Esztergom és Vidéke, 1929

1929-05-05 / 34.szám

Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—-20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Társadalombiztosítói választások. Választásra készülődik ország­szerte a lakosság két hatalmas rétege: a munkaadóké és a munkásoké. Május hónapban ejtik meg a háború utáni idők legnagyobb szociális alko­tásának, az Országos Társadalom­biztosító Intézetnek az önkormány­zati választásait. Az ország munka­adóit és alkalmazottait kell, hogy jelentősége szerint foglalkoztassa már jóelőre ez a választás, amelynek eredménye messze kiható fontosságú igen sok vonatkozásban. Tudjuk nagyon jól, hogy a forra­dalmak után bekövetkezett időkig a munkásság politikai ágenseinek gyül­helye, a polgári társadalom ellen­ségeinek menedéke és a pártszerve­zet oszlopainak hatalmat jelentő fellegvára volt a Társadalombiztosító jogelődje, a munkás betegsegélyző pénztár. Csak az önkormányzat fel­függesztésével sikerült ott éveken át tartó munkával előkészíteni annak az uj berendezkedésnek a talaját amelyen most a visszaállított auto­nómiát életre lehet hívni. A társadalom polgári elemei ré­széről azonban nem tapasztaljuk e nagy horderejű választások iránt az érdeklődésnek azt a fokát, amely pedig ajánlatos lenae, nehogy a nem kívánatos meglepetések bekövetkez­zenek azok részéről, akik szervezett táborral a dolgok iránti érdeklődéssel igyekeznek ismét megszerezni az el­veszített pozíciókat ennek az intéz­ménynek a keretében. Nagy baj lenne pedig ebből, ha későn eszmélne fel érdekei védel­mére a polgárság. Az ország külön­böző városaiban már nemzeti blokkba tömörült a polgári tábor. Tudjuk, hogy Esztergomban a nemzeti irányé a többség és fölé­nyesen győzni is fog az a gondolat ha minden választásra jogosult pol­gár tudja és gyakorolni fogja köte­lességét. Mozduljon meg végre Esztergom érdekelt társadalmi rétege is. Más itt ne győzhessen, csak aki nemzeti alapon áll. Ez az ország, ez mind­nyájunk, ez Esztergom egész közön­ségének érdeke. Az Országos Társadalombiztosító Intézet önkormányzati szerveinek má­jus 12. és 13. napjaira kitűzött vá­lasztásával a szavazatszedő küldött­ségek a következőkép alakultak meg : Kerületi szavazatszedő küldöttség: Elnök: dr. Kubinyi László ügy­vezető, helyettese: Soltész Miklós számellenőr. Jegyző: Oroszky Mi­hály számellenőr, helyettese Bérezi László díjnok. Rendes tagok a munkaadók közül: Toldy János kőmívesmester, Schwei­czer Vilmos szabómester és Komá­romy Ferenc fakereskedő. Póttagok: Kicsindi Géza szabó­mester, Iványi Gyula szabómester és Faragó István asztalosmester. Rendes tagok a biztosításra köte­lezettek közül: ifj. Pézsa Mihály ci­pészsegéd, Paulovits Gézany. pénz­tári igazgató és Sághy József könyv­kötősegéd. Póttagok: Vicze Károly tisztviselő, Hirsch József főszerelő ósZechmeis ter Lajos droguista segéd. Ezen szavazatszedő küldöttség a Társadalombiztosító Intézet székhá­zában fog működni. Helyi szavazatszedő küldöttség: Elnök: Wéber Kálmán, helyettese dr. Máthé Emil, jegyző: Hajdú Má­tyás, helyettese Viola Ferenc. Rendes tagok a munkaadok kö­zül : Király Mór ékszerész, Császár József szabó és Kemény Lajos ke­reskedő. A biztosításra kötelezettek közül: Fritser Gyula könyvelő, vitéz Sasváry* József művezető és Baják Ferenc hentessegód. Ezen szavazatszedő küldöttség Vö­rösmarty-utca 2. sz. alatt fog mű­ködni. /. A munkások csoportjában: 1. sz. lisztán: ifj. Pézsa Mihály, Petri Gábor, Dankó András, Hsili­germann István, id. Turányi György, Cziglényi Elemér, Szolák Imre, Pé­zsa István, Bujtás Péter, Borz Sán­dor, Lakatos Miklós, Csányi Ferenc, Mezei János, Iványi Béla ós Wéber Adolf. 2. sz. lisztán : Mundi József, Élin­ger Imre, Skrován Béla, Zima Já­nos, Mikis Richárd, Ruzsás István, Hugyecz Ödön, Komeiner Lipót, Lohner Egyed, Varga József, Zacher Ferenc, Fazekos Dezső, Tóth Béla, Forintos Sándor, Schrenk István és Molnár Ferenc. 2. A tisztviselők csoportjában : 1. sz. lisztán: Hollósy Mátyás és Giacintó Jakab. 2. sz. lisztán: Varga József és Jellinek Ferenc. 3. A kézműipari munkaadók cso­portjában : Rendes tagok: Bekő János és Schweiczer Vilmos, póttagok: Her­mann Lajos és Tölgyessy Jenő. 4. A gyári munkaadók nagyipari csoportjában: Rendes tagok: Mátéffy Viktor, Eggenhoffer Jenő, Klein Sándor és Fuchs Ármin, póttagok: Krizsáno­vits János, uhrini Kovách József, Tímár Imre és Etter Ödön. 5. A háztartási munkavállalók csoportjában : Rendes tag: Pócs József, póttag: Pekarek Paula. 6. A gyári munkaadók középipari csoportjában : Rendes tagok: Kornhaber Samu és Matus Gyula, póttagok : Müller Ernő és Havas Sándor. 7. Háztartási munkaadók csoport­jában : Rendes tag: dr. Sajó Lajos, pót­tag : dr. Brenner Antal. 8. Kereskedelmi munkaadók csoportjában : Rendes tag : Brutsy Jenő, póttag : Brenner József. A 3 , 4., 5., 6., 7. és 8. csopor­tokra csak egy ajánló liszta nyújta­tott be s igy ezekre nem lesz vá­lasztás, hanem a választás napján megválasztottaknak lesznek nyilvá­nítva. A választás május hó 12-ik nap­ján reggel 8 órakor veszi kezdetét. A szavazati jog kizárólag az Intézet által az igényjogosultak részére ki­állított szavazói igazolvány alapján gyakorolható. Minthogy a szavazás alkalmával a választásra jogosultak személyazonosságukat is igazolni tartoznak a szavazók lássák el ma­gukat megfelelő igazolványai (munka­adói igazolvány, keresztlevél arc­képes igazolvány stb.) A szavazói igazolványt a munka­adók már megkapták. Az alkalma­zottak szavazói igazolványukat annál a munkaadónál tartoznak átvenni, akiknél 1929. évi március 23.-án alkalmazásban állottak. A szavazásra jogosult munkaadó választók az üzemüknek helyén működő szavazat­szedő küldöttségnél, amely munka­helyük, vagy lahóhelyük városában, vagy községében működik. Ha az illető városban vagy községben szava­zatszedő küldöttség nincs, a szava­zásra jogosult a legközelebbi szava­zatszedő küldöttséghez szavazhat. A szavazás alkalmával két nagy érdekeltség áll egymással szemközt és pedig a nemzet egyetemét, a nem­zeti alapon álló munkaadók, mun­kások, iparosok, tisztviselők, ház­tartási munkaadók és munkavállalók, stb., többségét képviselő Nemzeti Blokk és a szociáldemokrata párt szövetkezve a pesti demokratákkal. Már most felhívjuk az összes szava­zókat, hogy szavazatukat, ugy a köz­gyűlési mint a kerületi választmányi tagok választása alkalmával a Nem­zeti Blokk l-es számmal megjelölt lajstromára adják be. Rövid idő alatt Esztergom Budapest Badenje lesz. Amikor a mult évben a Nemzet­közi Idegenforgalmi Szervezetek ve­zetői Magyarországon jártak, Eszter­gom városa az igazi idegenforgalom területére lépett, és bekapcsolódott abba a propagandába, amelynek szá­lai a fürdés, a nyaralás, a turisz­tika és a tanulmányi utazás érdeké­ben Európaszerte elágaznak. A külföldi idegenforgalmi vezetők egy napra jöttek Esztergomba, és a városról — mind a természeti szép­ségekről, mind a történelmi és kul turális kincsekről — a legkedvezőb­ben nyilatkoztak. Dr. Junod, a svájci idegenforgalmi szervezet elnöke, volt miniszter és W. P. F. van Deventer, a hágai idegenforgalmi világszövet­ség igazgatója örömmel kijelentette, hogy Esztergom teljes mértékben megnyerte tetszésüket, és váratlan felfedezést tettek az európai idegen­forgalom számára. Esztergomban nemcsak a magyar történelmi nagy­idők fenmaradt emlékeit és neveze­tességeit, az évszázadok során meg­őrzött kulturális kincsek világhírű értékeit találták meg, hanem egy természeti szépségekben hasonlóan gazdag vidék változatos miliőjét is szemlélhették. Gondos kalauzolás mellett meg­tekintették az idegenforgalmi vezetők Esztergom valamennyi nevezetessé­gét. A Várhegyről széttekintettek a városon és elragadtatással nézték a Duna és a környező hegyek szép panorámáját. Kisebb-nagyobb cso­portokban tárgyaltak a látottakról, jegyzeteket és fényképfelvételeket készítettek. Sokáig szemlélték a platá­nos Szent István-fürdőtelepet és a Fürdő szálló redout-szerü épületét, a Prímás-szigetet, a Nagy-Dunát és a Tát felé elterülő szigetcsoportokat. Visegrád felé a Rajna-vidék magyar képét csodálták. Különös figyelmet fordítottak a Szenttamás-hegyre, amelyből a Szent lstván-fürdőtelep melegforrásai jakadnak. Azután meg­tekintették a várat és a bazilikát. Látni lehetett a világlátott külföl­dieken, hogy nem mindennapi lát­ványosságban van részük. Végül elmentek a primási palotába, ahol a képtár művészi gazdagságában gyönyörködtek. Oly nagy lelkesedés és elismerés nyilvánult meg a külföldi vendégek körében, hogy Esztergomot azonnal jelvették a nemzetközt idegenfor­galmi programmba. Ez a jelölés azt jelenti, hogy a külföldiek érdemes­nek tartják Esztergomot megláto­gatni, mert nemcsak különös szép­ségű utazásban, a magyar Rajna­vidék gyönyörű képeiben van ré­szük, hanem az ezeréves magyar <r SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- QJ^^^^ g JL-jL'jA Esztergom Széchenyi-tér . \ köző, konyha- és kenyérruha, KPlf^STlíl fill 1 aQ7lílílí)l 16. sz. (Saját ház.) Tele­L fv-vÄl/n-H* abrosz (nagyban és kicsinyben) • VlU&IIICUIII tUCiaUU I I€4l fonszám 135. Házi ken­n2U«l dfcUVUll legjutányosabban beszerezhető , , der szövésre elfogadtatik

Next

/
Oldalképek
Tartalom