Esztergom és Vidéke, 1929

1929-05-26 / 39.szám

A Bazilikában fejedelmi és művészi épületet csodálták, a templom belsejében pedig a műkincsek páratlan gazdagságát. Az olasz festők és szobrászok munkái teljesen lekötötte figyelmüket. A kincstárban a drága kegyszerek, a világhirű egyházi kincsek és miseruhák keltettek nagy érdeklődést. A vár bástyájáról a Duna és város látképében gyönyörködtek, sokáig nézték Párkányt és Gerevich Tibortót felvilágosítást kértek a megszállt rész lakóinak jelenlegi helyzetéről. Ebéd a Fürdőben. A budapesti Corvin Mátyás Egye sülét már napokkal pünkösd előtt gondoskodott az olaszok esztergomi látogatásáról. Az ebédet a Fürdő Szállodában rendelték meg. Amikor az olaszok a Fürdő Szálloda kertjébe léptek és meghallották a cigánymuzsikát, kitörő lelkesedéssel siettek a terraszra. A cigányzenekar a Rákóczi-indulóra zendített, a Fürdő közönsége pedig hangos éljennel állt fel. A terrasz egész hosszában pompásan teritett asztalsor állott. Az esztergomiak közül jelen volt az ebéden dr. Csárszky István prelátus kanonok, vitéz Szivós- Walávogel József ny. tábornok, Etter Ödön takarékpénztári vezérigazgató, dr. Brenner Antal főjegyző, dr. Sántha József és László István városi tanácsnokok, dr. Mike Lajos közjegyző, dr. Czuczor János fiúnevelő-intézeti igazgató és még többen. Esztergom és Fiume. Az ebéd alatt a Fürdő Szálloda cigányzenekara állandóan olasz és és magyar dalokat játszott. A szünetekben beszédek hangzottak el. Az első felköszöntőt dr. Csárszky István prelátus-kanonok mondotta a vendégek tiszteletére és a magyarolasz barátságra. Dr. Mike Lajos magyarul és olaszul szólt a vendégekhez és egyben üdvözölte a Corvin Mátyás Egyesületet is. A tartalmas beszéd után felhangzott a Himnusz, amelyet állva hallgatott végig a vendégsereg. Az elhangzott két beszédre d'Ancora alkormányzó felelt, ismételten és ünnepélyesen hangoztatva Olaszország barátságát Magyarország iránt. Ezután Arturo Marpicati akadémiai alkancellár állt fel köszöntésre. Marpicati lelkes fasiszta vezér és alapos ismerője Csonkamagyarorszégnak. Amikor Eszte gom várából áttekintettünk a Dunán az elszakított Felvidékre — mondotta Marpicati — fiúméi gondolatok jártak az az eszemben. Fiuméből is látunk trianoni határt — Jugoszlávia határát. Együtt érzünk tehát önökkel, együtt munkálkodunk és küzdünk, hogy az ideiglenes határt megszüntessük. Nagyhatású beszédet mondott Monti báró, leszármazottja annak a Monti ezredesnek, aki a szabadságharc utolsó idejében a magyar harcosokat segítette seregével. Az egyesült Nagymagyarország és Itália mai, holnapi és jövőbeni barátságára ürítem poharamat, mindanynyiunk együttérzésével. Reménységünk és akarásunk egy: adja a jó Isten, hogy beteljesedjen az, amire minden magyar szüntelenül gondol. Felhangzott erre ismét a Himnusz, majd utána rögtön a Giovinezza... Sangiorno bolognai szerkesztő az olasz sajtó barátságáról beszélt, Ö maga eddig huszonöt cikkben foglalkozott Magyarország jelenlegi helyzetével. Nagy éljenzés között azzal fejezte be beszédét, hogy a barátság kifejezésére több szót nem talál és amit még gondol, azt fejezze ki a szép magyar cigánymuzsika. Gerevich Tibor állt fel végül, olaszul és megyarul mondott köszöntőt. A Corvin Mátyás Egyesület munkájának jelentőségéről emlékezett meg, majd Esztergom városának történelmi múltjába vezette néhány szóval a hallgatóságot. Az ebéd után megérkezett a primási palotában tartott püspöki ebédről baráti dr. Huszár Aladár főispán és dr. Antony Béla polgármester. A Fürdő kertjében közvetlen társalgás indult meg, újabb fényképfelvételek készültek egy csoportban az esztergomi notabilitásokkal és az olaszokkal, majd a Szent István Fürdő' telep pompás látványosságában volt részük. Az esztergomi gyermekek és az olaszok. Az olasz szerkesztők minduntalan jegyezgettek lapjaik számára. Érdeklődtek minden iránt, ami figyelmüket felkeltette. A Fürdő parkjában esztergomi gyermekekkel is be szélgéttek. (Az olaszok közül többen magyarul is tudtak.) Figyelmesen ha ugattuk a párbeszédet, de különösen a szerkesztők véleményét. — A magyar fiúk arcvonásában és szemében — mondották — meglepő férfias öntudatosság rejlik. Gondolkodásuk és beszédjük mély gondolatokat ébreszt bennünk. Nem tudjuk ezt mással magyarázni, mint azzal, hogy a gyermekeket kiviszik a dunapartra és azt mondják nekik', nézzétek, ez a föld odaát a tiétek, reátok számítunk és a ti feladatotok, hogy visszaszerezzétek. Öt órakor Visegrád felé utaztak vissza Budapestre az olasz vendégek, felejthetetlen nap emlékével, boldogabb viszontlátás reményében. Hatszáz zarándok érkezett pünkösd hétfőjén Esztergomba. Bednárz Róbert, a budapesti főplébánia apátja és Häuser Ignác dr. lelkész vezetésével 600 zarándok érkezett pünkösd hétfőjón Esztergomba. A zarándokok a budapesti Credo Egyesület tagjai és azért jöttek városunkba, hogy Szent István szülőhelyén Magyarország jobbrafordulásáért imádkozzanak. A külön hajóval érkezett egyesület 12 órakor misét hallgatott a vízivárosi plébánia templomban, hol Eiiner Elemér Ákos, a Bazilika sekrestyeigazgatója mondott csendes misét, utána rövid beszédet. A zarándokok kíséretében volt a Beszkárt 20 tagú zenekara is. A mise után zeneszóval a primási udvarba vonult az egyesület, mert az idén nemcsak zarándokolni jöttek, hanem zászlóáldásra is. Serédi Jusztinián bibornok-hercegprímást kérték fel erre. A zarándokok teljesen megtöltötték a primási udvart, amelynek közepén szőnyeggel leterített dobogó állott. Az új Credo-zászló művészi munkával készült. A középen alkantarai szent Péter képe, balról a magyar címer. Aranyhimzés díszíti a zászlót Credo Egyesület felírással. A félkörben álló zarándokok előtt, szemben a dobogóval 50 első áldozó sorakozott. A hercegprímást megjelenéskor hangos éljenzés fogadta. Bednárz Róbert apát-plébános üdvözlő beszédet mondott és issmételten felkérte Őeminenciáját a zászló megáldására. Serédi Jusztinián dr. bibornok hercegprimás hosszasabban válaszolt. Igen meghatotta a Credo Egyesület zarándoklása, az a hit, amellyel Esztergomba jöttek, első áldozók kiséretével. Magyarországnak hitüket bátran megvalló katolikusokra van szüksége és reméli, hogy ez a mélységes hit, amellyel Esztergomba jöttek, továbbra is megmarad a magyar hitélet elmélyítésére és a Credo Egyesület hasznos munkájára. A bíboros egyházfejedelem ezután megáldotta a zászlót és a zarándokokat. A zenekar eljátszotta a Pápai Himnuszt, majd a magyar Himnusz eléneklése vei ért véget a felemelő ünnepség. A zarándokok a zászlóavatás végeztével megtekintették a képtárt, ezután felmentek a várba és a bazilikába. A délutánt szabadon töltötték el és es.e 6 órakor utaztak viszsza Budapestre. Városi közgyűlés. Városban elterjedt hírek szerint a pénteken megtartott képviselőtestületi közgyűlésnek viharosnak kellett volna lennie. Általános megelégedésre és a képviselőtestület tekintélyének növelésére, elegáns, sima, tárgyilagos mederben folyt le a közgyűlés. Dr. Antony Béla polgármester miután elparentálta Szabó Czimbalmos János elhalt, régi városi képviselőt, bizonyos hírlapi bírálatokra célozva kijelentette, hogy őt soha sértő szándék nem vezette, mint közpályán működő és vezető állásban levő férfi elismeri a kritika jogos voltát. Minden ténykedése a békés egyetértés és közjó érdekében történik. Vitéz Szivós-Waldvogel József képviselő szintén tett kijelentést, mely szerint örül, hogy a polgármester elismeri a kritika jogát, sajnálja, hogy a közérdekben irt cikkei disszonanciát keltettek. A polgármesterhez fűző régi barátsága is kizárja a sértő szándékot, őszinte bizalommal viseltetik iránta és ténykedéseiben kötelességszerűleg ezentúl is támogatni fogja. Napirend előtt Jakobek Jenő szóvátette a szentgyörgymezői volt községház és a Batthydny-utcai ház eladatási szándékát. Szentgyörgymező városrészt a volt községházhoz nemcsak emlék fűzi, hanem ott van elhelyezve a kisüst is, mely szép jövedelmet hoz s azonkívül 900 pengő évi házbért is kap a város, tehát semmivel sincs indokolva a ház eladatása. A volt Fehérló-vendéglő épületére pedig a városnak még szintén lehet szüksége. Polgármester adott válaszában megnyugtatta Jakobekot, hogy az eladás a képviselőtestülettől függ, de mert a felállítandó csendőriskolával kapcsolatban kombinációba jött a szentgyörgymezői ház, nagyon valószínű, hogy az eladandó házakból ki fogják azt kapcsolni. Az indítvány tárgyalását a beérkezett árajánlatok után fogja tárgyalni a képviselőtestület. Tudomásul vette a képviselőtestület dr. Breyer István felszentelt püspök, a hercegprimás, a pannonhalmi főapát, a helybeli bencésrend és dr. Mike Lajos kir. közjegyző köszönő leveleit a város üdvözlésére és az 1928. évről szóló zárszámadásokról szóló javaslatot. Dr. Antony Béla polgármester és László István pénzügyi tanácsnok a zár. számadásokkal kapcsolatban rendkívül érdekes adatokban adtak felvilágosítást a város jelenlegi pénzügyi helyzetéről, amire lapunk legközelebbi számában ki fogunk térni. Dr. Zwillinger Ferenc újból sürgette az önálló törvényhatósági jogot és indokolva kérte a Fuhrmannháznak utca részére való kisajátítását. Mindkét esetre megnyugtató polgármesteri válasz után Mátéffy Viktor lapunkban megjelent „A Szent Anna templomi plébánia" cimű cikkben foglaltakra kijelentette, hogy a várostól, mint kegyúrtól a rendes évi járandóságokon kívül semmit nem kért és nem kapott, a harangokat és orgonát a hívek adakozásából és saját pénzébőlszerezte be, illetve javíttatta ki. Számord Ignác, a cikk írója viszont kijelentette, hogy a cikkben ezirányú célzást nem a belvárosi prépostplébánosra vonatkozóan írta. Végre eldőlt a Kossuth-utcai elemi iskola ügye is. A képviselőtestület hozzászólás nélkül elfogadta a pénzügyi bizottság és az iskolaszék együtt tes határozatát. Az új iskolát a Hőhök-emléke mögött Ambrus és Hajnali építészmérnökök pályázati terve szerint építik fel. Egy új gyógyszertár felállítását nem fogadta el a képviselőtestület. Több apróbb ingatlan eladását és a Vályogvető-rét parcellázását elfogadva, különféle kisebb és jelentéktelenebb ügy letárgyalása után a közgyűlés véget ért. Esztersomi Kereskedelmi I Társalat közleményei. Párkányi vásár Esztergomban. A mult évi tömegátvonulás Párkányba arra késztette társulatunkat, hogy az orvoslás módszere fölött gondolkodjunk, amennyiben a tőlünk elvont tőkék érezhető visszaesést mutattak helyi kereskedelmünkben. Az elnökség részéről felmerül az a gondolat, hogy Simon Júda napján, illetve a párkányi vásár idején párhuzamosan Esztergomban is tartsunk országos kirakodó vásárt, tingli-tanglival, látványosságokkal és minden egyéb szórakoztatással egybekötve és igy talán módunkban lesz a tömegekre oly hatást gyakorolni, amelyeknek révén itt költik el feleslegeiket. Az eszme technikai végrehajtása egyáltalában nem ütközik nehézségekbe, viszont azonban aggályok merülnek fel arra nézve, vájjon tényleg célirányos-e, ha mi ugy intézkedünk, mintha Párkány reánk nézve örökre elveszett volna 1 Aztán egy országos vásárra felvonulnak az ország kirakó kereskedői és talán ezek vinnék el kereskedőink elől a bevételeket. S végül kérdés, vájjon nem mennének-e mégis csak párkányba azok, kiknek rögeszméje, hogy odaát olcsóbban lehet bevásárolni, mint nálunk ? A kérdés kényes,a nnak elintézése érett megfontolást igényel és elkövetett hibáknak a rendbe hozatala mindig nagy munkát okoz. Az ügyet legközelebbi választmányi ülésünk elé tereljük, döntsön az, mert nekünk csakis a mi többségünk véleménye irányadó 1 A buza ára mélyponton. Csütörtökön a magyar buza tőzsdei jegyzése 22*45 pengőre szállt alá. Tavaly májusban 28 pengő volt a buza ára. Az elszegényedett középosztály Fórfl öltöny szöveteket tTBÄSSÄ Illés Sándor Széchenyi-tor 21. szám alatt.