Esztergom és Vidéke, 1929

1929-06-09 / 43.szám

A dorogi szénből sikerült benzint petróleumot és olajat előállítani, készülni a modern technika teljes kivitelében. A templom mellett megkezdték egy emeletes iskola, egy plébániai lakás és két tanítói Iák építését is. Az is­kola négy tantermes lesz. A tervek szerint egyike lesz a környék leg­modernebb iskoláinak. A plébánia és a két tanítói lak 4—4 szobával és a szükséges mellékhelyiségekkel épül. Az építkezéseknél 160 munkás dolgozik. Az iskola és a két tanítói lak szeptember 1-ére fog elkészülni, a templom és a plébániai lak szept. végére. Július 10-e körül lesz a templom alapkőletétele, amely nagy ünnepség keretében fog vógbemenni. Dorogon még egy jelentős épít­kezés folyik, ugyanis kibővítik a Karbidgyárat. A munkálatok itt is nagyarányúak. Az építkezéseket nemcsak a doro­giak, hanem az esztergomiak is a legnagyobb érdeklődéssel kisérik. Dorogon négy év óta azon fára­doztak a bányában, hogy a szenet nemcsak mint tüzelőanyagot alkal­mazzák, hanem mint ipari nyers­anyagot is. Rájöttek ugyanis arra, hogy a barnaszén is tartalmaz érté­kes szénhidrogén vegyületeket, ame­lyek nagy értéket képviselnek és igy vétek azokat rostélyon eltüzelni. Ezért a barnaszenet is feldolgo­zás alá vették és ebben a munká­ban a dorogi bánya a többi hazai bánya között elsőnek végzett kísér­teteket. A laboratóriumi munkákon már régen túl vannak és gyakorlati eredményeket mutathatnak föl. A barnaszenet kísérletezés alá vették, kaptak egy kokszos anyagot, kát­rányt és gázt. Ezek az anyagok a további feldolgozás alapanyagául szol­gálnak. A kész termékek a földola­jok produktumait csaknem teljes mér­tékben helyettesítik. Az eredménynek óriási nemzetgazdasági jelentősége van. A hazai szenekből előállított kát­rányt, kevés paraffintartalom miatt eddig nem sokra becsülték. Ma azon­ban más a helyzet. Éppen a dorogi kísérletekből kitűnt, hogy a kátrány helyes feldolgozása mellett sikerül a kívánt anyagokat előállítani. Két hónappal ezelőtt megírtuk, hogy Dorogon a bányatársulat elhatározta a kath. bányász templom építésének megkezdését. A templom tornya már rég óta áll de eddig még nem volt mód az építkezés tovább folytatására. Most végre, a mult héten, teljes erővel indult meg a munka. A bánya­társulat nagy áldozatkészséggel lehe­tővé tette az építkezés megkezdését. Az áldozatkészségben elsősorban áll Chorin Ferenc a bányatársulati vezér­igazgató, Schmidt Sándor bényaügyi főtanácsos és Raymann Ernő bánya­Az előállítás nagy munkájában Schlattner Jenő, a dorogi bánya gé­pészfőmérnöke ért el sikeres ered­ményeket. Munkája főképen a ben­zinre és a tüzelő olajra irányult és ezeket az anyagokat a legtisztább ki­vitelben sikerült előállítania. Schlatt ner főmérnök munkájának eredmé­nyeképen megmutatta & dorogi szén­ből előállított termékeket: benzint, pet­róleumot és olajat. Schlattner Jenő főmérnök munká­ját a dorogi bányatársulat állandóan értékelte és a legnagyobb lehetősé­geket biztosította a sikeres eredmény elérésében. Ebben a segítőmunkában Schmidt Sándor bányaügyi főtaná­csost különös elismerés illeti meg, mint minden újszerű és hasznosít­ható munkát, a hosszantartó kísér­leteket is a legnagyobb figyelemmel kisérte és hathatós segítőkezet nyúj­tott. Természetesen a budapesti köz­pont is, Raymann Ernő igazgató pártolásával a legnagyobb mérték­ben tette lehetővé a sikert. Az elért eredmény most már az üzemesítést fogja maga után vonni, hogy a termékeket nagyban is elő­állíthassák. Erre vonatkozólag már történtek intézkedések és hamarosan megindul a nagyobb előállítási munka. igazgató. Külön kell kiemelnünk az áldozatkészségben a bányatisztviselő­ket és a munkásokat is, akik önkén­tes adományokkal állandóan gyara­pítják az építkezéshez szükséges összeget. Hatszáz személy befogadására ter­vezték a templomot. A tervet milotai Gáti Zoltán építészmérnök készítette, az építést a budapesti Palatínus épí­tési és ingatlanforgatmi r.-t. végzi. A vállalat részéről a munkálatokat Nagy József építészmérnök vezeti. A templom barokkstilusban fog el­fflfivésznövendékek az esztergomi bencés gimnáziumban A mult vasárnap rendezett cser­kész népünnepélyen feltűnést keltet­tek azok a munkák, amelyeket az egyik nagy sátorban a cserkészek kiállítottak. Festmények, rajzok, réz­karcok és szlőjdmunkák keltettek érdeklődést. A bencés gimnáziumban valóságos művészi iskola alakult ki. A rendes rajz- és szlöjd-órákon kivül a tehet­séges növendékek hetenkint egyszer­kétszer összejönnek, hogy képessé­güket és tudásukat fejlesszék. A növendékek előre haladását és a mű­vészi munkák szakszerű kivitelét a gimnázium igazgatósága hathatósan elősegíti és a legmesszebb menő módot nyújtja, hogy sikeres ered­mény elérhető legyen. A művészi munkák most a gim­názium rajztermében láthatók. Szebb­nél-szebb munkák sorakoznak egy­más mellett. Különösen Kürcz Dezső VIII., Michels VI. és Papp Endre V. osztálybeli növendékek munkái kel­tenek feltűnést. Kürcz Dezső pasztel­rajzaival, Michels krétarajzaival és Papp Endre technikai és tervező tudásával tűnik ki. A kis művészek közöti kiválóak még: Zsiros, Kollár, Nádler, Németh, Becse, Kiss, Korbély, Kuzma, Ma­chala, Perneczky, Pommer, Szkalka, Homor és Góra. Az utóbbi időben igen nagy ered­ményt értek el a linometszésben. En nek is Papp Endre a mestere. Teljesen egyedül készíti a terveket és veszi fel a rajzokat. A lemezeket is egye­dül munkálja meg. A linometszést ma már három szinnyomatban tudják végezni. Minden klisé, amely ott lát­ható és amelyeket az intézet már több izben használt is, a növendékek munkája. A rézkarcokban is csodálatos ered ményt értek el. A növendékeknek rendelkezésére áll minden szükséges eszköz, hogy a tökéletességig vihessék a művészetüket. A grafikai munkákon kivül fel­tűnést keltenek a kerámiai munkák is. Ezeknek a munkáknak elkészí­tésében és művészi kivitelében is a legnagyobb áldozatkészségét tanúsítja az igazgatóság. A tervezgetést, a formázást, az égetést, a színezést és a fényezést teljesen egyedül végzik a kis művészek. Szép tárgyak lát­hatók egymás mellett. Érdekesek a meseszerű tervezgetések. A vezető tanár ugyanis felad egy mesetémát és ennek a cselekményét formázzák meg. Az agyag, illetőleg a kerámiai munkák között figyelmet érdemel a hasznosítást célzó tárgyak is. Igy a teknősbékát hamutartónak, a gólyát vázának lehet használni. Igen sok ezeknek a tárgyaknak száma. Mind­egyiknek kitűnő helye van a gyakor­latban. A kis művészek szorgalmasan dolgoznak és fokozatos fejlődésről tanúskodnak. Majd ha maga a mű vésziskola átlépte az első évek küz­delmeit, bizonyára nagyobb eredmé­nyekről fogunk hallani. I HÍREK. í Serédi Jusztinián dr. a celldö­mölki bencésünnepségeken. A biboros-hercegprimás szombaton reg­gel Celldömölkre utazott, hogy az ottani bencések jubileumán részt­vegyen. Ezalkalommal Szombathelyre is utazik Mikes János püspök meg­látogatására. A budapesti Slon-intézet új lelkésze. Serédi lusztinián dr. bíbo­ros hercegprimás Bartmann Miklós budapesti Sion-intézeti lelkészt Eszter­gomba rendelte szolgálattételre és helyébe Belkó Ágoston szomori lel­készt nevezte ki. Közjegyzői kinevezés. Az igaz­ságügyminiszter Fésűs György dr t, aki Krasznay Gábor kir. közjegyző elhunytával Esztergomban közjegyző helyettes volt, Kiskunhalasra köz­jegyzővé kinevezte. A belvárosi templom ájtatos­sága. Junius 7-én, pénteken 9 napos Jézus-szive ájtatosság kezdődött a belvárosi plébánia-templomban. Az ájtatosság vezetője P. Tímár Máté jézustársasági atya. Ma vasárnap este 6 órakor körmenetet tartanak az ájtatosság emelésére. Dudás János volt esztergomi rendőrfogalmazó sikere. Június első vasárnapján a balassagyarmati Madách irodalmi társaság nagy mű­vészi estét rendezett, amelyen Dudás János volt esztergomi rendőrfogalmazó is szerepelt. Cigány kiséret mellett saját szerzeményű dalait énekelte, a közönség hosszantartó elismerésével. Dudás Jánosnak éppen most jelent meg a budapesti Rózsavölgyi R.-T. kiadásában két új dala, amelyek iránt országszerte nagy az érdeklődés. Olasz lap dicsérete Esztergom­ról. A római „// Tevére" cimű nagy lap május 26.-i száma hosszú cikk­ben foglalkozik azoknak az olaszok­nak az útjával, akik a mult hónap­ban Esztergomban járlak. A „Pen­tecoste di fraternita itolomagiara" cimű cikkben Esztergomról a leg­szebb élményekben számolnak be. Ajánlják, hogy minden olasz buda­pesti útját kösse össze Esztergommal. Gyermekvédelmi közgyűlés. F. hó 11.-én d. u. 6 órakor tartja Báthy László prelátus-kanonok felsőházi tag elnöklete alatt működő „Keresztény Szeretet Gyermekvédő Műve" XIX. évi közgyűlését a városháza nagy­termében, melyre a gyermekbarátokat ezúton is meghívja a Vezetőség. Vitézi várományosok avatása. Amint a vármegyei vitézi székkapi­tányságtól értesülünk a folyó évi avatásra csak azon várományosok sorolhatók be, kik igazolják 4 elemi vagy ezzel hasonártékű iskolai vég­zettségüket. A jövőben csak azon esetben hozhatók várományosok fel­vételre javaslatba, ha 6 elemi vagy ezzel hasonértékü iskolai végzett­séggel birnak. Az építési bizottság erélyesen foglalkozott az Aranyhegy vizszabályozásával és a rendszerte­len építkezésekkel. A legutóbbi építési bizottság nagyon fontos kérdésekkel foglalkozott. Igy a tárgysorozat pontjai között külö­nös érdeklődést váltott ki az Arany­hegy esővizlevezetésének és a szent­tamási építkezések problémája. A mióta Esztergomot csatornázták, az Arany-hegyről eső idején lefolyó viz nem talál elegendő helyet a csa­tornákban és veszélyellyel fenyegeti a hegy alatt álló házakat, különösen a városi bérházépületeket. A bizottsági ülésen Varga Mihály kártérítést jelentett be, mert az Arany­hegyről lefolyó víz rombadöntötte ott lévő házának egyik falát. A kártérítés összege nem csekély és a követelés is erélyes. Emellett a kár mellett tekintetbe kell vennünk a Csarnok­utcai városi házakat és az ott emel­kedő magán házakat is, mert előbb­utóbb ezekben is történhetik nagyobb kar. Tehát éppen elég ok van arra, hogy az Arany-hegyről lefolyó esővizet szabályozzák és egy alkalmas meder­ben vagy csatornában elvezessék. A bizottság legkomolyabb intéz­kedésnek hagyta meg, hogy a kérdés mielőbb megoldódjék. A másik igen fontos kérdés á Szenttamás-hegyen folyó és az eset­leges következő építkezések szabályo­zása. Ez a kérdés abból indult ki, hogy a Szenttamás-hegyen, a Rózsa-utcá­ban az építési bizottság beszüntette Bangó Lajos házának építkezését. A házat a Jármy-féle épület mögött kezdték építeni, a meredek hegyoldal alatt. Egy Budapestről érkezett geo logus kijelentette, hogy ott az épít­kezés veszélyes és a városnak gondos­kednia kell a hegyoldal gyakori meg­vizsgálásáról, nehogy egy földomlás következtében szerencsétlenség tör ténjék. Jelenleg ugyan nem fenyeget ve­szély, de az előrelátás szükségessé teszi a beavatkozást. Egyébként a Szenttamás-hegyen és általában a városban folyó építke zések fölött szigorú ellenőrzést fog az építési bizottság gyakorolni. Gondja lesz a bizottságnak, hogy építési engedély kiadása előtt építkezés ne induljon meg. Ez az építtetőknek is és a városnak is érdeke. Megkezdték a dorogi bányásztemplom építését. Egy plébániai, két tanítói lak és egy emeletes iskola épül. Férfi öltöny szöveteket 3 Si"S Ülés Sándor Szóchenyi-tér 21. szám alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom