Esztergom és Vidéke, 1929
1929-09-22 / 72.szám
Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és f elelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Hogyan készül a világbéke ? Óriási pénzeket költenek az államok a fegyverkezésre. A nagy ántánt államai valósággal roskadoznak az óriási katonai terhek alatt. Nézzünk csak körül, s a költségvetések adatai szerint megtudjuk, hogy mennyit fordítanak egyes európai államok nemzetvédelmi célokra ? cHnglia a leszerelés gondolatával szöges ellentétben, hadseregének fejlesztésére, a haditengerészetet nem számítva, összköltségvetésének egyhuszadát adta. A versaillesi bilincsekben sínylődő ^Németország ugyancsak egyhuszadát, a kis Jlollandia egytizenharmadát, cD ffflia egytizennegyedét, <§o a/e egytizedét, (Belgium egykilencedét, cRománia több mint egynyolcadát, Oroszország egyhetedét, J^raneiaország egyhatodát, Gsehország egy hatodát, Jugoszlávia egyötödét, Olaszország egynegyedét, Spanyolország egyharmadát, Lengyelország több mint egyharmadát áldozta erre a célra. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy ezekben az államokban általános védőkötelezettség révén, a terheknek sokkal kisebbeknek kellene lenniök, mint például a toborzott hadsereggel dolgozó államokban. Minket azonban legjobban érdekel a bennünket közvetlenül környező kisentente államoknak idevágó tevékenysége a hadikiadásokban. A jugoszláv állam, mely a mult évben összköltségvetésének egyötödét fordította ezekre a kiadásokra, mostani költségvetésében 2428 millió dinárt, magyar pénzre átszámítva 242,857.000 pengőt fordít hadicélokra. Körülbelül nyolcmillió pengővel többet mint az előző évben. A csehszlovák republikának úgynevezett békeszerető kormánya összköltségvetésének legsúlyosabb tétele a nemzetvédelmi célokra eső költség, mely 1,400.000,000 szokolt tesz ki. A hadügyi kiadásoknál még a közigazgatási költségekre is kevesebbet fordít a csehszlovák republika, mert erre csak 1118 millió szokol jut. Sőt, a csehesítést oly ambícióval szolgáló iskolaügyi kiadások is csak 894 millió szokolra rúgnak. A mi harmadik szomszédunk, cRománia 7.830,500.000 leit irányzott elő költségvetésében, s bar hatalmas ezen összeg, mégis nagyon vigasztalannak látják a helyzetet és keveslik azt, hogy Románia csupán 14.5 %-át fordítja hadügyi célokra. Ha azt akarjuk megállapítani, hogy egyes államok mily nagy háborús erőfeszítéseket tesznek, akkor azt vegyük alapul, hogy millió lakosonkint minden állam hány katonát állít és ez millió lakosonkint mennyibe kerül az illető államnak. E kimutatásban francia ország kerül az első helyre. Franciaország új katonai törvénye: az egész lakosságra, úgyszólván már a legkisebb gyerekre is kiterjed. A francia nemzet ugyanis 6 éves korától kezdve már a háború molochjának neveli egyre gyérülő ifjúságát. E törvény a 16 éves kortól kezdve, mindenkit rendszeres katonai kiképzésben részesít és ebben férfi és nő között semmi különbséget nem ismer. Egymillió lakosonkint számítva, Franciaországban általános védkötelezettség mellett, minden millió lakosra 17.700 katona esik. Ez pedig millió lakosonkint 5.770,000 dollárba kerül, egy katonára tehát 326 dollár esik. Franciaország után következik a mai (Csehszlovákia, ahol egy millió lakosra 11.500 katona esik, ami 5.030.000 dollár költségbe kerül; itt már egy katonára 437 1 / 2 dollár jut. Harmadik a sorban Lengyelország, amely 5.300.000 dolnát állít fel; egy katona költ sége tehát 549 és fél dollár. Jugoszláviának egy katona 358 dollárba kerül, s majdnem akkora embertömeget, mint Lengyelország, — millió lakó sonkint 9583 katonát — mindössze 3.440.000 dollár költség gel tart fenn. cRomániában minden milliónyi lakosra 9000 katona esik s ez aránylag kevesebbe kerül, mint amennyibe a jugoszláv állam kontingense összesen 2,460.000 dollárba, egy katonára esik 273 7* dollár. Olaszország 2,670.000 dollár kiadással millió lakosonkint 5657 katonát állít fel, tehát egy katonája 472 dollárba kerüt. Jinglia 2.300.000 dollár költséggel, millió lakosonkint 3511 katonát képes mozgósítani s egy katonája 655 dollárba kerül. Azok között az államok között, melyek általános védkötelezettség helyeit, a békeszerződések alapján toborozni kénytelenek, Németországnak kerül viszonylag legtöbbe a hadsereg. Egy katona ott átlag ötször annyiba kerül mint nálunk. A német tiszt fizetése körülbelül kétszerese a miénknek. Millió lakosonkint JVémefnrszág mindössze 1670 katonát tarthat fenn s ez 1,280.000 dollárjába kerül. Ebből 766 dollár esik egy katonára. JVémet-cHusztria ezzel szemben millió lakosonkint 500 katonát tarthat fenn, ami Ausztriának 1,970.000 dollárjába kerül. Egy katona költsége tehát 394 dollár. cBaígária, valamint (Magyarország millió lakosonkint 400 katonát tarthat, amihez Bulgáriának 1.580.000 dollárra, hazánknak pedig 1.830.000 dollárra van szüksége, vagyis egy bolgár katona 395, egy magyar katona pedig 475 Va dollárba kerül. Háború esetén általános szabály az, hogy a mozgósítható hadsereg, tulajdonképen minden nemzet lakosságának tízszázalékát teszi ki és minden cselekvési szabadsággal rendelkező lár költséggel minden millió [nemzetnek gondoskodnia is kell lakos után csupán 9643 kato-l arról -— amint gondoskodik is — hogy háború idején mozgósítható tártaiéiba megfelelően felfegyvereztessék. Magyarország, Német-Ausztria, Németország és Bulgária részére természetesen ez a lehetőség nincs megadva. A guzsbakötött Németország százezernél, mi harmincötezernél, Ausztria harmincezernél, Bulgária pedig húszezer embernél nem állíthat ki és — nem lévén szabadakarata — nem is gondoskodhatik arról, ho^y tartaléka, fölfegyverzett tartaléka legyen. Igy készül az „ántánt-igazság", az „ántánt-mérték", az „ántánt-egyenlőség" és az „ántánt-elfogulatlanság" örökfurcsa recipéje szerint — a világbéke! Gazdálkodjunk helyesen! A takarékosságnak nemzetet boldogítójelenségéről már köteteket Írtak tele; komoly államférfiak hirdetik állandóan a takarékosság fontosságát, (hogy gyakorolj ák-e, más lapra tartozik) papok prédikálják a szószékről, hogy a léha gondolkodásnak emberpusztító hatása van. A tanárok az iskolákban igyekeznek az ifjúságba beleplántálni, hogy vigyázzon a garasra, és mégis, mindennek dacára hazánkban majdnem minden ember többet ad ki, mint amennyit szabadna, illetőleg mint amennyit viszonyai megengednek. Ezt nem én állapítom meg, hanem a statisztikai hivatal, amely kimutatja, hogy 1928-ban 288.552 tulajdonjog bekebelezést vezettek keresztül a telekkönyvek és a biztosítékijelzálogok átlépték az egymilliárd pengőt. Sok esetben hasznos beruházásokról volt ugyan szó, de végeredményben legalább 120 millió kamatteher szakadt az ország lakóságára. Legutóbb egy komoly jelentőségű gyűlésen vettem részt és ott Kállay Tibor volt pénzügyminiszter mutatott rá az eladósodás vészes következményeire. Szóval a tényt mindenki elismeri, szomorú fejbólintással helybenhagyja, de a kór okát megszüntetni, a helyes orvosságot megtalálni nem igyekszik senki, pedig ezzel végtelen hálára kötelezné az emberiséget. E jelenséggel kapcsolatban oly sok egyszerű kérdésre nem tudunk felelni. Miért van az, hogy oly nehéz feladat, helyes beosztással élni? Miért van az, hogy oly szivesen vásárorolunk hitelbe, ahelyett, hogy megfelelő összeget előre összegyűjtenénk? Miért szívunk pl. drágább cigarettát, mint amilyenre telik, hiEsztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik ta- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül• . köző, konyha- és kenyérruha, házi szövött Pelczmann Lászlónál legjutányosabban beszerezhető
