Esztergom és Vidéke, 1929

1929-01-20 / 6.szám

Ötvenedik'évfolyam, 6. szám Keresztény politikai és társadalmi lap Vasárnap, 1929 január 20 Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára : egy hóra 120 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Schmidt Sándor ünneplése. Őszentsége XI. Pius pápa,, Schmidt Sándor dorogi bányaigazgatót a nagy Szent Gergely-rend parancsnoki keresztjével tüntette ki. A kitüntetést az ünnepelt vasárnap délután ünnepélyes keretek közt veszi át. Az ünnepelt gyönyörűen kifejlett munkahelyén, Dorogon kivül, — lelkének egész melegével csatlakozik az ünnepséghez Esztergom város közönsége is, amely több évtized óta igaz nagyrabecsüléssel szemléli, sőt sokszor csodálja azt a bámulatos munkát, amit Schmidt Sándor — valóban minden túlzás nélkül — egyház és haza oltárán kifejt. A horizonton, amit szemünk belát, alig-alig látunk hozzá hasonlót. Testének, lelkének, érzelmi és értelmi világának minden erejét gazdagon önti ki a közélet terén, — hangtalanul, némán dolgozik és bár érje vád, gáncs, nem egy balsiker, hatalmas Jelki ereje le tudja győzni ezek enerváló hatásait s újra és újra mint friss alkotó ember jelenik meg. a magyar és hívő ember munkaerejével. Fél kézzel szüntelenül harcol, fél kézzel szüntelenül dolgozik. Harcol a föld mélyéből kitörő félelmetes vad vizek és a bányaellenségek, — harcol a nemesíttetlen vad emberi lélek féktelen, romboló kitörései ellen, — s amiglen harcol, jut ideje és ereje alkotásokra is. Nagyok és hatalmasok azok a technikai eredmények, amelyek néhány évtized alatt Schmidt Sándor keze alatt Dorogot hazánk egyik legértékesebb iparhelyévé tették, — de megvalljuk őszintén — minket ennél is nagyobb csodálatba ejt a lélek ama nagysága, amellyel Schmidt Sándor a tőke és munka eme alkotásait a hideg kövön, acélon, gépen, technikán kivül az emberi lélek melegségével is telíteni törekedett. Az igazgató, ki munkái nagyszerű kifejlődésében azért gyönyörködik, mert ezer és ezer embernek kenyeret adhat, akinek szive vérzik, ha valakit el kell munkájából bocsátani, aki boldog, ha a neki adott keretek között javíthat osztályosai sorsán, — aki titkos megtakarításokat folytat, hogy munkásainak szociális és kulturális intézményeket teremtsen, aki ezer és ezer közvetlen és közvetett módját eszeli ki, hogyan tartsa vissza az ő népét a téveszmék hirdetőitől, — az igazgató, aki úgy gondoskodik az ő bányatelepéről mintha annak lelkipásztora volna, aki templomot épít híveinek, aki szemét soha sem veszi le az ifjúságról és mérhetlen áldozatokat hoz annak testi és lelki fejlődéseért, — az igazgató, akit élete minden fejezetében bánattal tölt el, de egyben erőre lelkesít hazájának szomorú sorsa, aki palám et publice munkásainak ezrei előtt megvallja hitét, hazáját, elveit; — aki el nem mulasztja akkor, amikor kell munkásainak s tisztikarának szervezett tömegeivel megjelenni a nagy nyilvánosság előtt és ezzel is lelkesítőleg hatni az önbizalmát vesztő magyar társadalomra; — az igazgató, aki e hatalmas lelki tulajdonok mellett a legnagyobb életveszedelmekben is törhetlen katonája az ő kenyéradó vállalatának, hangya szorgalmú s ambíciókkal telített munkása az ő részvényeseinek s az ország határain túl is nevet és tekintélyt képviselő reprezentánsa a bányászati tudományoknak — az valóban olyan férfi, aki a nemzet nagy tiszteletét érdemli. Midőn mi az alábbiakban az ő értékes működését a hozzá közelállók tollából tüzetesen is körvonalazzuk, — a mai ünnepség alkalmából szívesen nyújtjuk át Esztergom város közönsége részéről az elismerés koszorúját. Örömmel és kötelességből teszszük azt, mert megszámlálhatlan a jótétemények sokasága, amit Schmidt Sándor Esztergom közönségének tett a háború alatti és utáni abban a nehéz Ínséges időkben, amidőn jótéteményei árvák, özvegyek, rokkantak, kenyértelenek, munkára váró ifjak könnyeit szárították. Fény nevére, áldás életére! Schmidt Sándor a bányász. Schmidt Sándor oki. bányamérnök, bányaigazgató, m. kir. bányaügyi főtanácsos Felsőbányán született 1882-ben. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte. Mint ős bányászcsalád ivadéka, a bányamérnöki életpályát választotta s igy főiskolai tanulmányi idejét is Selmecbányán töltötte 1899—1902-ig. Mérnöki oklevelet 1904. őszén szerzett Mérnöki működését Nagybányán és Felsőbányán kezdte meg a kincstári műveknél. 1904 júniusiban a Salgótarjáni Kőszénbánya petrozsényi bányaigazgatóságinál nyert alkalmazást. Itt egy tűzesettel kapcsolatban — mely alkalommal több muikás életét is vesztette — kelt feltűnést fiatal ambiciójával. 1904. őszén mint önkéntes bevonul és tesz eleget katonai kötelezettségének. Az önkéntesi év leteltével felettes igazgatósága Dorogot jelöli ki működése helyéül s kijelölt állásit 1905. október 1-én el is foglalja. 1909.-január 1-én főmérnökké léptetik elő, 1911. szeptember 29-én soronkivül bányafelügyelői kinevezést nyer el s egyúttal megbízást kap a dorogi bányakerület vezetésére. 1914. január havában pedig teljhatalmú bányaigazgatója lesz e kerületnek. Gazdag és érdemdús munkáira SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutánvosabban beszerezhető házi szövött Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik