Esztergom és Vidéke, 1929

1929-09-05 / 67.szám

Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Pusztul egy magyar község a párkányi járásban. Németszőgyén lakossága három év óta nem tudja elérni, hogy eljárást indítsanak a sok visszaélést elkövető jegyző ellen. Németszőgyén népe ma olyan mint a háborgó méhkas. Ez a szorgalmas, takarékos, jóravaló magyar népség reményét elveszítve, csüggetegen néz jövője elé, mert évek óta számtalan­szor kísérelte meg, hogy igazságá­nak érvényt szerezzen, hiába járta, instanciázta végig az összes hatósá­gokat föl egészen a Hradzsinig, panaszai mindenütt süket fülekre találtak, a helyzet pedig napról-napra súlyosbodik. Németszőgyén és Magyarszőgyén egyesítése a 329—1921. számú tör­vény alapján a 35.313—925. sz. belügyminiszteri rendeletlel megtör­tént. Az említett törvény huszadik paragrafusa előírja, hogy „ha több község azzal a kikötéssel egyesítte­tett egy községgé, hogy ezek mind­egyike megtartja vagyonának a tulaj­donjogét, úgy az egyes vagyónok­ból származó jövedelem a kötendő egyezség szerint használandó föl". Az említett belügyminiszteri rende­let pedig világosan kimondja, hogy Magyarszőgyén és Németszőgyén csnpán közigazgatásilag egyesül­tek, a két község gazdaságilag nem egyesíthető, azaz jövedelmei és kiadásai külön kezelendők. Az egyesítés pillanatától kezdődött meg Németszőgyén kálváriája, mert ekkor kezdte meg Hoiec Mihály köz­ségi jegyző a visszaélések hosszú sorozatát, amelyek ellen a német­szőgyén iek ezideig hiába kerestek orvoslást. Holec Mihály működése eklatáns példája annak, miképpen lehet egy a közigazgatási téren működő basá­nak virágzó községek jólétét tönkre­tenni. Az egyesítés csupán Holec mal­mára hajtotta vizet. A valóságban igy van ez, mert a szőgyéni malom ma már nagy rész­ben Holec tulajdona, aki légionárius érdemeit nagyszerűen tudja a köz rovására érvényesíteni. Hűséges csat lósaival; Sárai Ferenc biró és Kurcz János pénztáros asszisztálásával hajtja végre machinációit, melyekről Német­szőgyénben hajmeresztő részleteket beszélnek. És ezek a vádak teljes komolysággal hangzottak el, akták kai okiratokkal vannak alátámasztva, följelentés alakjában megfordultak a komáromi államügyészségen, a köz­igazgatási hatóságokon, még a köz­társasági elnök irodájában is, Holec Mihály ellen azonban még sem a fegyelmi sem a bűnvádi eljárást nem indították meg. 1925-ben történt meg a két köz ség egyesítése. Németszőgyén utolsó önnálló bírája, Sabók József, 1925 június 15-én adta át hivatalát a két egyesített község birájának. Azóta Holec Hihály a biró és a pénztáros asszisztálásával a törvény és a mi niszteri rendelet ellenére, együttkezeli a két község pénzügyeit. Az egyes pénztári tételeknél nem jelölik meg a kiadás, vagy bevétel bevezetése­kor, hogy melyik tétel melyik köz­séget illeti. A szegényebb Magyar­szőgyén a múltban gazdasági egyen­súlyát csak úgy tudta fönntartani, hogy 200 százaléknál magasabb pót­adót vetett ki, míg Németszőgyén­nek nem volt pótadója. Az uj gaz­dálkodás azután a költségvetési fede­zeti hiánylatot Németszőgyén pénzé­ből teremtette elő. Ennek a gazdál­kodásnak következtében Németsző­gyén az 1926—1928. években mint egy 70.000 korona kárt szenvedett. Pedig hát a törvény módot nyújtott volna arra, hogy Magyarszőgyén hely­zetét Németszőgyén kárvallása nél­kül szanálják, ha a vezető jegyző igénybeveszi a kiegyenlítési alapot, amelynek járulékai megilleti mind­azokat a községeket, amelyekben 200 százaléknál nagyobb a pótadó. Ő azonban ezt nem tette, mert egy magyar község anyagi tönkretótelé­vel ilyen módon akart érdemeket szerezni magának. A vádak halmazában ott szerepel az értéknövekedési panama. A három községi tisztviselő mintegy 56.000 koronával károsította meg Német­szőgyén községet oly módon, hogy néhai Hecht Lipót örökösei terhére az általuk eladott 51 és fél magyar hold utan a községi értéknövekedési adót nem a hatóság által jóváhagyott szabályrendelet alapján vetették ki, hanem azt mellőzve, az örökösök­nek törvényellenes módon nyújtot­tak a község hátrányára kedvezményt. Holec Mihály községi jegyző a községi és illetőségi bizonyítványok kiállítási díját éveken át nem fizette be a község pénztárába, hanem jog­talanul megtartotta magának. Hamis nyngták özönével van el­árasztva a szőgyéni községháza s ezt az Augias-istállóját már iga­zán ki kellene söpörni. A tehetetlen németszőgyóniek teljes kétségbeesés­sel állanak Holec garázdálkodásával szemben s ugy érzik, hogy teljesen ki vannak szolgáltatva neki. Amikor az egyik németszőgyéni polgár sze­mére vetette, hogy eljárása arcul csapja az igazságot, a jegyző sze­mébe nevetett s ezekkel a cinikus szavakkal torkolta le: Hja barátom, az igazság ma be­kötött szemekkel jár! A képviselőtestületi üléseken hihe tétlen terrorral viselkedik. Ha a né­metszőgyéni tagok föl mernek szó lalni községük érdekében így ripa kodik rájuk : Fogja be a száját, mert ha sokat beszél, lecsukatom I Gyors orvoslás szükséges. A németszőgyéni képviselőtestü­leti tagok erre a kvaliflkálhatatlan magatartásra annyira fölháborodtak, hogy elhatározták — ha a felsőbb hatóságok sérelmeiket nem orvosol­ják s a fegyelmi eljárást Holec ellen rövidesen meg nem indítják, — tes­tületileg távolmaradnak a képviselő­testületi ülésekről. Hiszen ott min. den a jegyző oktrojára történik. Jel­lemző példa, hogy Holec Vas és Hortai köbölkúti lakosoknak autó buszjárat engedélyezésére vonatkozó kérvényét egyszerűen nem is ter jesztette a képviselőtestület elé, mert a jelenlegi autóbusznak fő rész­tulajdonosa. Hogy pedig az adómorálból milyen példát szolgáltat községe lakossága nak, arra jellemző, hogy éppen a napokban jelentették föl adóeltitkolás miatt. Malmából eredő jövedelmet le­tagadta s hamis községi bizonylatot terjesztett be. Holec Mihály üzelmeiről így lehetne folytatni a szomorú krónikát hasa bokori át. A szőgyéniek már szám­talan felterjesztést eszközöltek, depu­tációztak, bűnvádi följelentéssel éltek mindennek nem volt eredménye. Ugy látszik, Holec nagy ravaszsággal és óvatossággal folytatja kisded játékait. De ezt a végtelenségig nem lehet tűrni, hiszen 1600 ember békéje, nyugalma és anyagi boldogulása van a mérleg serpenyőjében. Befejezték a begyköz­ségek beosztását. A hegyközségek megalakításának előmunkálatait a városi hatóság be­fejezte. A kir. város szőlős terüle­teit fekvés szerint két csoportba osz­totta. Az I. csoportba a pilisszentléleki úttól keletfelé eső részt vette 699 kat. hold területtel, melyen 274 hold szőlő van letelepítve. Az ezenkívül eső nagyvárosi; határ tömegesebb szőlőterületekkel tarkított, részben a pilisszentléleki út és a vasút között, 142 hold területen 95 kat. hold sző­lős terület van. Szentgyörgymező határát három csoportra osztották fel: I. csoportba tartozik a pilismaróti országút, Zamárd-hegy, Kusztusi­dűlő és a nagyvárosi határ közötti rész, hol 433 kat. hold területen 113 kat. hold szőlő van. II. csoportba tartozik a zsellér­földek, homoki-, kistói- és újíöldek, továbbá a dunadűlői földek, hol 505 kat. holdon 155 kat. hold szőlő van. III. csoportba tartozik Zamárd-hegy környéke 251 kat. holddal 180 kat. hold szőlőterülettel. A szőlőterületekben a gyümölcsö­sök is benne foglaltatnak. Megjegy­zendő még az is, hogy ezen szám­adatok még nem végérvényesen el­fogadottak. Az 1920. évi XVII. tc. 19. §-a a hegyközségek megalakítását, oly 150 kat. holdat elérő, vagy meghaladó szőlőterület részére tette kötelezővé, amelyek között lévő puszta, vagy más gazdasági művelés alatt álló te­rületek nagysága nem több mint a betelepített szőlőterület fele. Az ezen előfeltételekkel nem rendelkező szőlő­területek és földek birtokosainak két­harmada elhatározhatja a hegyköz­ség megalakítását, ugyancsak ezen többség kisebb összefüggő szőlőte­rületekre nézve is jogosult a hegy­községet megalakítani. A hegyközség megalakításának alapfeltételei leginkább a Zamárd­hegy környékén vannak meg. Amennyiben a fenti csoportok bir­tokosai a gazdasági előnnyel járó hegyközségeket megalakítani óhajt­ják, az összes birtokosok kat. hold­nyi kétharmadának aláírásával ellá­tott kérvénnyel forduljanak a pot­pármesteri hivatalhoz. A jövő évben megépítik az Esztergom és Székesfehér­vár közötti műutat. A kereskedelemügyi m. kir. mi­nisztérium három évés útépítési prog­rammot állapított meg, s mintegy 20 műutat fog építeni ez alatt az idő alatt 1200 kilométer hosszúság­ban. A húsz műút között van, mely minket esztergomiakat érdekel, a bu­dapest—bécsi és az esztergom—dö­rög—bicske—székesfehérvári közút. Az első évben a többek között az esztergom—székesfehérvári út is fel van véve. A pályázatokat már kiírták. Poloskamentes zárt bútoros kocsiban szállítást vállal Tamás szállítő. Telefon 6. Harisnyák, ruhaszámok, taka­rók legolcsóbbak Keménynél. SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül­köző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik

Next

/
Oldalképek
Tartalom