén. Tudjuk, hogy Dorognak hatalmas Munkásotthona, kultúrpalotája van. A Munkásotthonban működik az Önsegélyző és Önművelő Egyesület, amely szociális jelentőségével a legnagyobb elismerésre méltó munkát fejti ki. A bányavezetősógnek az a célja, hogy helyi szervezetben tömöritsék a munkásságot ós, hogy ne a szakszervezetekbe fizessék a tagdijakat, hanem egyesületükbe, ahonnan közvetlenül és csak saját maguk élvezzék a befizetést, a tagdijakból származó munka gyümölcsét. A bánya nem állt meg a dorogi Munkás otthonnál, hanem a vidékre is kiterjesztette áldozatkészségét és egymásután emeltette a kultúrházakat, amelyek kétségtelenül magukhoz vonzzák a munkásokat és szociális, kulturális életközösségben tartják őket. A dorogi „Munkás-otthon Önsegélyző és önművelő Egyesület" 1930. évi előadásprogrammja gazdag tartalmat tár elénk. Érdekes, hogy nemcsak Dorogon és a bányához tartozó községekben voltak kulturnapok, hanem Esztergomban is, ahol az Esztergomban lakó bányászok részére tartottak előadásokat. A nagy kulturmunkában azonban nemcsak a bányatársulatot illeti az elismerés, hanem az előadókat is, akik legnagyobb törekvésükkel és felkészültségükkel biztosították a kulturmunka sikerét. Nagy és fontos feladatot vállaltak magukra és így különösen jelentős részük volt az eredmény biztosításában. Kulturelőadásokat időrendben a következők tartottak: Dorogon : Balogh Albin dr. gimn. tanár, baráti Huszár Aladár dr. főispán, Záborszky István dr. theologiai tanár, Milakovszky László tanító képző-intézeti tanár, Breyer István dr. felszentelt püspök, Felber Gyula dr. theol. tanár, Báthy László prelátuskanonok, felsőházi tag, Csárszky István dr. prelátus-kanonok, Nyisztor Zoltán dr. és Marcell Mihály dr. egyetemi tanár. Annavölgyön : Béres István theol. tanár, Rosta József tanítóképző-int. tanár, Thoma Imre dr. plébános és Tóth Kálmán dr. theol. tanár. Csolnokon: P. Böhle Kornél szent Domonkos-rendi perjel, Frey Vilmos dr. orszgy. képviselő, Raymann János dr. reálisk. tanár, Csárszky Ist ván dr. prelátus-kanonok, Rosta József tanítóképző-int. tanár. Trinkl Kálmán dr. plébános és Hamvas Endre dr. theol tanár. Sárisápon: Mátéffy Viktor prépostplébános, orszgy. képviselő, Laky Vilmos gimn. tanár, Ibrányi Ferenc dr. theol. tanár, Záborszky István dr. theol tanár, szenkviczi Palkovics László alispán és P. Böhle Kornél Domonkos-rendi perjel. Esztergomban: Lepold Antal dr. prelátus-kanonok és Béres István theol. tanár. Leányváron: Breyer István dr. püspök, Trinkl Kálmán dr. plébános, Hamvas Endre dr. theol. tanár, Pántol Márton tanitóképző-intózeti hittanár, Felber Gyula dr. theol tanár és Ibrányi Ferenc dr. theol. tanár. Tokodon: Milakovszky László tanítóképző-int. tanár, Ibrányi Ferenc dr. theol. tanár, Felber Gyula dr. theol. tanár, Mátéffy Viktor prépostplébános, Báthy László prelátuskanonok és Pollák Miklós karkáplán. Kesztölcön: Frey Vilmos dr. orszgy. képv., Gyetven Pál plébános, Perlaky Lajos segédlelkész, Csárszky István dr. prelátus-kanonok, Ibrányi Ferenc dr. theol. tanár és Thoma Imre plébános. Auguszta-aknán: Pántol Márton tanítóképző-int. hittanár, Homor Imre tanítóképző-int. tanár, Perlaky Lajos segédlelkész, Laky Vilmos dr. gimn. tanár és Szentkirályi Márton gimn. tanár. Taton: Foltin János plébános. Dágon: Perlaky Lajos segédlelkész. Ez a névsor minden bizonnyal értékes képet nyújt a kuíturelőadások nívójáról és arra is enged következtetni, hogy a munka eredménye éreztetni fogja áldásos hatását és maradandó lesz. Sajnos, az előadások témájára nem terjeszkedhetünk ki, bár azok a legnagyobb » érdeklődésre tarthatnak számot. A kulturmunka első harcosa Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos, akinek szervező munkáját, agilitását és fáradhatatlanságát, tekintélyét ismeri Esztergom és az egész vármegye. Mellette látjuk tevékeny segítőtársként Gácsér János bányaigazgatót, Weisz Ervin titkárt, általánosságban az egész tisztikart. A hitéletben vezérmunkát tölt be Trinkl Kálmán dr. plébános és a most szabadságon lévő Szomszély Antal bányalelkész. Az óriási kulturmunkát áttekintve és jelentőségében értékelve önkénytelenül a bánya köznapi életébe keresünk bepillantást. A föld felett és a föld alatt folyó munkát kutatjuk. Sajnos, az országos gazdasági válság Dorogon is érezteti súlyosságát és itt is látjuk a küzdelmet. A bánya csak öt munkanappal dolgozik, az ennek megfelelően szükséges munkáslétszámmal. A nehéz helyzetnek tulajdonítható, hogy az új bányatemplom építkezése szünetel. Van ugyan némi fedezet a munka folytatására, de inkább várnak, hogy megszakítás nélkül történjék a befejezés. Az új templom kupoláján ott látjuk a bokrétaágat, de még 100—150 ezer pengőre lenne szükség. Nem fejezhetik be a Munkás-otthont sem. Az emelet vár befejezésre. Az iskola és az igazgatói lakás már elkészült és szeptemberben átadják rendeltetésének. Séta a község utcáin. A keramitos úton Dorog szép községháza állit meg bennünket. Bemegyünk. A modern építés vonásait belül is észrevesszük és minden valószínűség szerint itt kell, hogy lássuk a modern korszellem irányító község munkáját is.Morva Izidor főjegyző készséggel fogad. Beszélgetésünk során hamarosan tapasztaljuk, hogy az itt, illetőleg a községben folyó építő munka tervszerű és öntudatos. A fejlődés útját követik. Meglepő a közgyűlési terem szép megépítése és berendezése. Félköralakú zöld asztal. A falon a község díszpolgárainak fényképei: József főherceg, Chorin Ferenc dr. felsőházi tag, Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter ós Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos. A községháza mellett az új kultúrház. Könyvtárszoba, gazdakör, levente-otthon, nagy díszterem színpaddal és mozikamrával. Tizenhét kulturelőadást és hat böjti előadást tartottak az idén nagy sikerrel. Trinkl Kálmán dr. plébános kalauzol bennünket készséggel. Elmondja, hogy tervbevették a kultúrház mellett egy egészségügyi ház felépétését. A közeljövőben kerül a terv megvalósulásra. Az új intézményben fürdőterem lesz, ahol az iskolásgyermekek rendszeresen fürödhetnek. Egyébként az egészségügyi ház a Stefánia-Szövetség hajléka is lesz. Jelenleg a Stefánia-fiók bérelt házban van de így is figyelmet kelt berendezése, általában működése. Az intézet Sternberg grófnő vezetése alatt áll, orvosai Rogrün Jenő dr. és Tilesch Zoltán dr. Megemlítésre méltó hogy az anya- és csecsemővédőintézet nagy eredményeket ért el és igen kicsi a gyermekhalandóság. A községi iskola, amely újabban az óvoda épületébe költözött, nagy udvarával, szabad levegőjével hat. Az esztergomi udvarnálküli iskolákra gondolunk. Micsoda előny l A templomnál a Hősök szép szobra megkapó. Itt is folyik a\szépitömunka, éppen úgy mint Esztergomban. Á háttérben idetünik egy magas terméskőfal, a lourdesi Szűz Mária szobrával, felette a felírás „Ora pro nobis* Betűi éjjel világítanak. Trinkl Kálmán dr. plébános most azt tervezi, hogy a magas kőfal terraszára még egy szobrot állíttat. Innen az új kálváriához tartunk. A tizennégy stáció egyenes vonalban néz le a bányatelepre. Gyönyörű panoráma. Itt is foiyik a szépítő munka. A kálvária kápolnájába most készíttetnek új oitárt. A tervet Münchenben rajzolták és süttői vörösmárványból faragják. Művészi oltár lesz. B 3megyünk a kórházba is. BizalMa mnlacC7a DI a mé 8 hátralevő 1 hetet saját erdekében lel- Miih Qanrlnr 1 iiTlaiáhonf IiC IIIUiaoO£a Cl használni és szükségletét gyári áron beszerezni fiUU wailUUl U£ICIUUC!I.