Esztergom és Vidéke, 1929

1929-06-09 / 43.szám

V Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Sötét kép vigasztaló keretben A városi képviselőtestület leg­utóbbi közgyűlésén, az 1928. évi zárszámadások letárgyalása alkalmával városunk gazdasági állapotainak rendkívül érdekes részletei kerültek megvilágítás alá. Dr. Antóny Béla polgár­mester és László István pénz­ügyi tanácsnok a város cse­lekvő és szenvedő viszonyait csoportosítva állították össze. A kétségtelenül nagyon megter­helt közönség önkéntelenül is súlyosabban látja a helyzetet, mint amilyen az, mert a ter­hekkel szemben nem látja cso­portosítva azokat a közvetve és közvetlenül jövedelmező be­ruházásokat, melyek ha most súlyos helyzetet hoztak is a város polgárságára, de idővel meghozzák gyümölcsüket és könnyítenek a jövő nemzedék anyagi helyzetén. Lapunk, mely mindenkor reá­lisan foglalkozott városunk gaz­dasági kérdéseivel, nemcsak fel­világosítással akar jelenleg szol­gálni a lakosság széles rétegei­nek, hanem óvni is akadja újabb igények támasztásától és ismételten sürgnti az ál­lam hathatós támogatását o árosunk részére. Amikor számszerű adatokat sorolunk fel terheinkről és létesített in­tézményeinkről, célunk jobb be­látásra, méltányos bírálatra és tárgyilagosságra birni sokakat, sőt némi vigasztalást is aka­runk nyújtani a kétségbeesők részére. A legutóbbi évtizedek alatt vámosunk minden irányú fejlesz­tése nagyon szűkösen és lassú tempóban történt. Ha élni akar­tunk az adott uj helyzetben és viszonyok között, gyorsabb tem­póban kellett létesítenünk olyan beruházásokat, melyek nemcsak megélhetésünket biztosítják a jövőben, hanem a legnehe­zebb időben munkát, kere­setet is biztosítottak a dol­gozók széles rétegeinek. Esztergom 1921-ben azon szerencsés helyzetbe került, hogy teljesen adósságmentes lett. Ma a város összetartozása 3.853,420 pengőre rúg. Ebből 1.817,553 pengő amortizációs és 2.036,867 pengő függőkölcsön terheli a várost. A város összvagyona 9.897,080 pengő értéket kép­visel, aminek a teher 40%-át teszi ki. A város összjövedel­mének, bevételének az évi ka­matok 21%-át emésztik fel. Eme sivár képnek azonban na­gyon enyhítő keretül szolgál, hogy amíg 1914-ben 700,000 pengő volt az adókivetés ösz­szege és 120%-os pótadóval dolgozott a város, 1928-ban 650,000 pengő kivetett adó után csak 50%-os volt a pótadónk és ha tudjuk és csoportosítva látjuk mindama beruházásokat, melyeket rövid idő alatt jobb jövő reményében létesítettünk. Saját kezelésünkbe vettük a villamos üzemet, autóbuszokat vásároltunk. Ma mind a kettő a Közüzemi Rt. kezelésében van ugyan, de nagyon is szá­mottevő jövedelmet biztosíta­nak a városnak. Megépítettük a vízvezetéket, mely önmagát amortizálja. Megszereztük az erdészeti szakiskolát, mely nem­csak nagy indirekt hasznot hajt fogyasztásával városunknak és egy városi erdőtisztviselőt ta­karít meg, hanem az erdő szak­szerű kezelésével növeli erdeink értékét is. Helyet adtunk az üdülőtelepnek és ezzel nagy­ban emeltük a közfogyasztást, ami szintén szép indirekt hasz­not jelent. A városi gazdaság beruházásával megvetettük alap­ját egy olyan városi gazdaság­nak, mely ha még ma nem is nem is mutathat fel nagy jö­vedelmet, de erős biztosítékot nyújt a jövőre nézve. Lehetővé tettük az érseki nőnevelő léte­sítését, amivel biztosítottunk magunknak idegen pénzt és nagy munkaalkalmat nyújtot­tunk. Az útburkolatokkal, csa­tornázással, az öntözőkocsival hathatósan biztosítottuk idegen­forgalmunkat, ami szintén fel­becsülhetetlen indirekt jövedel­met jelent. Építettünk és épí­tünk városi iskolát. Eltekintve a nagy munkaalkalomtól, ezzel tartoztunk gyermekeinknek. Ha most szembeállítjuk ezen direkt és indirekt hasznot hajtó intézményeket és számokban ki nem fejezhető azon körül­ményt, hogy a nagy munka­nélküliség alatt százakat juttat­tunk keresethez, talán még sem volt intézményeink létesítése felesleges és nem olyan két­ségbeejtő a város gazdasági helyzete, mint amilyennek azt sokan a nagy terhek nyomása alatt látják. Kétséget kizárva, egy időre meg kell állanurik és csak a legszükségesebbre szorítkoz­nunk mindaddig, amíg ter­heinkre nem kapunk méltányo­sabb feltételek mellett hosszabb lejáratú kölcsönt, ami csökken­teni fogja jövedelmeinket fel­emésztő kamat százalékát és módot nyújt a tőke törleszté­sére is. Tudva azt, hogy városunk vezetősége teljesen átérezve a súlyos helyzetet, már is törek­szik hosszúlejáratú kölcsön megszerzésén és az állam se­gítségét is sürgetni fogja, bí­zunk egy jobb városi jövőben. N—o. Feloszlott az esztergomi és a komáromi általános tanítóegyesület és űj egyesületbe tömörült. Szerdán délelőtt összejöttek az Esztergom ós Komárom-megyei ta­nítók, akik az Általános Tanítóegye­sület tagjai és közgyűlést tartottak a Fürdő szálló nagytermében. A közgyűlés délelőtt 10 órakor kezdődött, a tanítók nagyszámú rész­vételével. A vezetőférfiak közül ott láttuk: Sághy Imre dr. kir. tanfelü­gyelőt, Lepold Antal dr. prelátus­kanonok, egyházmegyei főtanfelü­gyelőt, Mátéffy Viktor prépost-plé­bánost, Simon Lajost, az Országos Tanítószövetség főtitkárát, Brenner Antal dr. városi főjegyzőt, a polgár­mester képviseletében, Wiesenbacher József népművelési titkárt a két vár­megye plébánosait, hitoktatóit és az egyesületek tanítóképviselőit. Rákosi Károly, dorogi igazgató tanító, az esztergommegyei tanító egyesület eddigi elnöke, nagy be­széddel nyitotta meg a közgyűlést, üdvözölve a megjelent előkelősége­ket és a tanítóságot. Ezután Sághy Imre dr. kir- tanfelügyelő beszélt, kiemelte a vezetése alatt álló tanító ság munkáját, amely a legszebb ered­ményről, tanítói szorgalomról és agi­litásról tanúskodik. Sághy Imre kir. tanfelügyelő után felszólalt Lepold Antal prelátus-ka­nonok, Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő, Brenner Antal dr. főjegyző és Simon Lajos szövetségi főtitkár. Mindannyian őszinte támogatásukról biztosították a tanítóságot. Ezután feloszlott a két egyesület és megválasztották az új tisztikart. Eddig Esztergom vármegyének is és Komárom vármegyének is külön ta­nító-egyesülete volt, de mivel a tria­noni határmegállapítás szerint a két vármegye csonka lett, szükégessé vált az egy egyesületbe való tömö­rülés. Sághy Imre dr. szorgalmazta a mielőbbi egyesülést, hogy annál eredményesebb legyen a tanítói mun­ka és a népművelés. A tisztikar megválasztása előtt kor­elnöknek Hegedűs János volt szőnyi igazgatót kérték fel. Nagy szavazat­többséggel a következő tisztikar vette át Komárom ós Esztergom egye­lőre egyesítettt vármegye Általános Tanítóegyesület vezetését. Elnök: Rákosi Károly dorogi igaz­gató tanító 75 szavazattal Kotucs János 49 szavazatával szemben. Al­elnök: Tóth Sándor, másodalelnök: Nagy Imre, főtitkár: Ferdinand Ist­ván dorogi tanító, titkárok: Jetiinek István és Machacsek János, pénztá­ros : Szederkényi Kálmán, ügyész: Gróh József dr. ügyvéd, szerkesztő: Vécs Ottó, ellenőrök : Gábriel István és Ráczkó István, könyvtáros: Haj­nali Kálmán. Végül kijelölték a vá­lasztmányi tagokat és felolvasták az alapszabályokat. Ezenkívül a programmban szere­pelt Sághy Imre dr. kir. tanfelügyelő értekezlete és Bárdos József igazgató felolvasása. Mivel azonban az idő nagyon előrehaladt, mindkét szám elmaradt. Sághy Imre értekezlete he­lyett röviden a kultuszminiszter ál­tal javasolt tanítói tanfolyamok meg­szervezéséről beszélt. Megemlítette azt a szándékát is, hogy Komárom és Esztergom vármegye tanítósága részére egy tanítói lapot is fog meg­indítani. Itt említjük meg, hogy a tanítói lap megindítása Komárom és Esztergom vármegye eredményesebb oktatásának az érdeke és kérjük a tanügy barátait, támogatásukkal le­gyenek segítségére Sághy Imre dr. kir. tanfelügyelőnek. A közgyűlés egyéb megbeszélé­sekkel es indítványokkal ért véget. Egy órakor a Fürdő szálló terra­szán kétszáz teritékes ebéd volt, amelyen több szép beszéd hangzott el. tr SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül­köző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető házi szövött Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik

Next

/
Oldalképek
Tartalom