Esztergom és Vidéke, 1929

1929-09-05 / 67.szám

Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Pusztul egy magyar község a párkányi járásban. Németszőgyén lakossága három év óta nem tudja elérni, hogy eljárást indítsanak a sok visszaélést elkövető jegyző ellen. Németszőgyén népe ma olyan mint a háborgó méhkas. Ez a szorgalmas, takarékos, jóravaló magyar népség reményét elveszítve, csüggetegen néz jövője elé, mert évek óta számtalanszor kísérelte meg, hogy igazságának érvényt szerezzen, hiába járta, instanciázta végig az összes hatóságokat föl egészen a Hradzsinig, panaszai mindenütt süket fülekre találtak, a helyzet pedig napról-napra súlyosbodik. Németszőgyén és Magyarszőgyén egyesítése a 329—1921. számú törvény alapján a 35.313—925. sz. belügyminiszteri rendeletlel megtörtént. Az említett törvény huszadik paragrafusa előírja, hogy „ha több község azzal a kikötéssel egyesíttetett egy községgé, hogy ezek mindegyike megtartja vagyonának a tulajdonjogét, úgy az egyes vagyónokból származó jövedelem a kötendő egyezség szerint használandó föl". Az említett belügyminiszteri rendelet pedig világosan kimondja, hogy Magyarszőgyén és Németszőgyén csnpán közigazgatásilag egyesültek, a két község gazdaságilag nem egyesíthető, azaz jövedelmei és kiadásai külön kezelendők. Az egyesítés pillanatától kezdődött meg Németszőgyén kálváriája, mert ekkor kezdte meg Hoiec Mihály községi jegyző a visszaélések hosszú sorozatát, amelyek ellen a németszőgyén iek ezideig hiába kerestek orvoslást. Holec Mihály működése eklatáns példája annak, miképpen lehet egy a közigazgatási téren működő basának virágzó községek jólétét tönkretenni. Az egyesítés csupán Holec malmára hajtotta vizet. A valóságban igy van ez, mert a szőgyéni malom ma már nagy részben Holec tulajdona, aki légionárius érdemeit nagyszerűen tudja a köz rovására érvényesíteni. Hűséges csat lósaival; Sárai Ferenc biró és Kurcz János pénztáros asszisztálásával hajtja végre machinációit, melyekről Németszőgyénben hajmeresztő részleteket beszélnek. És ezek a vádak teljes komolysággal hangzottak el, akták kai okiratokkal vannak alátámasztva, följelentés alakjában megfordultak a komáromi államügyészségen, a közigazgatási hatóságokon, még a köztársasági elnök irodájában is, Holec Mihály ellen azonban még sem a fegyelmi sem a bűnvádi eljárást nem indították meg. 1925-ben történt meg a két köz ség egyesítése. Németszőgyén utolsó önnálló bírája, Sabók József, 1925 június 15-én adta át hivatalát a két egyesített község birájának. Azóta Holec Hihály a biró és a pénztáros asszisztálásával a törvény és a mi niszteri rendelet ellenére, együttkezeli a két község pénzügyeit. Az egyes pénztári tételeknél nem jelölik meg a kiadás, vagy bevétel bevezetésekor, hogy melyik tétel melyik községet illeti. A szegényebb Magyarszőgyén a múltban gazdasági egyensúlyát csak úgy tudta fönntartani, hogy 200 százaléknál magasabb pótadót vetett ki, míg Németszőgyénnek nem volt pótadója. Az uj gazdálkodás azután a költségvetési fedezeti hiánylatot Németszőgyén pénzéből teremtette elő. Ennek a gazdálkodásnak következtében Németszőgyén az 1926—1928. években mint egy 70.000 korona kárt szenvedett. Pedig hát a törvény módot nyújtott volna arra, hogy Magyarszőgyén helyzetét Németszőgyén kárvallása nélkül szanálják, ha a vezető jegyző igénybeveszi a kiegyenlítési alapot, amelynek járulékai megilleti mindazokat a községeket, amelyekben 200 százaléknál nagyobb a pótadó. Ő azonban ezt nem tette, mert egy magyar község anyagi tönkretótelével ilyen módon akart érdemeket szerezni magának. A vádak halmazában ott szerepel az értéknövekedési panama. A három községi tisztviselő mintegy 56.000 koronával károsította meg Németszőgyén községet oly módon, hogy néhai Hecht Lipót örökösei terhére az általuk eladott 51 és fél magyar hold utan a községi értéknövekedési adót nem a hatóság által jóváhagyott szabályrendelet alapján vetették ki, hanem azt mellőzve, az örökösöknek törvényellenes módon nyújtottak a község hátrányára kedvezményt. Holec Mihály községi jegyző a községi és illetőségi bizonyítványok kiállítási díját éveken át nem fizette be a község pénztárába, hanem jogtalanul megtartotta magának. Hamis nyngták özönével van elárasztva a szőgyéni községháza s ezt az Augias-istállóját már igazán ki kellene söpörni. A tehetetlen németszőgyóniek teljes kétségbeeséssel állanak Holec garázdálkodásával szemben s ugy érzik, hogy teljesen ki vannak szolgáltatva neki. Amikor az egyik németszőgyéni polgár szemére vetette, hogy eljárása arcul csapja az igazságot, a jegyző szemébe nevetett s ezekkel a cinikus szavakkal torkolta le: Hja barátom, az igazság ma bekötött szemekkel jár! A képviselőtestületi üléseken hihe tétlen terrorral viselkedik. Ha a németszőgyéni tagok föl mernek szó lalni községük érdekében így ripa kodik rájuk : Fogja be a száját, mert ha sokat beszél, lecsukatom I Gyors orvoslás szükséges. A németszőgyéni képviselőtestületi tagok erre a kvaliflkálhatatlan magatartásra annyira fölháborodtak, hogy elhatározták — ha a felsőbb hatóságok sérelmeiket nem orvosolják s a fegyelmi eljárást Holec ellen rövidesen meg nem indítják, — testületileg távolmaradnak a képviselőtestületi ülésekről. Hiszen ott min. den a jegyző oktrojára történik. Jellemző példa, hogy Holec Vas és Hortai köbölkúti lakosoknak autó buszjárat engedélyezésére vonatkozó kérvényét egyszerűen nem is ter jesztette a képviselőtestület elé, mert a jelenlegi autóbusznak fő résztulajdonosa. Hogy pedig az adómorálból milyen példát szolgáltat községe lakossága nak, arra jellemző, hogy éppen a napokban jelentették föl adóeltitkolás miatt. Malmából eredő jövedelmet letagadta s hamis községi bizonylatot terjesztett be. Holec Mihály üzelmeiről így lehetne folytatni a szomorú krónikát hasa bokori át. A szőgyéniek már számtalan felterjesztést eszközöltek, deputációztak, bűnvádi följelentéssel éltek mindennek nem volt eredménye. Ugy látszik, Holec nagy ravaszsággal és óvatossággal folytatja kisded játékait. De ezt a végtelenségig nem lehet tűrni, hiszen 1600 ember békéje, nyugalma és anyagi boldogulása van a mérleg serpenyőjében. Befejezték a begyközségek beosztását. A hegyközségek megalakításának előmunkálatait a városi hatóság befejezte. A kir. város szőlős területeit fekvés szerint két csoportba osztotta. Az I. csoportba a pilisszentléleki úttól keletfelé eső részt vette 699 kat. hold területtel, melyen 274 hold szőlő van letelepítve. Az ezenkívül eső nagyvárosi; határ tömegesebb szőlőterületekkel tarkított, részben a pilisszentléleki út és a vasút között, 142 hold területen 95 kat. hold szőlős terület van. Szentgyörgymező határát három csoportra osztották fel: I. csoportba tartozik a pilismaróti országút, Zamárd-hegy, Kusztusidűlő és a nagyvárosi határ közötti rész, hol 433 kat. hold területen 113 kat. hold szőlő van. II. csoportba tartozik a zsellérföldek, homoki-, kistói- és újíöldek, továbbá a dunadűlői földek, hol 505 kat. holdon 155 kat. hold szőlő van. III. csoportba tartozik Zamárd-hegy környéke 251 kat. holddal 180 kat. hold szőlőterülettel. A szőlőterületekben a gyümölcsösök is benne foglaltatnak. Megjegyzendő még az is, hogy ezen számadatok még nem végérvényesen elfogadottak. Az 1920. évi XVII. tc. 19. §-a a hegyközségek megalakítását, oly 150 kat. holdat elérő, vagy meghaladó szőlőterület részére tette kötelezővé, amelyek között lévő puszta, vagy más gazdasági művelés alatt álló területek nagysága nem több mint a betelepített szőlőterület fele. Az ezen előfeltételekkel nem rendelkező szőlőterületek és földek birtokosainak kétharmada elhatározhatja a hegyközség megalakítását, ugyancsak ezen többség kisebb összefüggő szőlőterületekre nézve is jogosult a hegyközséget megalakítani. A hegyközség megalakításának alapfeltételei leginkább a Zamárdhegy környékén vannak meg. Amennyiben a fenti csoportok birtokosai a gazdasági előnnyel járó hegyközségeket megalakítani óhajtják, az összes birtokosok kat. holdnyi kétharmadának aláírásával ellátott kérvénnyel forduljanak a potpármesteri hivatalhoz. A jövő évben megépítik az Esztergom és Székesfehérvár közötti műutat. A kereskedelemügyi m. kir. minisztérium három évés útépítési programmot állapított meg, s mintegy 20 műutat fog építeni ez alatt az idő alatt 1200 kilométer hosszúságban. A húsz műút között van, mely minket esztergomiakat érdekel, a budapest—bécsi és az esztergom—dörög—bicske—székesfehérvári közút. Az első évben a többek között az esztergom—székesfehérvári út is fel van véve. A pályázatokat már kiírták. Poloskamentes zárt bútoros kocsiban szállítást vállal Tamás szállítő. Telefon 6. Harisnyák, ruhaszámok, takarók legolcsóbbak Keménynél. SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik