Esztergom és Vidéke, 1929

1929-01-20 / 6.szám

kodásának elismeréséül a m?gas kormány 1923-ban a bányaügyi fő­tanácsosi címmel tünteti ki. Schmidt Sándor mint kezdő mér­nök a csolnoki Auguszta-akna ter­vezési és telepítési munkáival és an­nak üzembehelyezésével fejleszti a kerület termelőképességét. Ezzel kap­csolatban indul meg Dorog fejlődése. Megépül Dorogon a villamos áram­fejlesztő telep 1 drb. 500 HP turbó­generátorral, felépítik a szénosztá­lyozót és a sodrony kötélpályát 4 km. hosszban Dorog és Auguszta­akna között. Az esztergomi szénmedence több aknáját vizkatasztrófa sújtotta. Az elfúlt aknák viztelenítéséoek a kér­désével már mint kezdő mérnök fog­lalkozik, felkutatja az ide vonatkozó iroda'om számottevő munkáit s ku­tatásai és tanulmányai eredménye­kép felállítja önálló teóriáját. 1909­ben Auguszta aknán, 1911-ben Fe­renc-aknán bekövetkezett vízbetöré­sek még inkább növelik ambícióját s nyughatatlan, akadályokat nem is­merő lelkülettel készülődik fel a már régebb-n elfulladt Tömedék-akna víz­telenítésére 1912 ben. Nehéz, kitartó munkáját siker is koronázza. Itt nyer beigazolásí, hogy felállított elmélete fedi az elért gyakorlati eredménye­ket s a Tömedék-akna újbóli felvi­rágzását érte el. Miután 1911-ben megbízást nyert a kerület vezetésére, törhetetlen és lankadatlan munkaerővel neki vág ama nagy terv előkészítésének, mely­lyel Dorog község mai fejlett voltá­nak alapjait rakja le. A kolónia bővítése és építése már 1914 ben veszi kezdetét s meg sem áll 1923 ig. 1915 ben indul meg a Reimann-aliáró kihajtása és a Rei­mann-akna lemélyítése. 1917. év őszén bekövetkezett lyukasztás az Altáró és Reimann-akna között meg­indítja a széntermelést és szénszál­lítást az alagúton át először sűrített levegőjű, majd villamos mozdonyok­kal. 1918. tavaszán kerül üzembe a modern szénosztályozó 300 wag­gon napi foglalkozó képességgel. Az alagút kihajtása folytatódik, amelybe egymásután kapcsolódik be Auguszta-akna, az Altárói Óligocén bányamező, Annavölgy, végül Teréz­akna. A bányamunkálatokkal pár­huzamosan fejlődik a termelés is. A termelés és munkás teljesítmény fo kozásának elérésére és biztosítására egy uj fejtési módot alkalmaz a hol mokkái való iszapolással kapcsolat­ban, amely várakozáson felül bevált. Az üzemeknek centralizációja és fokozatos fejlődése szükségessé teszi az erőközpont további kibővítését s eléri mai nagyságát három nagy gépegységgel, amelyek össszesen 18.000 lóerőt képviselnek. A víz­veszély, amely nagyobb szivattyú telepek létesítését vonta maga után s amelyhez igazodott az erőtelep kibővítése nem igényli az összes előállított áramot a helyes kereske delmi érzék diktálta a felesleges áramnak az értékesítését, világítási és ipari célokra. Ma már csaknem az egész vármegyét behálózza a ve­zetékháló. A bánya részére igényelt világító anyag nehéz beszerzése és sok eset­ben hiánya a háború alatt a karbid­gyár létesítéséhez adott impulzust., A szénnek olcsóbb a vizi uton való elszállítása a Dunához vezető sodronykötélpálya megépítésével nyert megoldást. Felépül az új igazgatósági épület anyag- és élelemtár, a műhelyek, mentő- és tűzoltóállomás, mint jó­léti intézmény, a minden követel­ménynek és igénynek megfelelő munkásotthon, sporttelep, munkás­fürdő, kórház stb. Mind eme nagy és hatalmas alko­tások azonban nem engedték zavar­talanul élveznie a befejezett munka gyümölcsét. Mint ismeretes, a közelmúltban súlyos vizkatasztrófák érték a bánya­kerület két legnagyobb bányáját, melyek az itteni bányászat létjogo­sultságát alapjaiban megrengetté'. Itt ismét bizonyítékát szolgáltatja Schmidt Sándor rendkívüli qualitá­sainak, mikor egy, eddig teljesen ismeretlen s nevéhez fűződő nagy­horderejű találmánnyal az elemek­kel sikeresen megküzd s biztosítja hazánk e fontos bányakerületének további létét és fejlődését. Ha végig tekintünk Schmidt Sán­dor m. kir. bányaügyi főtanácsos csaknem 25 éves múltján és az ez idő alatt kifejtett munkáját és nagy alkotásait tekintjük, ugy megállapít­ható az ó lázas és fáradhatatlan, fáradtságot nem ismerő tevékeny­ségének zsenialitása, amellyel be­kapcsolódott eme, már végkimerült­nek jelzeit ^bányavidék uj életre való keltésében, felvirágoztatásában. Működé ének ismertetéséhez nem kell komentár, mert arról ékesen beszélnek alkotásai. Zsenialitása, elismert nagy szak­tudása, nyughatatlan temperamen­tuma, mely mindig uj problémák megoldásán rágódik, méltó helyet és örökbecsű nevet biztosít részére a magyar bányászat, ipar és köz gazdaság történetében. Gácser yáuos Schmidt Sándor a küzdő kath. Egyházban. Húsz évvel ezelőtt volt szeren­csém megismerni Schmidt Sándor bányaigazgatót, ki akkor már mint fiatal főmérnök különös tisztelettel viseltetett az Egyház és annak intéz­ményei, személyei iránt. A fiatal fő­mérnök rövid idő alatt a dorogi bányák igazgatója lelt s magasan ívelő pályáján gyors karriert futott meg. Végtelen szorgalma, tudása, ambíciója fejlesztette a doro?i bá­nyákat. Elődje, ki idegen szárma­zású volt, elmenetelekor azt mon­dotta, hogy zsebkendőjében viszi el azt a szenet, ami még itt van a föld alatt. E kijelentésre azonban hamarosan rácéfolt Schmidt Sándor magyar önérzettől duzzadó munka­kedve, a kapargálásból modern bá­nyászat lett, a kis dorogi falucská­ból hatalmas ipartelep. Mikor átvette a bánya vezetését, megkezdette munkáját Istenbe vetett hittel, bizakodással reménységgel. Sikerei óriásiak voltak. A magas állásban, kitüntetéssel járó méltóság­ban azonban mindig megmaradt a katholikus Egyház hűséges, szerény fiának. A munkát Isten nevében kezdette, a sikert Isten segítségének tulajdonítja. Hatalmas küzdelmet folytatott az elmúlt években a dorogi bányászat nagy ellenségével, a vízzel, mikor a romboló elem hatalmát megtöri, összehívja a dorogi templomba tár­sulata igazgatóságát, mérnöki karát, tisztviselő társait, munkásait Te Deumra, hálát adni az Úrnak a se­gítségért, a vett jókért. Mikor munkaprogrammját a föld mélyében befejezi, hogy a föld mé­lyén levő kincset felszínre hozva, a magyar nemzeti vagyont gyarapítsa, munkásainak biztos megélhetést s zavartalan munkát biztosítson, éri őt is, mint mindnyájunkat az édes Haza összeomlása, az emberi lelkek eltévelyedése a szociáldemokrata és kommunista ideológia hazug ber­keibe. Üldözték; Szamuelly hóhér­kezéből azonban megmentették őt — bár eltévelyedett, de mégis hozzá­ragaszkodó — munkásai, kikben még szunnyadt vezetőik uszítása ellenére is egy kis jó érzés. Ekkor alakul ki benne egy másik hatalmas programmja, megmenteni ezeket az embereket a magyar hazá­nak, lelküket Istennek. A kommün után megrendezi az első nagyobb bányász búcsút Szent István napján. A legkiválóbb egyházi szónokokat kéri fel annak megtar­tására. Bár nehezen indul meg. a látható eredmény azonban évről­évre nő. Kilenc é^vel ezelőtt 17-en járultak a szentségekhez a búcsú napján, 1928 ban közel 600-an. Ki­lenc évvel ezelőtt a sportpálya kerí­téséről nevettek az emberek a szó­nok szemébe, 1928-ban már 8000-en állották körül a tábori oltárt s hall­gatták a szentbeszédet. A munkásság vallás erkölcsi neve­lésének fokozására és intenzív pasz­torálása végett 1923 ban kéri az Egyház segítségét; bányalelkészi állás szerveztetik, megindul a tem­plom építkezése, mely ugyan rövid időre megakad, de a legjobb remé­nyem meg vannak arra, hogy nem sokára egy gyönyörű Isten háza le­gyen a munkásság vallási életének központja, lakásaik közelében. 1926-ban halálos csapást kapnak a dorogi és környéki szociáldemo­krata szakszervezetek; képviselő, párttitkárok, lélekölő agitátorok el­hagyják a határt, hiszen maga a munkásság legnagyobb része Ítél­kezett felettük. A helybeli szociál­demokrata szakszervezet megszűnt. Ekkor jelennek meg a katholikus magyar Egyház legnagyobb szó­nokai a dorogi Munkásotthonban, s előadásaikkal mély barázdákat szán­tanak a hallgatók lelkében. Már az elmúlt esztendőben megtartható az első katholikus Bányásznap Schmidt Sándor hathatós és lelkes támogatá­sával, melyen Ő Eminenciája, a bí boros hercegprímás is részt vett. Istentiszteletet tartott, szentbeszédet mondott a munkásság ezreinek, meg­áldoztatta őket. Isten áldása, melyet a bíboros főpásztor esdekelt le az ég Urától, nem maradt el. Megható volt a buzgóság s mély nyomokat hagyott a munkásság lelkében. Az esti eucharisztikus körmeneten ezrek vettek részt példás rendben Schmidt Sándor és tisztikara vezetésével. Ekkor történt, hogy a magyar kath mozgalmak egy régi viharvert veze­tője könnyekre fakadt, látva a buz­góságot, látva munkások hódolatát és imádságát az Oltáriszentség, előtt. Schmidt Sándor ismételten fel­vezette munkásait a kath. nagy­gyűlésre, az eucharisztikus kör­menetre; legutóbb már 1800-an vet­tek részt. Sokat, nagyon sokat lehetne írni arról, mint támogatja az Egyház munkáját Schmidt Sándor szóval, tettel, főkép pedig jó példaadásával, mely minden idők legjobb pedagó­gusa volt és lesz. Ezért örül a kath. társadalom ma­gas pápai kitüntetésének, melynek fénye reá is száll, s óhajtja, hogy ezt a kitüntetést sokáig hordja, mint a jól végzett munka elismerését. Szeretetünk, ragaszkodásunk kiséri őt a katholikus Egyház felmagasz­talásáért folytatandó további küzdel­meiben. Dr. T. K. Nagy birtokparcellázások Komárom és Győr-megyében Értesüléseink szerint a Földhitel­bank Részvénytársaság (Budapest, V. Hold utca 1. szám) nagyarányú parcellázásokat folytat nevezetesen Győr- és Komárom-megyében, rend­kívül nagy érdeklődés mellett. Mind­két birtok területe teljesen sík fek­vésű, a földje fekete homok és vályogtalaj, minden kultúrnövény termelésére kiválóan alkalmas. A földek őszi búzával árpával és here­félékkel vannak bevetve, a többi te­rületek pedig kétszer, részben három­szor vannak szántva. A birtokhoz épületek is tartoznak, ugy hogy a venni szándékozók megtelelő háza­kat is vásárolhatnak. A birtokok­ból minden nagyságban lehet vásá­rolni, amennyiben a Földhitelbank már 2 holdtól kezdve ad el földeket. Győr megyében Koroncó község határában levő zöldmajori birtokon van egy értékes szeszgyár, 9 szobá­ból álló úrilak 8 holdas park köze­pén. A birtok területe 500 magyar hold, a szeszgyárhoz való nyers­anyagot a birtok állítja elő. Ugyancsak a zöldmajori birtokkal szomszédos a bank gézaházai bir­toka, amelyből van még 300 magyar holdnyi terület, 3 szobás ú ilakkal és gazdasági épületekkel, ugyancsak teljesen sík fekvésű fekete vályogtalaj. Mindkét birtok Koroncó község közvetlen határában, valamint Győr­től 14 km. távolságra fekszik. Komárom-megyében Dad község határában levő birtok területe ca 1300 magyar hold, a dadi vasút­állomástól mintegy 1 km. távolságra fekszik, fekvése ennélfogva igen ked­vező, amennyiben közvetlenül a köz­ség határában fekszik műutak átal keresztül szelve. A birtok teljesen sík fekvésű, talaja ugyancsak fekete vályogtalaj, minden növény terme­lésére kiválóan alkalmas. Tartozik hozzá egy kastély 10 holdas parkkai és megfelelő gazdasági épületekkel. Nem tudjuk olvasóközönségünk­nek figyelmét kellően felhívni ezen előnyös földvásárlási alkalomra, mi­után a Földhitelbank oly kedvező fizetési feltételeket állapított meg. amelyek mellett minden polgár köny nyen vásárolhat a földekből. Ugyanis csak a vételár 10 °/o-át kell a szer­ződés megkötésekor lefizetni, a vétel­ár további 40% át 4—5 hónapon belül fizetheti és a félvételárat vagy 10* év alatt vagy 35 év alatt letör­lesztheti. Az érdeklődőknek készséggel ad­nak felvilágosítást a helyszínen levő parcellázási irodák, vagy a bank központja, Budapest V., Hold-utca 1. szám alatt. Ármentesítés. Jó pár hónapja már, hogy a győri folyammérnöki hivataltól leérkezett városunk ártéren fekvő szántóföld­jeinek megmentésére készült, a mi­nisztérium által felülvizsgált és jóvá­hagyott tervezet. Azóta már újból végigjárta a minisztériumot ez a ter­vezet azért, hogy nagyobb terület vétessék be a mentesítés körébe, de ehhez nem járult hozzá a miniszté­rium, hanem megmaradt az eredeti terv mellett, azt végleg elfogadta és így semmi ok sincs a halogatásra, sőt mivel a hónapok gyorsan múl­nak, a tavasz pedig közeleg, itt van a legfőbb ideje, hogy az Esztergomi Ármentesítő ós Belvízlevezető Tár­sulat megalakuljon. E célból minél előbb egybe kellene hívni az érde­kelteket; de épen ez késik. A földtulajdonosok alfabetikus névjegyzékét már régen össze lehe­tett volna állítani. Fontolják meg ezt az il'eékes faktorok és intézkedje­nek minél előbb a társulat megala­kulásáról. Ezt kívánja elsősorban az a fontos cél, hogy ha még lehetsé­ges, a munkálat úgy haladjon, hogy az esetleges tavaszi, vagy a zöldar ellen már megvódessék az idei ter­més. Ne feledjük, hogy a mostani nagy havazások, az olvadás beálltá­val ránk zúdíthatják a pusztító víz­tömeget. De kívánja a munkálatok mnél előbbi megkezdését az is, hogy amint a föld fagya csak kissé is enged, munka- és keres italkalmat * Jelen közleményünk mult számunkb >1 helyszűke miatt kimaradt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom