Esztergom és Vidéke, 1929

1929-05-05 / 34.szám

történelmi városnak és a hajdani római birodalom egyik jelentős várának, továbbá a magyar egyházfeje delem székvárosának: Kisrómának nevezetességeiben, kincseiben és érdekességéiben is. W. P. F. van Deventer Esztergomot Badenhez hasonlította. Badent a technika pénzzel tette naggyá, Esztergomban azonban természeti gazdagság rejlik. Akkor tehát, amidőn Esztergomról mint Budapest Badenjéről szólunk, nem délibábos elgondolással tervezgetünk, hanem a valóságban meglévő természetes fejlődés alapján hirdetjük a fürdő- és nyaralóváros felfedezett lehetőségeit. Ma már különben nem beszélünk lehetőségekről, mert a Szent Istvánfürdőtelep a legkényesebb igényeket is kielégíti, és a további fejlődés valóban meg fogja teremteni a fürdővárost: Budapest Badenjét. Esztergomot a Baden jelzővel már korábban emlegették. Az Esztergomi Takarékpénztár Rt, mint a Szent István-fürdŐtelep tulajdonosa és a város vezetősége már évek óta azon fáradozik, hogy tervszerűen fürdőós nyaralóvárossá fejlessze Esztergomot. De miért emlegetik Esztergomot, mint Budapest Badenjét és mit jelent Esztergom Budapestnek, a fürdés és nyaralás, a kirándulás és weekendezés szempontjából ? Az eddig Esztergomban járt külföldi vendégek már megadták erre a kedvező választ. Amint Wiennek meg van a maga Badenje, már régi terv, hogy Budapestnek is legyen egy közelvidéki fürdő- és nyaralóvárosa. A magyar fővárosban ugyan önálló és hatalmas munkával Budapest fürdőváros kiépítésén fáradoznak, mégsem értéktelenedik el az a terv, amely Budapestnek külön fürdő-, nyaraló- és kirándulóvárost sürget. A főváros közönsége, a pestvidékiek és mindazok, akik Budapestre érkeznek, szinte szükségét érzik annak, hogy Budapesthez közeleső fürdő-, nyaraló és kirándulóvárosban egy-két napot vagy hoszszabb időt kellemesen eltöltsenek. A fővárosi tisztviselő, ha szabadságot kap, mielőbb elutazik Budapestről, hogy a nagyváros zajától távol legyen. Ha nincs szabadsága, hetenkint legalább egyszer arra vágyódik, hogy vidéken töltse el vasárnapi szabadnapját. Ezt tapasztaljuk a budapesti kereskedőnél, az iparosnál és a munkásnál is. Mindannyian csak egy nap, vasárnap szabadok, és ezt az egy napot abban a városban kívánják eltölteni, amely közel esik Budapesthez, és ahol fürdő-, nyaraló-, kiránduló- vagy weekend- és művészigényeiket a legjobban kielégíthetik. Igen fontos természetesen az is, hogy a hétvégi vagy a hosszabb üdülés ne legyen költséges, azután, hogy a tisztviselő, a kereskedő, az iparos és a munkás családja állandó nyaraláson is lehessen, és, hogy az elfoglalt családfő minden héten egyszer vagy többször kényelmesen, gyorsan és olcsón meglátogathassa hozzátartozóit. Esztergom az a város, amely Budapesthez a legközelebben fekvő fürdőváros, ahol Budapest lakossága elsőrangú nyaralást, fürdést, üdülést és weekendezést talál. A Máv. igazgatósága mindjobban arra törekszik, hogy a másfélórás menetidőt kényelmes utazással csökkentse. Már külön kirándulóvonatok és hajók is közlekednek, és az autóutazás is mindinkább kedveltebb lesz. Mivel pedig Esztergomban a budapestiek, de még a más vidékiek is igen kedvezően és olcsón nyaral hatnak, üdülhetnek, Esztergom máris Baden fürdőváros jelentőségével bir, A legfontosabb fürdőkövetelményeket, hogy a közönség zavartalanul kipihenhesse fáradalmait, hogy szép kirándulásokkal szórakozzék és, hogy egészséges fürdéssel felüdüljön vagy esetleg más szórakozással, tánccal, sporttal, nyári összejövetelekkel is élénkítse a nyaralást, Esztergomban megtaláljuk. Ezért emlegetik Esztergomot mint Budapest Badenjét és a felsorolt fürdőtényezők, a már fejlődésnek indult fürdővárosi élet pedig látható és értékes jelei annak, hogy Esztergom hamarosan Baden fürdőváros nívójára fog emelkedni. Igazolja ezt a Szent István-fürdőtelep vezetőségének agilis tevékenysége, óriási áldozatkészsége és annak a szakszerű munkának az eredménye, amely máris felkeltette mind a külföldi, mind a magyar városok érdeklődését. Vécs Ottó. A társadalmi kiegyenlítődés utján. A Páduai Szent Antal Egyesület közgyűlése. Városunk legnépesebb és eredményes működésében is legnagyobb vallásos és közjótékonysági egyesülete, a „Páduai Szent Antal Egyesület* f. év április 28-án, vasárnap d. u. tartotta első évi beszámoló és tisztválasztó közgyűlését a városház nagytermében. A közgyűlés iránt érthető nagy érdeklődés mutatkozott, mert mindenki látni és hallani óhajtotta P. Oslay Oswald tartományi főnököt, aki Szent Ferenc nyomdokain haladva Egerben a szegényügyet oly nagyszerűen megoldotta. Ma ott, az Esztergomnál sokkal nagyobb városban, sehol, még a templomajtókban sem látható koldus, holott azelőtt csak úgy hemzsegett a város a kéregetőktől. Számuk vásáros napokon a falukról bejött koldusokkal is szaporodott. A lakosság, főképp a kereskedők, sok zaklatásnak voltak kitéve, kiváltkép a professzionátus kéregetők részéről, akiknek a koldulás jövedelmező keresetforrásuk volt. Egyesek naponként négy-öt pengőt, vásáros napokon pedig tizenkét, tizenöt pengőt is összeszedve „keresetükből" urasán éltek: hármannégyen az ottani Kaszinó Szállodában a zöld asztalnál étkeztek, boroztak és finom szivarokat szívtak. Mások ellenben, különösen a munkaképtelen öregek és tehetetlen betegek, valóságos odúkban elhagyatottan és éhezve tengették vigasztalan életüket. Ezeket az ellentéteket és visszásságokat, meg a nyomort látva, éveken át folyton tépelődött a jó Pater: miként lehetne a társadalomnak e nyitott sebét, a koldulást megszüntetni, a szegényügyet alaposan megoldani. Mert az ottani nagy karitatív tevékenységet kifejtett Szent Vince Egyesület is csak ideig óráig volt képes a nyomort enyhíteni; a legtöbb esetben a hozott áldozattal is csak meddő munkát végezett. Megtörtónt, hogy a karácsonykor tetőtől-talpig felöltöztetett koldus néhány hét múlva már a régi ruhájában ücsörgött a megszokott helyén, az új ruháját eladta és az árát egyéb szükségleteire fordította. Esztergomban sincs máskép. Igaz, hogy most itt nem találkoznak oly koldusnábobok, mint Egerben voltak; de azért van városunkban is oly koldus, akinek négy darab takarókpénztári betétkönyve van és az összekéregetett alamizsnákból fiát is házvételhez segítette, összegyűjtött pénze azonban később devalválódott és ma már ő is igazán koldus P. Oslay Oswaldot, aki azelőtt Egerben házfőnök volt, a viszássá gok szemlélése vezette a szegény ügy megoldásához. Rájött, hogy a bajon máskép segíteni nem lehet, mintha a koldolást betiltják, az ado mányokat megfelelő módon beszedik és a pénzt a koldusok között (élelmiszer, ruházat, stb alakjában) természetben szétosztják. Ehhez természetesen áldozatoslelkű segítőtársak is kellettek, akik a pénzbeszedést vállalták, másrészt a koldustanyákon a környezettanulmányt végzik. Ily segítőtársakat az ottani III. rendi Ferencesek és a város széplelkű hölgyei között csakhamar meg is találta. Hátra volt még a hatóságok megnyerése. Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek örömmel adta áldását a tervhez és Prak Géza polgármester is megértőleg karolta fel az összlakosságot oly. közelről érdeklő ügyet. És ma már a szegénykérdés Egerben, talán örök időkre meg van oldva. Az egri szegénygondozás ezen módját ismertette P. Oslay Oswald tartományi főnök a vasárnapi közgyűlésen, amit most Esztergomban is meg fogunk valósítani. A közgyűlésen dr. Antony Béla polgármester, dr. Drahos János prelátus-kanonok, főegyházmegyei irodaigazgató, P, Vinkovits Viktor a marianus ferencesek tartományi főnöke, P. Cirfusz Viktorin, házfőnök és P. Medveczky Medárd rendfőnöki titkár is megjelentek, akik a nagyszámú egyesületi tagokkal egyetemben feszült figyelemmel hallgatták az érdekes előadást. A tetszéssel fogadott beszéd után P. Czirfusz Viktorin házfőnök beszámolt a múlt év november l.-óta működő egyesület eddigi félévi működéséről. A Szent Antal perselypénzekből és egyéb adományokból f. év április végéig befolyt 9642 P 32 f, kiadás volt 9203 P 32 f, amiből 2171 P kenyérre, 2525 P 92 f tüzelőanyagra, a többi pedig egyéb élelmiszerre (burgonya, káposzta és pénzsegélyre) fordíttatott. Pénzmaradvány 439 P. Az egyesület megalakulása óta 2710 drb más félkilós kenyeret, tíz vaggon tűzifát, egy kocsi szenet, 30 q burgonyát és cca 300 kiló káposztát osztott szét a szegények között. A hagy megelégedéssel fogadott beszámoló után Sinka Ferenc Pál emelkedett szólásra és lelkes szavakkal méltatta az egri szegénygondozás módszirót és felkérte a jelenlevő széplelkű hölgyeket az eszme rregvalósításában való szives közre működésre, nevezetesen az alamizsnáknak a városban való összegyűjtésére, amire azok dicséretreméltó számban vállalkoztak is. Majd megalakították [az egyesület tisztikarát. Fővédnökül őeminenciája, dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímást kérik fel, aki melegen érdeklődik az egyesület iránt és előre is áldását adta annak működéséhez. Az egyesület elnöke lett dr. Drahos János prelátus-kanonok, főegyházmegyei irodaigazgató, aki szép beszédet tartva nyomban el is foglalta az elnöki széket. Tiszteletbeli elnökök lettek: dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost, érseki helynök, dr. Machovich Gyula és Schiffer Ferenc prelátuskanonokok. Alelnöknők: özv. késmárki Frey Ferencné, Etter Ödönné és dr. Mattyasóvszky Béláné úrnők, mint az egyesület tagjai. Az egyesület és a szegénygondozás igazgatója: P. Czirfusz Viktorin szentferencrendi házfőnök. Titkár: Sinka Ferenc Pál városi közgyám. Pénztárnok és könyvelő: Gergely Emilia III. r. testvér. Szegénygondozó testvérek: M. Konstancia és M. Sarolta harmadrendi nővérek. Az egyesület választmányát azok a széplelkű hölgyek képezik, akik a tagok közül a társadalom minden osztályából az alamizsnák beszedésére önként vállalkoztak. Ezek névsora a következő : Bakos Sándorné, Borovszky Anna, Burger Alajosné, Buri Matild, özv. Csurgay Józsefné, Fagala Károiyné, Gergely Andrásné, Henczy Erzsébet, Juhász Károiyné, Kerschbaurnmayer Károiyné, Kovács Margit, Makray Rózsi, Morvay Jolán, Nyitray Mária, Palkovich Miklósné, Patucska Katalin, Petrik Istvánné, Póka Jánosné, Reviczky Margit, Sántha Ilona, Sinka Ferenc Pálné, Szedmer Rózsi, Szentgyörgyi Józsefné, Szentgyörgyi Maria, özv. Sztancsics Gyuláné, Till Anna özv. Tóth Mártonné, Turbács Józsefné és Zámbó Istvánné. E névsorhoz jönnek még az ujonan jelentkezők, akik ezen nemes szándékukat az egyesület igazgatója vagy titkára tudomására hozzák. A tisztikar ós választmány képezik a közel 250 tagot számláló egyesület vezetőségét és törzsét. Ríjuk vár a legszebb feladatok megoldása. A megjelent vendégek és megválasztott tisztikar éltetésével ért véget az emlékezetes közgyűlés. S. F. P. Nyolcvan új kabint építenek a strandfürdőben. A Szent István-fürdőtelepen néhány nap óta nagyobbszabású tavaszi munka folyik. Parkosítanak és építkeznek. A Takarékpénztár Rt. igazgatósága arra törekszik, hogy az idei fürdőszezon meglepetésedet hozzon a fürdőközönség számára. Üj fürdőberendezéseket hozatott, a fürdőtelepet jelentékeny területtel kibővítette és 80 új kabin építését kezdte meg. A kis-dunaparti bejárónál kezdődött meg az idei munka. A parkosítást Hajdú Gyula m. kir. erdőmérnök, az építkezést Pfalcz Tibor építőmester vezeti. A bejárattól balra, a platánfák alatt pázsitot készítenek gyönyörű begóniákkal. A régi bejáratot befalazták, itt szökőkút fog állani, zöld futószőnyegek között két pihenővel. A török-eredetű kő-fürdő házat is átjavítják. A férfi és a női uszoda gyalogjárója mellett új kerítést húznak, és így a n°gy strand területe megnagyobbodik. A nyert területen homokstrand lesz. A gőzfürdő ós a fürdő vendéglő közötti terrasz-szerű téren is parkírozás folyik, de kibővítik a kerti vendéglőt is. A juhar- és hársfák alatt asztalokat fognak felállítani, hogy a vendégek kellemesen érezzék magukat. A kis-dunaparti bejárattól jobbra, a zenepavillontól kezdve a széles főút mentén hosszú sorokban rózsafákat ültetnek. Magas íveken futórózsák fognak díszelegni. Az itteni kert közepén készítik a fürdőtelep legFérfi öltöny szöveteket EM^t^Ä Illés Sándor Szóctaenyi-tór 21. szám alatt.