Esztergom és Vidéke, 1929

1929-05-26 / 39.szám

magyar községnek, potom 35 ezer holdnak Jugoszláviától való visszacsatolása a Csonkaország testéhez. Ennek méltányosságát a jugoszláv képviselő kivételé­vel az egész határmegállapító bizottság elismerte, még a ju­goszláv kiküldött is hajlandó lett volna arra, hogy mindkét fél érdekeit szem előtt tartó va­lamelyes megegyezés jöjjön létre, de mikor a jugoszláv kor­mány saját kiküldöttét deza­vuálta és az ügy a népszövet­ség, a Millerand igazságát kép­viselő hires Népszövetség elé került, ott nemcsak elposvá­nyosodott teljesen, de kiderült Vargha képviselő nyilatkozata szerint az is, hogy e vend vi­dék sohasem került volna a szerbek birtokállományába, ha a legfelsőbb tanács határozatát utólag Tardieu, a szerbek ja­vára meg nem hamisította vol­na. De már az égi igazságot meghamisítani nem lehet. Ha az a gyilkos gól visszapattan, akkor elküldőjét sebezheti ha­lálra ! Nagy ünnepséggel szentelték püspökké dr. Breyer Istvánt. Huszonkilenc év óta nem volt, püspökszentelés Esztergomban. Utol­jára Vaszary Kolos hercegprímás gróf Csáky Károlyt szentelte püs­pökké a Bazilikában, 1900. június 27-én. Közel harminc év után tehát is­mét láthattuk a püspökszentetés gyö­nyörű szertartását, Brey er István trisipai püspököt Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás szentelte fel, pünkösd napjának Szentlelket­váró nagy ünnepén. Kilenc óra előtt pár perccel a Nagyboldogasszony harang jelezte, hogy Serédi Jusztinián bíboros her­cegprímás kíséretével elindult a pa­lotából. A Bazilikában egybegyűlt elő­előségek és hivők figyelve várták a megérkezést. Pont 9 órakor a Bazi­lika oszlopcsarnokába^ feltűnt Se­rédi Jusfetinián biborosthercegprimás, mögötte Breyer István és a főpa­pok. Felzúgott az orgona, a kórus az Ecce Sacerdos-t énekelte Büchner Antal karnagy dirigálása mellett. Breyer István ünnepélyes, szelíd arc­cal ment a főpapok között. Á szentélyben két oltáron égett a gyertya. A padokban előkelőségek harcoltak. A törökök sem tétlenked­tek. Halálos elszántsággal védték a várat s fenn a tornyokon a félholdat. — Halljátok, már újra szól a gyaur bűvölő zenéje. Ott áll a he­gyen. Ha nem némítjuk el, csatát vesztünk, meglátjátok — szólt egy janicsár a várbeli törökökhöz és Szenttamás hegyére mutatott. A tetőn Balassa Bálint állt. Harci nótákat zengett tárogatóján a csöndes alkonyatban. — No, most, Bálint, a legszebb dalt — bíztatták Balassát a magyar vitézek. — A törökök is szívesen hallgatják. Ágyú dörrent. — Hogy a Mohamed szakállába vesszenek valamennyien, hát mit akarnak? — riadtak fel a vitézek. A törökök mindjobban tüzeltek. — Rohamra! Mátyás főherceg vitézei vadul ro­hantak le Szenttamásról. Balassa Bálint jegelői járt. — Bátran vitézek, utána majd játszóm a legszebb dalt. Nem játszotta el. Ágyúgolyó csa­pott le előtte, a füstös vas feléje gurult és ledöntötte Bálintot. — Bálint, mi bajod ? — Semmi, csak elestem. — De a lábad hol vagyon? — Semmi, semmi .. .nézd! vité­zeink a várfokon ... a magyar zászló ... én eljátszom a legszebb dalt... Add ide a tárogatóm ... ültek. A templom hajóját is megtöl­tötték a hivők. Sokan eljöttek vidék­ről is. Számos egyesület volt jelen. Az előkelőségek között ott láttuk gróf Klebelsberg Kunó dr. kultusz­minisztert, a kultuszminisztérium nagy küldöttségét Gévay- Wolf államtitkár­ral az élen, Madarász Istvánt, Ba­ranyai Jusztin egy. tanárt, Zsem­beri István ny. főispánt, Krywald [Ottó prépostot, Bednárz Róbert apát­plébánost, Túri Béla prelátus-kano­nok, országgyűlési képviselőt, Ba­ranyay Lajos vezérigazgatót, Vécsey Aurél bárót, Wenkheim Frigyes gró­fot. Az esztergomiak közül jelen vol­tak : baráti Huszár Aladár dr. főis­pán, szenkviczi Palkovics László al­ispán, Reviczky Győző főszolgabíró, Antony Béla dr. polgármester, vitéz Szivós-Waldvogel József és Berg­mayer Antal ny. tábornokok, Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos, Per­ger Kálmán dr. rendőrfőtanácsos, Hajdú István primási jószágkormány­zó, Gróh József dr. és Etter Ödön vezérigazgatók, Einczinger Ferenc festőművészt, a helyőrség és a hi­vatalok vezetői és még mások. Ezen­kívül a szentély mindkét oldalán a főkáptalan tagjai foglaltak helyet. Serédi Jusztinián dr. biboros-her­cegprimás díszes ornátusba öltözött. Szcitovszky prímás 1856-ban a Bazi­lika felszentelésére készítette ezt az or­nátust. A pásztorbot Simor herceg­prímásé volt, aki azt 1886-ban Bu­dapest székesfővárostól kapta aján­dékba jubileumára. A díszsüveg is Simor Jánostól való. Breyer István gróf Csáky herceg­prímás ruháját vette fel. A pásztor­bot kohl püspök hagyatéka. A szentelés szertartásában Glatt­felder Gyula csanádi és Hannauer A. István váci püspök segédkezett. Résztvettek még Mészáros János bu­dapesti érseki helynök, Báthy László, Babura László, Drahos János, Csár­szky István prelátus-kanonokok, Szá­mord Ignác tb. kanonok, Meszlényi Zoltán érseki titkár, Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi sekrestyeigaz­gató és még többen. Esthy Miklós világi pápai kamarás diszőrséget állt. A püspökszentelés szertartása a pápai bulla felolvasásával kezdődött. Serédi hercegprímás latin felszólítá­sára Meszlényi Zoltán pápai kama­rás olvasta fel a pápai mandátumot. Ezután a püspöki fogadalom kö­vetkezett, majd megkezdődött a lép­csőima, amelynek végeztével a szer­tartás legkiemelkedőbb része keltett mélységes áhítatot. A Mindenszentek-litániája után a biboros-hercegprimás és a két se­gédkező püspök Breyer István felé fordult és hangosan mondották: Vedd a Szentlelket. Y 1 Breyer István fejét ekkor bekö­tötték fehér kendővel, a kar pedig a Veni Creator Spiritus-t énekelte. A himnusz első versszakának elének­lése után a hercegprimás szent kriz­mába mártotta ujját és megkente Breyer István fejét, mondván: ke nessék föl és szenteltessék föl a te fejed mennyei áldással a főpapi rendben, az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében, Amen. Antifona után Breyer István mind­két kezét is megkente a felszentelő bíboros hercegprimás. A szertartás harmadik felemelő része a püspöki jelvények átadása volt. Breyer István átvette a pász torbotot és a gyűrűt A püspöksü­veg és a keztyű átadása is áhítatos szertartás keretében folyt le. Végül a beiktatás következett. Breyer Ist­ván teljes püspöki díszben helyet foglalt a főoltáron elhelyezett szé­ken és ezzel megboldogult Kohl Me­dárd püspök örökébe lépett. Befejezésül a Te Deum zengett fel a templomban, Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprimás intonálására a hivők együtt énekelték Breyer Ist­ván püspökkel a hálaadó imát. Háromszoros Ad multos annos után a felszentelő bibornok-herceg­primás bókecsókot adott Breyer Ist­ván püspöknek. A szertartás és a mise befejezté­vel az új püspök áldást osztott, vé­gigment a templomon, hogy min­denki részesülhessen első püspöki áldásában. A püspökszentelés után a szemi­náriumban küldöttségek és egyesü­letek tisztelegtek az új püspöknél. A püspökszentelésen egy arany és egy ezüst kenyeret, egy aranyo­zott és egy ezüstözött hordóban bort és két gyertyát vittek a szertartás közben. Ezek az új püspök ajándé­kai voltak Serédi Jusztinián herceg­primás részére. Az ezüstözött és ara­nyozott hordót Hajdú szentgyörgy­mezői pintér, a díszes kenyereket pedig a Szatzlauer cukrászüzlet készí­tette. Két órakor ebéd volt a primási palotában. Az ebéden részt vett a biboros-hercegprimás, gróf Klebels­berg Kúnó gróf, Hanauer István, Glattfelder Gyula és Breyer István püspökök, Gévay-Wolf államtitkár, Huszár Aladár főispán, Palkovics László alispán, Antóny Béla dr. pol­gármester, Madarász István minisz­teri tanácsos. Drahos János, Fehér Gyula prélátus-kanonokok és Mesz­lényi Zoltán érseki titkár. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás fel­köszöntőt mondott az új püspök tiszteletére. Őszinte barátság nyilvánult meg az olaszok részéről Esztergomban. Róma alkormányzója és harminc szenátor városunkban. Alig fejeződött be a püspökszen­telés szertartása a Bazilikában, pün­kösd vasárnapjának egy másik nagy eseménye következett. Budapestről Esztergomba érkezett Róma alkor­mányzója, harminc szenátor és több olasz szerkesztő kíséretében. Az olaszok látogatása kétszeresen meg­tisztelő, egyrészt, mert meleg barát­ságot hoztak városunkba, Magyar­ország szülőhelyére, másrészt pedig, mert pünkösd nagy napján jöttek el hozzánk. Fogadás a városházán. Két nagy autóbuszon érkeztek meg az olaszok. A városháza erké lye alatt ünnepélyesen várakozott Esztergom város vezetősége, a kö­zönség nagyszámú részvételével ős a levente-zenekarral. Itt történt a be­mutatkozás. Zambra Alajos dr. egyetemi tanár mindenkit bemutatott az olaszok közül Antóny Béla dr. polgármester képviseletében megje­lent Brenner Antal dr. főjegyzőnek és a többi városi előkelőségnek. Megérkezett: Paoló d'Ancora gróf Róma város képviseletében, Carlo Caffarelli, a magyarbarát olaszok egyesületének titkára, Fausto Lechi, a bresciai történelmi akadémia el­nöke, a máltai-rend lovagja, Ave roldi ezredes, a lovassági tisztek egyesületének elnöke, gróf Bettoní máltai lovag, Arturo Marpicati, az olasz kir. akadémia alkancellárja, a fascistapárt képviseletében, báró Au­gusto Monti delta Corte, Mario Carli, az Impero főszerkesztője, Renato Petitto, a Corriere d'Italia szerkesztője, Rodolfo Orociani, a Balilla intézmény sajtófőnöke, Maria Sangiorgi, a Resto del Carlino kül­politikai szerkesztője, Simooni, a ró­mai Messaggero kiküldöttje, Giulio Bucchi, az Impero munkatársa, Fran­co Oszkár, a Corriere della Sera bu­dapesti tudósítója, Antonio Finardi, a budapesti olasz fascio vezetője, Antonio Widmár, olasz követségi sajtófőnök, Fächer Béla Budapest székesfőváros képviseletében, De Huszka római magyar követségi saj­tófőnök, Gerevich Tibor dr. egye­temi lanár, Zambra Alajos egyetemi lector, Kaszlner Jenő egyetemi ta­nár Pécsről és mások. Többen féle­ségüket is elhozták. A városháza nagy tanácstermében Brenner Antal dr. főjegyző üdvö­zölte a vendégeket olasz nyelven. A köszöntőre d'Ancora alkormányzó válaszolt, Olaszország őszinte barát­ságát fejezte ki. Gerevich Tibor egyetemi tanár azonnal tolmácsolta d'Ancora sza­vait, amelyek szerint az olaszok örömmel veszik a szeretetteljes fo­gadtatást, meghatotta őket, hogy olasz nyelven hangzott el az üdvöz­lés. A hercegprímásnál. A vendégek ezután a primási pa­lotába mentek, a Széchenyi-téren összegyülekezett közönség lelkes él­jenzése mellett. A primási palota előcsarnokában Meszlényi Zoltán dr. pápai kamarás, érseki titkár és La­cza István primási levéltárnok üdvö­zölte az olaszokat. A palota kis fo­gadótermében nemsokára megjelent Serédi Jusztinián dr. bibornok-her­cegprímás, hódolatos tisztelet és örömteljes üdvözlések között. Tíz­perces fogadás után a hercegprimás őeminenciája beszédet is intézett a látogatókhoz, röviden megemlékezve Esztergom történelmi múltjáról és jelenéről. A bazilikában, a kincstárban és a vár bástyáján. Közel egy óra hosszat a primási képtár gazdag gyűjteményét szem­lélték meg az olaszok. Nemcsak a a vendégek nagy része, hanem kü­lönösen a gyűjteményhez hozzáértő professzorok és régészek fejezték ki csodálatukat. A primási palota park­jában körsétát tettek, több fénykép­felvétel készült és magukról is ké­szítettek felvételt. Mosóselymek nagy választékban Virág és Szántónál 2*18 pengőtől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom