Esztergom és Vidéke, 1929

1929-05-05 / 34.szám

szebb érdekességét: egy nagy, vérvörös begóniákkal szegélyezett rondában tarka virágokból Nagymagyarország térképét készítik el, külön feltüntetve a megszállt területeket. A rondó körül patkóalakban égőpiros muskátlikat fognak elültetni. A tervező a muskátlik égőpiros színével a magyar nemzet mély fájdalmát szimbolizálja. A kert másrészein díszfenyők és különböző kerti cserjék lesznek. A régi propeller-állomás hátsó falát anvelopszisszal futatják be. A Hévízköz felé eső részen építik fel az új kabinsort. Az idén 80 kabint építenek, jövőre azonban, amennyire a hely engedi, újabb bővítés lesz. A Hévíz-köz felé eső részen először is terméskőből és betonból szép kerítést emelnek, a kerítésen belül pedig hosszú sorban az új kabinokat helyezik el. Teljesen új képe lesz itt a fürdőtelepnek. Az új kabinok előtt is készítenek homok- és gyepstrandot és mivel az új kabinsor férfiak részére épül, a fürdőtelepnek így külön fórfistrandja lesz. A malomkerítés mellett új bejárót építenek, hogy a fürdőtelep, illetve a szálloda-vendéglő erről az oldalról is megközelíthető legyen. Ennél a bejáró-útnál is szépen parkíroznak. Amikor a Takarékpénztár Rt. újabb áldozatkészségével a fürdőtelep bővítésén és szépítésén fáradozik, kérnünk kell a fürdőtelep körül elterülő házak tulajdonosait, hogy igyekezzenek házaikat csinosítani és rendben tartani. Ezzel is méltányolni fogják a nagyarányú munkát és nemcsak a fürdőtelepnek nyújtanak segítséget, hanem saját házaik értékét is emelik. W. O. Az Esztergomi Borászati Egylet Bt. közgyűlése. ötven éves jubiláris közgyűlését tartotta mult hó 28-án az Esztergomi Borászati Egyesület, az újonan megválasztott elnök, Etter Ödön vezetése mellett, az Esztergomi Takarékpénztár tanácstermében. Az intézmény múltját az alapos felkészültséggel és hivatott tollal megírt jubiláris zárszámadás, beható tanulmány alapján ismerteti; az 50 éves történet részletes adatokat tár fel az elindulástól napjainkig ; közli az egylet új módosított alapszabályait, kikimutatást ad a mindenkori osztalékok- és borforgalomról, táblázatos kimutatásban adja az összes mérlegek adatait, felsorolja a társaság vezetőit, alapító és jelenlegi részvényeseit. A figyelmes olvasó a bőséges adatokban megtalálja a hajdan virágzó intézmény mai lesorvadásának indokait. Vitéz Szivós-Waldvogel József vezérigazgató indítványára a köz gyűlés egyhangú lelkesedéssel választja meg Bleszl Ferenc lemondása folytán az egyesület elnökévé Etter Ödönt, a társaság főrészvényesének, az Esztergomi Takarékpénztárnak vezérigazgatóját, ki székfoglalójában a kegyelet hangján emlékezik meg nagynevű elődeiről, közöttük az évek hosszú során az elnöki tisztet betöltő Meszéna Jánosról, továbbá Wimm er Ferenc vezérigazgatóról és Éttér Nándorról, egyesület első titkáráról. Tájékoztatván a közgyűlést az új vezetőség terveiről s feltárja a mai nehéz gazdasági helyzet okozta akadályokat, azon reményének ad kifejezést, hogy az alapítók szellemében végzendő önzetlen munka meg fogja hozni az intézmény felvirágzását. Vezérigazgató beszámolván az üzleti részről, melynek számadásai a reális való feltárásával 2.300 pengő veszteséget mutatnak' a lefolyt átmeneti évről, szóvá teszi azt a sajnálatos körülményt, hogy a szőlős gazda és főként földmíves társadalom mily kevés megértésével találkozik a főként érdekükben, a város bortermelésének értékesítése és nemesebbé tétele véget alakult és áldozatokkal fentartott egyesület. A közgyűlés köszönettel adózott dr. Etter Jenő városi főügyész, igazgatósági tagnak az egyesület történetének megírásáért, dr. Szegedi József ügyésznek az új alapszabályok összeállításáért és a megüresedett s

felügyelő-bizottsági tagságra Einczinger Ferenc részvényest választotta meg. Esztergomi Kereskedelmi I Társalat közleményei. 1919. május 1. Szomorú decennium fölött siklott most tova az ország. Tíz éve annak, hogy a földalatti csatornák világosságtól rettegő lakói elárasztották hazánkat és legyengült szervezetünkön akartak élősködni. Nem csak tűrnünk kellett képtelen uralmukat, hanem még az ünnepeltetésre is kényszeríteni akartak. Aki nem hódolt be, nem kapott ennivalót. Csúnya, sötét emlék, amely azonban kellemetlen érzéssel él bennünk. Pár hónappal korábban Károlyi hadügyminisztere hirdette őrült jelszavát, hogy nem akar katonát látni, később a rémuralom alatt a kereskedők létezését tartották feleslegesnek és nyakunkra ültek megbízottaik, hogy jogcímük legyen fizetést felvenni! Jogállam hadsereg nélkül éppen ugy elképzelhetetlen, mint gazdasági élet kereskedők nélkül. Az államháztartás fenntartásához nem demagógia kell, hanem mindaz, amit évezredek óta nélkülözhetetlennek ismert meg az emberiség. Sajnos a kommün bukásával túlságosan szép álomképek rajzolódtak elénk, amelyek nem valósulhattak meg, de hogy ma rend van, hogy a munkának újból van értéke, azt senki kétségbe nem vonhatja. Majd csak elérkezik annak az ideje is, hogy minden becsületes és szorgalmas magyar ember megleli kenyerét e hazában és még, kalácsra is jut néha-néha asztalára. Az előadások folytatása. László István érdekes és tanulságos adóügyi előadását szerdán folytatta és most is sok oly hasznos útmutatást kaptunk, s melyet alkalomadtán felhasználhatunk. Margó István is megígérte hogy a Társadalombiztosító uj szabályzatait fogja ismertetni egyesületünkben, amikor meg fogjuk tudni, hogy a fizetett nagy díjak ellenében voltaképpen mit is kapunk? Dr. Jármy István ügyvéd, aki a haltenyésztés, a halak feldolgozása terén szerzett szakismereteket, a halak konzerválásáról, a tengeri halászatról és minden egyéb ide vágó kérdésről igért meg előadást. E különösenen érdekes estékre már most felhívjuk tagtársaink szives figyelmét. Legutolsó értekezletünkön megint szóba került a nem fizető adósok hitelkataszterének létrehozása, a mi más városokban már több helyen eredménnyel járt. Annyira rosszul megy kereskedőinknek üzlete most, a rettentő tél után, hogy minden veszteség ellen védekezni akarnak, mert azt elviselni nem tudják. Esztergom közönsége, ha hitelbe is vásárol, ha nehezen is, mégis fizet, ha tud. Mégis vannak szórványosan olyanok is, akik elvből nem fizetnek és ezektől akarják kereskedőink védeni magukat. Az ügy elintézése még nagyon kezdetleges stádiumban, van ugy hogy érdemi döntésről nem referálhatunk. Rendszeres heti közleményeinket a melegebb idők bekövetkeztével beszüntetjük. Csak akkor fogunk a vendéglátó „Esztergom ós Vidéke" hasábjain újból jelentkezni, ha különösebb mondani valónk akad. Őszkor azonban újból folytatni fogjuk heti jelentéseinket. (—ei.) Idegent orgalmnnk érdekében mint az idegenforgalmi iroda vezetője — írom az alábbi sorokat: Lehetetlen állapotnak tartom a Csernoch János-uton mutatkozó kerékpáros gyakorlatokat. Az elmúlt vasárnap ezen igazán szép sétatérré alakuló úton — virágágyak, padok stb. készülnek — sétáltam s előttem egy budapesti kiránduló társaság haladt. Minden percben, hol jobbra hol balra kellett ugrálniok, hogy a csengetés nélkül száguldozó, kerékpározni tanuló ifjúság el ne gázolja őket. Hallottam megjegyzéseket, amelyek igazán nem alkalmasak városunk idegen forgalmának emelésére, de azt is mondhatom, hogy az illetékes hatóságok sem voltak kiválóan megdicsérve. Már most kérdezem : miért szabad a város egyik legszebb sétahelyét sportpályává tenni ? S miért szabad a helybeli és ide kiránduló közönség testi épségét őrülten száguldozó inas gyerekek elgázolásának kitenni. Természetesen, az idegenforgalom érdekében ! Pesti lapokban olvastam, hogy Esztergomban veszett kutyák miatt kirándulni nem ajánlatos. Most azt kérdezem mért nem lép fel a hatóság a legnagyobb eréllyel azon ebtartók ellen, akik egyáltalában nem respektálják a hatóság intézkedéseit? Javaslom: minden kutyát amelyért adó nincs fizetve, azonnal kiirtani; a szájkosáron és pórázon vezetést különösen a sétatereken állandósítani; a hatósági rendeletek ellen vétőket nem 2—3 pengővel, hanem a legmagasasb mértékben megbüntetni s azonkívül — mint a borhamisítók neveit — az újságban közzétenni. Talán mégis észre tér az ebtartóközönség jobbérzésű rétege; akinek ez sem használ, azzal szemben a legkíméletlenebbül kell eljárni, s ami a fő, protekciót, kivételt nem ismerni. A város szépítése ós vonzóbbá tétele céljából a hatóság nagy anyagi áldozatok árán elhatározta, hogy a főútvonalakat, sétányokat virágágyakkal díszíti. Most kezdették meg a munkálatokat, a föld forgatását s máris a megfigyelő ember láthatja, hogy az ujonan felásott és bevetett virágágyakba — nem beszélek értelmetlen állatok nyomairól — tekintélyes férfi és női lábnyomok láthatók. Itt most már meg kell döbbennem és felvetnem azt a tételt, hogy: „aki a virágot nem szereti jó ember nem lehet". Közérdekről, városunk idegenforgalmáról lévén szó, közös erővel mindent el kell követnünk ezen célból. Aki ez ellen vét, az nem lehet jó esztergomi polgár. Ajánlom, hogy minden jó érzésű esztergomi, aki ilyen gyalázatos viselkedést tapasztal, hívja a legközelebi rendőrőrszemet, ha pedig városunk nemes ifjúsága részéről tapasztal ilyen eljárást, ne riadjon vissza az alapos megfenyítóstől. egyházpakai Andrdssy Jossef Esztergom Város Idegenforgalmi és Hirdetési Irodája vezetője. I HÍREK. T A dorogi bányamunkások a revízióért. A „Dorogi Bányamunkás önsegélyző Egyesület ülést tartott,

?

amelyen elhatározták, hogy szívvel lélekkel csatlakoznak a Revíziós Liga törekvéseihez, május 1-én dolgoznak és aznapi keresetükből fejenkint 50 fillért bocsájtanak a Liga rendelkezésére. A dorogi bányamunkásság eme egyhangúlag hozott, nemes és magyar szívből fakadó határozatát Weisz Ervin bányamérnök vezetése alatt egy küldöttség vitte Budapestre. Esküvő. Kiss Sándor kir. járásbirósági végrehajtó leánya, Etelka és Boldizsár Menyhért vm. számtiszt ma (vasárnap) fél 1 órakor esküsznek örök hűséget a belvárosi p lébánia-templomban. Barsvármegye fogadalmi emlékünnepélye. József kir. herceg, Auguszta hercegasszony, dr. József Ferenc kir. herceg ós Anna hercegasszony fővédnöksége alatt álló Barsvármegyei Egyesület fogadalmi emlékünnepét ma, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel az Angolkisasszonyok templomában hálaadó istentisztelet keretében tartja meg Budapesten. Az ünnepi szentmisét Báthy László prelátus-kanonok, felsőházi tag fogja mondani. Délben a Magyar Világ étterem külön helyiségében barátságos összejövetel ós ünnepi ebéd lesz. Antal Géza ref. püspök váró sunkban. F. hó 12-én d. u. fél 4 órakor érkezik meg városunkba egyházlátogatási kőrútjában dr. Antal Géza ref. püspök, hogy meglátogassa és megvizsgálja püspökségégének esztergomi gyyülekezetét. Megérkezésekor ünnepélyes fogadtatása lesz városunk részéről a hősök emlékénél, az egyházközség részéről pedig a templom előtt. 4 órakor ünnepélyes istentisztelet, amelyen maga a püspök prédikál, 5 órakor tisztelgő küldöttségeket fogad. 6 órakor a Presbyterium díszgyűlése lesz és este 8 órakor a Magyar Király szállodában ünnepi társasvacsora. Századik Hősökemléke. Püspökladányban ma, vasárnap leplezik le nagy ünnepségek keretében a Hősökemlékét. Ez az emlékmű lesz a századik, melyet József kir. herceg leplez le. Ezen alkalomból Püspökladány meghívta mindazon törvényhatóságokat, melyeknek területén már van emlékszobor és felkérte szenkvici Palkovics László egyesített vármegyénk köztiszteletben és szeretetben álló alispánját, hogy mint az ország ezidőszerint szolgálati időben legidősebb alispánja, az össztörvónyhatóságok nevében üdvözölje József kir. herceget. Műszaki felülvizsgálat. Csütörtökön a dorogi keramit és a nyergesújfalui betonburkolat műszaki felülvizsgálatát ejtette meg Barna Bertalan miniszteri tanácsos Üjszászi Imre kir. tanácsossal. Pénteken a komáromi útszakasz tej kőburkolatát vizsgálták felül. Közös szent áldozás. A Tanult Férfiak Kongregációja f. hó 5-én, vasárnap d. e. 8 órakor közös szt. áldozást tart a szentferencrendiek templomában. A vezetőség ezúton is közli, hogy május hó folyamán — tekintettel a mindennapi májusi ájtatosságokra — gyűléseket nem tart. Mosóselymek nagy választékban Virág és Szántónál 2*18 pengőtől.