Esztergom és Vidéke, 1929

1929-11-24 / 90.szám

Az esztergomi katonák a nemzeti hadsereg tiz óv előtti nagy bevonulásán. November 16-án mult tíz éve, hogy az újjászületett nemzeti hadsereg Horthy Miklós fővezérlete alatt ünnepélyesen bevonult Budapestre. Ez alkalomból minden újság megemlékezett erről a nagy eseményről. Bensőséges ünnepélyeket rendeztek mind a fővárosban mind az egyes nagyobb vidéki városokban. Esztergom város azonban egészen megfeledkezett erről a napról, noha nekünk, esztergomiaknak is jogunk lett volna az ünnepségben résztvenni, hiszen esztergomi katonák is ott voltak azon a felejthetetlenül szép bevonuláson. Sokan talán ezt Esztergomban nem is tudják, szükségesnek tartjuk ezért, hogy az emlékezés szelíd melegségével röviden vázoljuk az akkor lefolyt eseményeket. November 14-én este parancsot kapott az akkori nemzeti gyalogezred harmadik százada, hogy menetkészen induljon Budepestre. Bokor Elemér százados hamarosan rendbehozta a századát és azt már este 9 órakor be is vaggonirozták az esztergomi vasúti állomáson. A tisztek közül Badinszky László főhadnagy és Filberger Endre hadnagy is a századdal jött. A zászlótartó Polakovics Gyula Esztergomi szülőknek és cserkészeknek a cserkészetről. írta: Mattyasóvszky Kassaián dr. A cserkészet bármennyire praktikus is, és eredete bármennyire is az élet, a gyakorlati élet követelménye volt, mégis egy mély filozófiának az alapján épült fel és áll szilárdan: annak a filozófiának az alapján, mely zászlajára irta a hitvallását : tudom, nemcsak hiszem az emberi lélek átlátó, megértő képességét és tudom, nemcsak hiszem az emberi lélek akaratának akadályt nem ismerő hatalmát. Ez a filozófia s ebből a felfogásból fakad a cserkészet minden tette, minden haladása. Mikor azt akarja, hogy a cserkész ne olyan legyen, mint a köznapi ember, hanem embernél emberebb, mikor nem elégszik meg a honpol gárság köteles cselekedeteivel, hanem azt kivánja, hogy legyen a cserkész magyarnál magyarabb azaz nemcsak hazaszerető, hanem hazáért önfeláldozó, akkor hiszi, hogy erről az emberi lelket fel tudja világosítani és hiszi, hogy ez az emberi lélek az ész világánál e nagy feladatokat bármily nehézségek árán is, de végre tudja hajtani. S ha én cserkésztiszti öntudatról beszélek, akkor legelsősorban arra utalok, hogy a cserkésztiszt mindezt öntudatosan átlátja, hiszi és vallja. A cserkésztiszti öntudatnak is van kétféle értelmezése. Egyik a filozófiai, mely megköveteli, hogy a cserkészvolt, akinek daliás alakját bizony sokan megcsodálták. Csúnya havas esős idő volt. Mire a szelős marhakocsikban az óbudai állomásra értek, csaknem bokáig ért a hó. Reggel hatkor szálltak le a vonatról és meneteltek be vidám nóta szóval a csendes budaiak szokatlan üdvrivalgása közben a Pálffy-téri laktanyába. Másnap, vagyis 16-án hajnalban négy órakor volt az ébresztő és öt után már gyors menetelésben tartottunk Kelenföld felé, ahonnét a fővezér az érkező és a már ott összegyűlt csapatokkal együtt indult újból meghódítani és igazságot osztani Budapestre. És ez a bevonulás fénye, ragyogása örök dicsőségére válik Budapestnek! Valóságos zászlóerdő és virágeső fogadta a nemzeti hadsereget. EL lehet mondani, hogy tényleg virágeső hullott és tényleg bokáigjártak katonáink az utukba szórt virágokon. Könnyes meghatottság, tomboló éljenzés kisérte végig a menetet a Ferenc József-hídon át véges-végig a körutakon egészen az országházig. A novemberi eső pedig csak egyre ömlött, az egész parádé alatt. Talán délig is ott topogtak a csupa vizes térségen, tiszt ismerje a cserkészet, a cserkésztiszt fogalmát, azt magával szembeállítsa és lássa, tudja, érezze azt, hogy ő most tudja, érzi, ismeri a cserkészetnek lényegét, a cserkésztiszt hivatásának mivoltját A cserkésztiszti öntudat tehát filozófiailag valóban tudás; tudása nemcsak annak, mi a cserkész, mi a cserkésztiszt fogalma, létezésének feltétele, hanem tudása annak, hogy most ez a fogalom bennem megvalósulásra vár. Ugyanaz tehát, mint a rendes emberi öntudat. Megvannak bennem az ismeretek, az érzetek, a fogalmak s ezeket önmagamtól elválasztva szemlélem és önmagammal összehasonlítom s tudom, hogy most tudok valamit. A cserkésztiszti öntudat is tudás, tudása annak, mi a cserkésztiszt fogalma s tudása annak, hogy én ezt a fogalmamat ismerem s magammal öszszehasonlítom és kérdezem magamtól vájjon, hát cserkésztiszt vagyok-e én, a cserkésztiszt fogalmának minden egyes lényeges jegye megvan-e bennem ? Aki a cserkészetről, a cserkészet vezetőiről: a cserkésztisztekről hel ytelen fogalmat alkot, az nem cserkésztiszt, annak nincs öntudata, amint nincs annak az embernek sem öntudata, aki nem tudja megállapítani, hogy benne érzetek, képzetek, fogalmak is vannak. S hányan helytelenül alkotják meg a cserkesznek, a cserkésztisztnek fogalmát 1 Hogy megállapítsuk a cserkésztisztnek fogalmát, előbb el kellene mondanom, hogy mi nem is a cserkész s így mi nem is a cserkésztiszt. A cserkész nem sportmignem falrengető díszlépésben elvonultak a Fővezér és díszkisérete előtt. Az ázott-fázott testek kimeredtek, az inak megfeszültek ebben a díszmenetben ! A Fővezér pedig meleg tekintettel fogadta katonáinak lelkes hódolatát. Négy óra is volt már midőn a jól megérdemelt ebédhez ülhettek a Radetzky-laktanyában És ezután még egy hétig maradtak az esztergomiak Budapesten szolgálatot teljesíteni. Tehát a nagy nap ragyogásából egy parányi rész az esztergomi katonáknak is jutott. Fülöp Ferenc 3QE A Vaskapuba vezető drótkötélpálya kérdését kapcsoljak be Esztergom fejlődési és idegenforgalmi ügyeibe. Gyöngyös városának intenzív munkájával kapcsolatban városunk lagymatag magatartását panaszolták e lap hasábjain. Nem ismerem Gyöngyösnek anyagi helyzetét, csak annyit tudok, hogy a katasztrofális tűzvész után jelentős állami segítséggel és polgárainak hősi önfeláldozásával romjaiból újjáéledt, virágzó szőlőtermelése világhírű, ámde városi helye sokkalta szerencsésebb a miénknél, akik a kegyetlen megszállás folytán nemcsakhogy határvárossá lettünk, hanem ami még ennél rosszabb, zsákutca végére kerültünk. Az állam a keserves helyzeten kultúrintézmények építésével kívánt segíteni ós kétségtelen, hogy az idetömörített tanulótömeg ellátása, ru házasa révén nem megvetendő forgalom van kialakulóban, amiért csak hálásak lehetünk azoknak, akik ezt a kormánynál kieszközölték, azonban sajnálattal kell megállapítani, hogy ezentúl minden csendesen nyugszik nyomorúságunk szalmaágyán. Ezen kellene segíteni 1 Ámde téved, aki azt hiszi, hogy a hivatalos városnak kellene az ébresztő harsoember, a cserkész nem turista, a cserkész nem katonanövendék, a cserkész nem tornászó, a cserkész nem testnevelő, a cserkész nem atléta, a cserkész nem világotjáró, nem erdőn bolyongó, mit is mondjak még, szóval a cserkész nem az, aminek a köznapi emberek szokták gondolni s épen ezért félreértik, félreismerik és épen ezért igen sokan nem is kedvelik. Hát mi akkor a cserkész? Az, ami abból a mélységes filozófiából fakad, amit előbb említettem: tudjuk, hogy az ember átlátja az igazságot és tudjuk, hogy az ember akarata nagyhatalom 1 A cserkész tehát legelőbb is lelki ember, olyan lelki ember, aki átlátja, hogy lehet másnak is lenni, mint a köznapi, mindennapi ember; a cserkész lelki ember, aki érzi, hogy van hatalma a köznapi embernél többnek is lenni: embernél emberebb, magyarnál magyarabb lenni. Értelme és akarata viszi őt. Felhasználja evégből az összes kezeügyébe kerülő eszközöket: a sportot, a tornát, a kirándulást, a táborozást, a katonai nevelést, a világjárást stb. stb, mindent felhasznál, de csak felhasznál, de nem ez a végső célja. Az ő végső célja : a közönséges felfogású embereknél jobb, több, hazájáért önfeláldozóbb életet élő emberideál! Aki egy cserkésztábort végigélt, aki egy cserkésskiránduláson végig jelen volt, aki csak egy cserkészjátékot látott és befejezéséig is kitartott, aki egy külföldi utat megfigyelt, az érti, tudja ezt. Aki azonban csak egy pillantást vet a cserkészruhára és a szemlékre, díszmenetre, a játékra, stb, de nem várja nát megfújni, mert a város már megtette, amit tehetett és további befektetésekre nem képes s aki ilyeneket sürgetne, az csak a 65 %-os pótadónak ásna melegágyat. Megépíthetné ugyan a vásárcsarnokot, amire bizonyára nem fizetne rá, de úgy látszik, még ebbe sem mer belefogni. Így hát nem marad más hátra, minthogy a magánvállalkozás mozduljon meg valamelyes komoly akcióra, ámde mert igazi vagyonos polgáraink sorra estek áldozatul a pénzromlásnak, ez sem nyújt reményt, hanem egyedül a sok kicsiny pénz összetevéséből alakuló részvény-pénzerő jöhet szóba ós csak ily módon ébredhetünk fel a tespedésből. Kétségtelen, hogy városunk csendje, idillikus fekvése, Dunája és főleg nagyszerű erdőségei páratlanul alkalmasak arra, hogy nyaraló, üdülő és fürdőhellyé váljék és ekként már a fővárosi lapok által is propagált nyugdíjasok városává legyen. Ezt azonban mai berendezkedéseinkkel elérni nem lehet. Elsősorban is házaink lakásai nem modervégig, amikor minden egyes szó, lépés, mozdulat, bírálat alá kerül s nem a külsőség, hanem a lélek szempontjából kerül bírálat alá, az sohasem fogja megérteni, mi a cserkészet. Aki például azt gondolja, hogy a legegyszerűbb parancs teljesítése a végrehajtással végetér, hogy például a vízhordás be van fejezve, midőn az illtető cserkész a vizet a folyóból, vagy a kútból a konyhára elhozta, az nem ismeri a cserkészetet. Ezzel az egyszerű ténnyel nemcsak a testi izmok fejlődtek, nemcsak katonai engedelmességet tanult a fiú, hanem a parancsnokának felvilágosító szavai hatása alatt a cselekedete, engedelmessége önkéntes adomány volt és a szociális felfogás megértéséből származó jótett: boldogító jótett, mely az önmaga és mások szükségleteinek felismeréséből, az egymás segítésének boldog érzetéből és ama lelki megelégedettségből származott, hogy másokért is dolgoztam, hogy nem vagyok önző stb. Ebben az egy kis tényben is már meglátszik s így látszik meg mind.n más tényben is, hogy a cserkész: az életet mélyebb szempontból vizsgáló s az igaz, szép és jó megvalósitásának akarásában akadályt nem ismerő ember. Ha ez a cserkész, akkor a cserkésztiszt ilyen emberré neveld példakép. Ezen ismeretnek kell a cserkésztiszt lelkében meglennie, azt kell tudnia, de nemcsak tudnia, hanem ezt a mintaképet önmagától elválasztottan is szemlélnie és önmagával összehasonlítania. Tudnia kell, hogy ő tudja, mi a cserkésztiszt igazi fogalma 1 Legszebben fest és tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.