Esztergom és Vidéke, 1929

1929-11-24 / 90.szám

Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. A nyíregyházi példa A szabolcsi új főispán a tiszteletére rendezett ünnepi bankettre nézve úgy rendelkezett, hogy annak költségei, körülbelül 1700 pengő, osztassék szét a nőegylet útján a város szegényei között. Nem mehetünk el ezen szép tény mellett, hogy meg ne induljon lelkünk melegebb része Egy megható, a mai társadalmi betegségre: a hiúsági vonásokra mélyen leütő példát mutat a nyíregyházai eset. Adja Isten, hogy nyomában hasonló példa minél mélyenjáróbb követésre találjon. Sajnos, nemcsak a sok hivatalos bankettel vannak telve országszerte a lapok, hanem a névnapi, kitüntetési s hivatalos működést jubiláló dáridók is ütik a nagydobot amellett, hogy micsoda víg élet folyik a csonka, széthullatott országban. Mennyire kihívó mindez kifelé, a hangoztatott nyomor s országos lerongyolódás mellett És mennyire izgató lefelé, a tömegnyomor mellett. Éppen azért oázist jelent a nyíregyházi eset. Végre fölülről történik olyan példa, mely nemcsak tiltakozás s ellensúlyozás a pazarló t létmód ellen, de egyben kerosz tény emberbaráti előkelő gesz tus a népnyomornak enyhíté sére. A sok bál, bankett, mulatság ma legkevesebb háromszorosa a háború előtti nagymagyarországi mulatozásnak. A nyár egyházi példa tehát elmélkedésre és belátásra intő. A hivatalos tényezőknek, a val ási s társadalmi egyesületeklek mozgalmat indítva kellene legalább is negyedére leszorílani a sok mulatságot. Minden városnak van szegényvilága s a nyomort enyhítő szeretet-intézménye. Esztergom is kiválik. A jó ferences atyák szegény-akciója gyönyörű mozgalom. Szépen párosulna mellé, ha a sok tervezett mulatság, összejövetel nelyett, az erre szánt költségeiét összegyűjtve, azokat Esztergom két legjobban rászoruló szegényintézményére: a szenttamási napközi gyermekotthonra és a szegényházi népkonyhára szánnák. Vagy a megtörténő mulatságok jövedelmét ezeknek adnák ebben az Ínséges, nehéz időkben. Mindkét intézmény válságos gonddal s nehézséggel küzd. Es így elsősorban támogatásra méltók, nehogy fenmaradásuk megakadjon. Az esztergomi Szent Imre-ünnepség főbizottsága összeállította a jubileumi esztendő programját. Esztergom közönsége nagy érdeklődéssel néz az 1930 ban rendezendő Szent Imre-év elébe. Még közelebb ről érdekli, hogy milyen szerephez jut városunk az országos ünnepélyek keretében. Erre vonatkozólag munkatársunk a helyi ünnepségek rendezésével megbízott főegyházmegyei bizottság elnökétől, Nádler István pápai kamarás, érseki tanítónőképző-intézeti igazgatótól a következő információt kapta: A jubiláris évforduló alkalmával rendezendő ünnepség eminenter egyházi ünneplés, s ezért annak szellemét, tartalmát és végrehajtó szerveit a magyar püspöki kar állapította meg, illetőleg ő határozta meg. Az ünnepség szellemének Szent Imre lelkiségéhez hasonlóan mélyen vallásosnak, az imádság áhítatától átitatottnak, s tiszta erkölcsiséget lehetőnek kell lennie, a tartalma pedig alkalmas legyen hitben gyenge, s erkölcseiben megfogyatkozott nemzedékünkben azoknak a vallás erköl csös eszméknek és eszményeknek kultúszát meggyökereztetni, amelyek egyedül képesek egyesek és a nemzet lelkét fejleszteni, erejét növelni, életét és jövőjét jó irányban alakítani. Az egész országra kiterjedő ünnepségek rendezésére a püspöki kar az országos központi bizottságot szervezte meg, az egyházmegyei ünnepélyek rendezésére pedig minden püspök egyházmegyei bizottságot nevezett ki, azzal az utasítással, hogy a központi bizottsággal együttműködve megrendezze az egyházmegyei ünnepélyeket. Az esztergomi főegyházmegyei bizottság figyelembe véve a hercegprímás úr ő Eminenciája magas j akkoriban semmi pozitívumot nem szándékait, amelyek teljes mértékben l tudtunk meg. b) a győri Ítélőtábla területén működő birák és ügyvédek gyűlése, c) az ország régészeti egyesületeinek gyűlése, d) az Országos Magyar Turista Egyesület nagyszabású kirándulása, illetőleg vándorgyűlése július végére és augusztus elejére Esztergomba rendeztessék meg. 7. Tervezi a bizottság, hogy ugyanazon időben, nraikor az egyházmegyei zarándoklat tömegei, továbbá az országos egyesületek tagjai nagy számban hozzánk érkeznek, egy 8—9 napig tartó Szent Imréről elnevezett kulturális-történelmi kiállítás rendeztessék Esztergomban, amely gazdagságával és értékével egymaga is képes nagy tömegeket vonzani városunkba. 8. Az illetékes tényezőknél lépéseket óhajt tenni, hogy városunkban valamely utca, vagy tér Sz. Imréről neveztessék el. Illetőleg Sz. Imre neve valamely kath. intézmény létesítésével megörökíttessék. Amint ezen az országos központhoz felküldött vázlatos tervezet jóváhagyással vagy módosítással viszszaérkezik, a bizottság azonnal felveszi a kapcsolatot az összes illetékes egyházi és világi hatóságokkal, valamint kulturális tényezőkkel. hogy az [esztergomi Szent Imre évet minél bensőségesebbé, lelkiekben gyümölcsözőbbé s anyagiákban is sikeressé tegye. A részleteket, illetőleg az esetleg még felvetődő újabb és jobb terveket a város minden számottevő tényezőjével kiegészített bizottság fogja sorozatos fülesein tárgyalás alá venni, amelyeknek határozatairól a város közönségét időnkint értesíteni fogjuk. valósításával városunkat a — főváros után második helyen — a Szt. Imre-évben az érdeklődés középpontjába óhajtja juttatni. A helyi sorozatos ünnepélyek vázlatos tervezete a következő: 1. Országos női zarándoklat érkezése Észtergomba május 2-ik vasárnapján. 2. A bizottság országos férfizarándoklat rendezését kéri a Központtól. 3 Az esztergomi tanintézetek együttes ünnepélye május végén, esetleg ugyanekkor a megye leventéinek közös ünnepélye és gyakorlatai Esztergomban. 4. A helyi kath. körök és egye sületek együttes ünnepélye június hó folyamán. 5. Esztergom-főegyházmegye plébániáinak zarándoklata Esztergomba július végén. 6. A bizottság lépéseket tesz, hogy a) az Orvosok és Természetvizsgálók Egyesületének vándorgyűlése, Régi harci eszközöket találtak a párkányi Duna-kotrásnál. Nemrégen megemlékeztünk a párkányi Dunameder kotrásáról, amely előmunkálata a cseheknek tavasszal meginduló kikötőépítésének. A kotrással kapcsolatban megírtuk, hogy a felszínre kerülő homok és iszaptömeg minden bizonnyal Esztergom, illetőleg Párkány történelmi életéből régiségeket tartalmaz, de számolnak Esztergom érdekével és azzal a jelentőséggel, amelyet városunk, mint Szent Imre születésének, a magyar kereszténység és a magyar államiság alapvetésének szintere, s a magyar kath. egyház központja a Szent Imre ünnepségek keretében méltán igényel, a közelmúlt napokban tartóit ülésén programmtervezetet ^állított össze, amelynek megMost értesültünk, hogy a kotrások alatt több, a régi időkből való harci eszközöket találták. A túloldali tájékoztatás azt mondja, hogy sok ágyúgolyó került felszínre ós ezek a török időkből valók. Több kardot találtak különböző alakban, de mivel a rozsda igen vastag rétegben lepte be a pengéket, közelebbi adatokat nem tudtak megállapítani. Felszínre kerültek páncélingek és vértek is és ezekkel emberi csontokat is találtak, Minden valószínűség szerint a hajdani harcok alatt a páncélos katonák a vízben lelték halálukat és a páncéllal együtt merültek el a Dunában. A kotrógépek még régi sisakokat is napfényre hoztak és ezek között több a forradalom idejéből való. Ezeken a felszínre került régiségeken kivül még más apróbb harci eszközöket is találtak a homok között. A leleteket a cseh hatóságnak szolgáltatták be és intézkedtek, hogy azok megfelelő helyre kerüljenek. A munkálatok egyébként m6g mindig nagy erővel folynak, hogy a hidegebb idők bekövetkezte és a jégzajlás előtt az alap nunkák elkészüljenek. Esztergom, Széchenyí-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ Jepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) I eg jután yosabban beszerezhető házi szövött Pelczmann Lászlónál