Esztergom és Vidéke, 1929
1929-06-06 / 42.szám
Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Két tanító. Vasárnap reggel két öreg tanító ült a vízivárosi plébániatemplom hátsó padjában, a nyolc órai misén. A felvidékről jöttek, valahonnan felülről Igló tájékáról. Harminc évvel ezelőtt az esztergomi érseki tanítóképzőben végeztek, itt töltötték diákéveiket. Itt tették tarisznyájukba az útravaló kenyeret, amelyet a tanítóképző adott nekik . . . Az orgona csöndesen szólt, a két tanító a padra hajtotta a fejét . . . Aztán megrázkódott a válluk, zokogás hallatszott elcsukló hangon, keservesen sírtak mind a ketten. Csak félórára jöhettek át, a csehek félórát engedélyeztek számukra. Csak ketten jöttek. A többi felvidéki tanító odaát maradt . . . Sírt a két öreg tanító, nedves lett a templom hátsó padja... S amikor úrfel mutatásra megszólalt a harang, sírva keltek fel, sírva térdeltek le és sírva mentek ki a templomból. Sok beszéd hangzott el az Esztergomban végzett tanítók találkozóján, de csak néhányan tudták, hogy két felvidéki tanító járt itt rövid félórára. Nem lehettek az ünnepélyen, sem kézszorításra, sem ölelésre, sem jó szóra. Csak könnyeiket hagyták itt a vízivárosi templom hátsó padján könnyekbe, sírták emlékeiket, az elmúlt időt s a jelent . . . Felejthetetlen ünnepéllyel ülték meg találkozójukat az Esztergomban végzett tanítók. Vasárnap délelőtt közel háromszáz tanitó érkezett Esztergomba, Csonkamagyarország minden részéből. Valamennyien az esztergomi képzőben végezték tanulmányaikat. Nagy találkozásra jöttek, hogy megalakítsák az Esztergomban végzett tanítók bajtársi szövetségét. A rendezőség hatszáz tanítót és tanítónőt várt a találkozóra, sokan azonban elfoglaltságuk miatt nem jöhettek el. Elmaradtak a felvidékiek is, pedig azok önmagukban is jelentékeny számot képviselnek. Felemelő és jóleső érzés volt látni a város utcáin végig vonuló tanítók négy csoportját. Fiatal ós öreg ta tanítónők mentek a menetben. Itt fiatalos kedvvel, tele élettel beszélgettek, örültek a viszontlátásnak, ott hajlott háttal ballagtak, tiszta fehér hajjal-szakállal, ráncos arccal, de mosolygós szemmel. Ut is, ott is ismerősöket köszöntöttek, itt is, ott is megálltak, — ez akkor nem volt, akkor igy volt — beszélgettek. A Ferenc József-úton valamennyien felujjongtak : a bazilika és a vár mind annyiok előtt egyformán emlékezetes volt. Dr. Serédi Jusztinián hercegprimás az ünnepségen. Tiz órakor ünnepi misét hallgat, tak a vízivárosi plébánia-templomban. Valamivel 11 óra előtt a Fürdő szálloda nagy dísztermébe siettek, hogy megalakítsák bajtársi szövetségüket. Pontosan 11 órakor megérkezett Serédi Jusztinián dr. bibornok hercegprimás, akit fővédnökül kért fel a szövetséget előkészítő bizottság. A bíboros hercegérsek gya log érkezett meg a Fürdőbe Drahos János dr. prelátus-kanonok kíséretében. A szálló előcsarnokában a tanítóképző-intézet cserkészei sorfalat állottak. Lelkes és kitörő éljen hangzott fel a hercegprímás belépésekor. Ölveczky Pál szövetségi elnök néhány szavas üdvözlő beszéde után megkezdték a közgyűlést. Előkelőségek a közgyűlésen. Impozáns formák között nagyszámú előkelőség jelent meg az Esztergomban végzett tanítók találkozóján. Ott láttuk Breyer István dr. felszentelt püspököt, Fehér Gyula dr., Lepold Antal dr. és Csárszky István dr. prelátus-kanonokot, szenkviczi Palkovics László alispánt, dr. Antóny Béla polgármestert, vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornokot, Mátérfy Viktor prépost-plébánost, Számord Ignác tb. kanonokot, Nádler István pápai kamarás, tanitónőképző-intézeti igazgatót, Etter Ödön és dr. Gróh József bankigazgatókat, Sághy Imre dr. kir. tanfelügyelőt, Mattyasóvszky Kasszián dr. bencés gimnáziumi igazgatót, Keményffy K. Dániel plébános, szentszéki jegyzőt, Bartal Alajos tanítóképző-intézeti igazgatót a tanári kar élén, Klinda Károly ny. tanítóképző-intézeti igazgatót, Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi sekrestyeigazgatót és többeket. Budapestről a következők neveit jegyeztük fel: ölveczky Pál elnök, vitéz Papp László, Ibrányi Ferenc, Koltay Ferenc, Macher János, Harmat Arthur, Fekete Jenő, Hrivnyák János, Fögiein János és mások. Jelen voltak a gyűlésen az összes esztergomi tanítók és nagyon sokan a vidékről. Nagyhatású beszédek a közgyűlésen. Az első beszédet Ölveczky Pál, a szövetség elnöke mondotta. A bevezető szavakat Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimáshoz intézte, hódolatos üdvözlésképen. Köszöntötte a megjelenteket, a hatóság képviselőit és a tanítóképző tanári karát. — Amikor ide megérkeztünk — mondotta ölveczky Pál — kerestük a régi, szerény tanítóképző épületét, ahonnan annyi annyi tanító került ki az életbe. Tudom, hogy senki sem maradt hűtlen az itt kapott tanításokhoz és tradíciókhoz és tudom, hogy mindenki becsülettel állta meg a helyét. ölveczky Pál ezután hosszabban az összejövetel céljáról beszélt. Oly rfegy szám képezi az Esztergomban végzett tanítók seregét, hogy szükség van a bajtársi szövetségre, mely hivatva lesz a bajtársi össze tartozandóságot, a testvériséget és a szolidáris érzését ápolni. — A Bazilika keresztje nagy kötelezettségünkre int bennünket: — mondotta tovább ölveczky Pál — ne feledjük és élesszük magunkban az itten szerzett szent tradíciók ihletét, hogy azt meggyőződéses cselekedetekkel hirdessük. A mi szellemi és lelki fegyvereink hatalmas erősség számunkra, álljunk azok mellé, akik Magyarországért küzdenek. Nincs az országnak olyan hadserege, mint a tanítóság, amely mindenütt ott van, ahol a szükség parancsolja. Az esztergomi képzőből sok nagynevű és dicső tanító kerüli ki és ezek a tanítók a legszebb tekintélyt biztosították mindannyiunk részére és azoknak, akik innen indulnak útnak . .. ölveczky Pál beszédjére a hercegprimás válaszolt. Mint főpap és volt tanár szólott a tanítósághoz. Két dolog kapta meg lelkét. Az egyik az, hogy Esztergomban végzett tanítók a Bazilika keresztjében látják az intést a munkára, a másik, hogy ölveczky Pál a múltról, a régi rozoga tanítóképzőről megemlékezett. Amikor a tanítók ma megbecsüléssel és szeretettel gondolnak vissza a régi képzőre, megbecsülik a múltjukat. Az ilyen tanítók megmutatják, hogy a nemzet múltját megbecsülésre kell tanítani. Ragaszkodjunk a szent tradíciókhoz és a szent hithez, hirdessük nemzeti multunkat a régi Magyarországért. Hosszantartó taps és sokszoros éljen hangzott el Serédi hercegprimás szavai után. Palkovics László alispán a pap, a tanító és jegyző munkájáról emlékezett meg. Mélyen átérzi a falu három oszlopának nemes hivatását, mindenkor azon volt és azon lesz, hogy a nagy munkában támogatásával segítségre legyen. Ezután Bartal Alajos és Nádler István igazgató üdvözölte a tanítóságot. Bartal igazgató megemlékezett azokról a tanítókról, akik dicsőséget szereztek az esztergomi képzőnek. Büszkén emlegeti azoknak a neveit, akik mint kiváló tanítók, pedagógusok, igazgatók, tanárok és képviselők szereztek tekintélyt az intézetnek és a magyar tanítóságnak. Nádler István igazgató a tanítóképzőnek édes testvére, a tanítónőképző részéről mondott meleg üdvözletet. Ádám László a szaléziánus rend nevében üdvözölte a megjelent tanítókat. Végül Pálóczi Endre beszéde fejezte be a közgyűlés ünnepi részét. Serédi hercegprimás jelmondatával zárta szavait: Justitia et Pax. A bajtársi szövetség megalakulása. Ölveczky Pál kérésére ezután vitéz Papp László felolvasta az alapszabályokat, amelyeket a közgyűlés elfogadott. Ezután megválasztották a tisztikart. Több indítvány is elhangzott. Szölgyémy Gyula ny. igazgató azt javasolta, hogy a közgyűlés Üdvözölje az 1866-ban végzett és ma is élő Sörös Ferenc táti igazgatótanítót. Külön üdvözölték azokat a tanítókat, akik 50 évvel ezelőtt végeztek és amelyek közül öten a találkozóra eljöttek. Kedves köszöntésben részesítették azokat a tanítókat is, akik most tartják 20, 25 és 30 éves találkozójukat. Díszebéd a Fürdőben. A Fürdővendéglő nagy éttermében egy órakor ebéd volt. Az ebéd előtt a tanítók hosszasabban volt tanáraikkal beszélgettek és felelevenítették a régi időket. Keményfi K. Dániel plébános, Klinda Károly volt igazgató, Nemesszeghy István és Eitler E. Ákos volt tanár körül keletkezett nagyobb csoport. Rév Sándor gyönyörű asztali áldásával kezdődött az ebéd. Az asztalokon virág, az egész teremben közvetlen meleg érzés és együvétartozás. Mindenfelé a kor helyezte el a vendégeket. Az egyik asztalnál a legöregebb tanítók ültek — hármannégyen, a másiknál a 30 év előttiek, azután a 25 év előttiek és igy tovább az évek szerint. Meghatódottság nélkül nem lehet leirni a beszélgetést. — Megismersz-e ? — Tudom, hogy ki vagy, de a neved elfelejtettem. — Ejnye, ejnye l Hát nem ismersz meg — halljuk egy másik asztalnál. •a- SAIÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, töröl- W\ I I ' I -' ' I Esztergom, Széchenyi-tér , J É köző, konyha- és kenyérruha, Kp|f fc 7ITIÍl Hfi I Ú 671011511 16. sz. (Saját ház.) Teleho-71 rv a 7Älin4"f abrosz (nagyban és kicsinyben) • vlVwLII Idill I fc.ClvM.IUI IC&I fonszám 135. Házi kenndfei VfcUlUll legjutányosabban beszerezhető MHMMHMaMMHMBinHHaHMnHH _ a ^ der szövésre elfogadtatik
