Esztergom és Vidéke, 1929

1929-12-25 / 98.szám

ESZTIRfiftHJUIEKE ««WBM«M^^ LL, ^ LLL V l,IH T l ll lllliiliililllllllllMlMlllllllMI^ ÖTVENEDIK ÉVFOLYAM 98 SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1929 SZERDA, DECEMBER 25 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetési ára 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér mwmwmmmwwimwm$&mwmm*i*mwmmw*w A karácsony tanítása. Jézus születése Szt. János evangélista tanítása szerint, éle­tet és világosságot hozott az emberiségnek. Eletet, mert az Ige megteste sülése által kira­gadtattunk a végenyészet örvé­nyéből s a halál árnyékában pusztuló emberiséget Istenhez, kitől az évezredek folyamán el­pártolt, visszavezette és így a természetfölötti kegyelmi élet­nek átadta. De a világosságot is felderítette. Mert Jézus böl­csőjénél az éj, vagyis a bűn kizárólagos uralma megszakadt s a felkelő isteni Gyermek egy új világnak nyitotta meg reg­gelét, hogy átvigyen az üdvös­ség halhatatlan országába. Krisztus Urunk ezzel törzse lett a mi lelki életünknek. Is­tálóban, jászolban iázik, kitől az angyalok lángolnak; néma­ságban fekszik, kinek szavára új világ támad; pólyába szo­rítják, kinek tekintetétől a go­nosz lelkek reszketnek. így akart születni, aki szeretetünk ura| kivánt lenni. Testté lett, hogy kiszabadítsa lelkünket a test rabsága alól! Köztünk lakozott, hogy szálljunk fel lélekben Is­ten országába. Emberré lett, hogy Isten fiaivá legyünk a megigazulás kegyelme által. A karácsony tehát méltán a boldogság ünnepe. Ezt hirdet­jük örömszóval és átéljük csen­des érzéssel. A lelkünkben fész­ket rakó igazság arra tanít: hogy nincs nagyobb boldog­ság az emberi szív mélységén, mint amit az Üdvözítő meg­születésével hozott az emberi nemnek: a béke. Jézus jött, mint a békesség királya. A béke csendben születik s az erre való boldogság nem kivan vásári lármát. Minden, ami fen­séges, a csendes mélységek ho­mályából tör elő. Csak akkor ragyog, amikor már kész; ak­kor ejt csodálatba, mikor már megjelent; csak akkor érezzük a titokzatos nagyságát, amikor már meghódított minket. Krisz­tus Urunk igy jelent meg a betlehemi csendes éjszakában. De a karácsony a szeretet ünnepe is. Szebben nem is le­hetne jellemezni e nap jelentő­séget. Nagy a szeretet hatalma. nekünk mentőnk, szabadítónk Krisztus s a mentés küldetésé­vel egész életünket lefoglalja. A legfölségesebb eszmény is elsilányul, üres frázis, merő külsőség lesz bennük, ha az isteni, a krisztusi gyökérről le­csúszni, sőt letépni engedjük. Jövőnknek szine ne legyen piros, hanem fehér, mint a ka­rácsonyi angyalok ruhája. Vi­lágítson fényesen a magyarság lángja a szent karácsonyi éj­ben. Ez a láng nem egyéb, mint a nagy hit az őrök Igé­ben s a köztünk lakó Szere­tetben. Melegedjünk annál in­kább e lángnál, mert ha szét­nézünk az életben, van elég siratni valónk. A családi tűzhelyen a há­zasság, az otthoniasság s a gyermekszeretet melegét ójto­gatja a családi élet s a női lé­lek lecsúszása a romlott divat rabságában és az élvhajhászat mámorában, A közélet terére pedig a hatalmi erőszakosság tűzi ki baljóslatú csillagzatai. A karácsonyi békesség csak a „jóakaratú", a Krisztust kereső s megtartó emberekkel van meg, akik nem alkusszák el a krisz­tusi világnézetet semmiféle té­ren s az Ö világosságával el­tüntetik a kétség, a letöröttség éjszakáját. Dicsőség az Istennek, békes­ség az embernek ! Ennél szebb ének nem hangzott el a föl­dön. Mert a Krisztusban való egységes összhangot jelenti. Ezért a betlehemi jászol szent jelentősége előtt tanuljon meg imádkozni s cselekvésre indulni mind a család és társadalom, mind a politika és kultúra egy­aránt. A felzavart élet számára a hangot, a vezetést, az er­kölcsi magasságot s a lelki előretörést csakis onnan tudjuk felfogni és az életben gyakor­lativá tenni. Esztergom városa a szent ka­rácsony napjaiban kiemelkedik a többi magyar város között: a Magyar Sión harangjai kondul­nak meg és bugásuk után a döb­benetes kongatás is elhangzik. De szent karácsony napján nem a fájdalmat akarjuk érezni a háromszori kongatásban, ha­nem a hitet, a reményt, Magyaror­szág eljövendő újjászületését. Keményfy K. D. Karácsonyi szarnánk tartalma: Keményfy K. D.; Jl kará­csony tanítása. Padányi Andor: Jíangok a mait bál. Lyka Károly: Jlmi nines, de lehetne. B. Szabó Mihály: Jl régi vármegye. Babits Mihály: Jialavány téli rajz. Gróh István dr.: Jl mi régi reáliskolánk. vitéz Szivós-Waldvogel Jó­zsef: Esztergom jelen­tősége az idegenforga­lomban. Einczinger Ferenc: ^Magyar hagyományok az eszter­gomi művésze ti emlé­kekben. Felber Gyula dr.: Jl kari­tász Esztergomban az 1929. évben. Hajdú István: Tréfás va­dászemlékek. Serédi Jusztinián dr. her­cegprímás beszéde Jtó­mában a pápa előtt. Schalkház Ferenc: (gazda­sági kérdések, A városi tisztújítás ered­ménye. A Kereskedelmi Társulat klubjának megnyitása. A győri Kereskedelmi és Iparkamara fegyelmi ügye. A forgalmi adó fázisrend­szerének kiterjesztése. Jl karácsony ünnepével új formájú fej cím m el je len ik meg az ötvenedik karácsonyt elért Esztergom és Vidéke. Jlz új öntésű cím csak új köntöst jelent, lapunk tar­talma, szelleme és függet­len iránya ugyanazzal a je­lentőséggel megmarad to­vábbra is. Jl kétszeres ünnep alkal­mából neves írók, lapunk és városunk barátai értékes írá­sokat küldtek, amelyeket bi­zonyára örömmel fogadja ol­vasó köz Önség ünk. s • SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- r% i I , I , I Esztergom, Széchenyi-tér köző. konyha és kenyérruha, \* mi*7TÍ\Vk ílfíl I UQllfbuQl 16. sz. (Saját ház.) Tele­lá^i C'TÜ&iííii' abrosz (nagyban és kicsinyben) • VlVfclI ICUIII MlM&llll üli fonszám 135. Házi ken ­IflLsLl fMvUYUI! legjutányosabban beszerezhető •••••••••• der szövésre elfogadtatik Verőfényt áraszt a belőle ki áradó melegség. Az újjáébre dés legszebb virágait fakasztja az elnyomottakat felszabadítja az emberi nem egységét Ister előtt megpecsételi, a csügge dőkbe erőt önt, a küzdelemre lelki bátorsággal vértez fel. Ä paloták és kunyhók lakóit nen a rang, a hatalom, hanem Í lelki érték szerint osztályozza A szeretetet hatalommá Krisz­tus emelte, amikor már jéggé fagyott a lelkiség a világban A szeretet nevében szállott Í földre és hozta e fényt, hogj a beteg világ édes mélységgé teljék be, ujhodjék meg benne és minden embert fölmagasz­taljon az isteni élet magasla­tára. Ezért lett Betlehem kiha­tása nagyobb a világra, mini minden tudomány, művészet és kultúra kihatása. Betlehem éb­reszti lelkünket, az onnét kiá­radt evangélium adja meg vi­lágnézetünket; szeretetének iz­zósága pedig eloszlatja a két­ségbeesés és lelki vergődés éj­szakáját. Annak van igazi ka­rácsonyi lelke, akit a Betle­hemből kivilágító szeretet láng­ja megvilágít, újjászületik a lé­lekben s húzódik Jézus felé. akitől indítást, sugalmazást s kegyelmi erőt nyer. A szent karácsony tanítása azonban ne csak egy napra, ne csak egy szent estére váljék bennünk valóvá. Ne csak ezen az ünnepen legyünk melegeb­bek s a szeretetnek áldozók. Né csak a szent estén bocsás­suk be Krisztust otthonunkba. Hanem az esztendőnek a többi napja is Krisztusé legyen lel­künkben. Szóval legyen egész életünk az Övé. Másként csak sóhajtani, de nem megvalósí­tani tudjuk, hogy legyen: „bé­kesség a földön." Látjuk, hogy élni akar a világ. De amint nem kapcsolja be magát a Bet­lehemből kisugárzott lelkiségbe, nem törtet Krisztus felé, már elrontja az életet és kiéli ma­gát. Mikor tehát belemélye­dünk a karácsony hangulatába és szellemébe, annak egyben, olyan hazahívó, felrázó indítást is kell jelentenie. A karácsony verőfényenél érezzük át, hogy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom