Esztergom és Vidéke, 1929

1929-12-25 / 98.szám

2 ESZTERGOM ét VTDÉKE C 1929. december 25. Szentséged különös áldását kérjük, hogy az Úr megrövidítse nehéz napjainkat — mondotta dr. Serédi Jusztinián hercegprimás Rómában. Serédi Jusztinián dr. bíboros her­cegprimás vezetésével a magyar za­rándokok kihallgatáson jelentek meg XI. Pius pápa őszentségénél és hó­dolatuk kifejezése mellett átadták a magyar nemzet 1500 kötetes nagy­értékű könyvalándékát A hercegprimás a következő be­szédet intézte a Szentatyához: „Amikor a hit és a józan ész ellen­ségeinek aknamunkája folytán sok országban természetes és lelki érte­lemben egyaránt hanyatlásnak indul az atyai tekintély, mi magyar katho­likusok eljöitünk a vatikáni Rómába hogy Szentségedben elismerjük és megvalljuk az atyai tekintélyt a s?.ó teljes értelmében, mert mi, magyarok minden nemzetnél jobban érezzük, hogy atyára van szükségünk. Eljöttünk tehát Atyánkhoz, hogy résztvegyünk jubileumán és kérjük áldását. Eljöttünk az egész magyar nemzet képviseletében. Szentséged itt látja a püspöki karnak, a káptala­noknak, a világi és szerzetes pap­ságnak, végül a szemináriumoknak képviselőit. S áttérve a laikusokra: a kir. kormány képviselőjén, par­lamentünk két házának néhány tag­ján kivül itt vannak vármegyéink és városaink képviselői, köztük első he­lyen Budapest székesfőváros képvi­selője. Szentséged aranymiséje alkal­mából tehát rangkülönbség nélkül minden magyar ünnepel: a munká­sok és bányászok különösen is meg­kértek, hogy gyermeki hódol atukat tolmácsoljam Szentséged trónja előtt Ezen ünnepies órában, mikor oly szerencsések vsgyunk, hogy Atyánk szivének közelében lehetünk: tudjuk, Egyik legutóbbi számunkban meg­írtuk, hogy az esztergomi és az ide tartozó vidék kereskedői végre arra az állomásra jutottak, hogy érde­keiknek és szervezetüknek szükség­képen megteremthették, a Kereske­delmi Társulat Otthonát, klubhelyi­ségét. Eddig a Kereskedelmi Társulat képviselte érdekeiket és azoknak mindenkor igyekezett is a lehetőség szerint érvényt szerezni, de emellett szükségesnek kívánkozó t olyan ott­hon, klubhelyiség, amelyben nem­csak érdekeiknek és kereskedelmi életüknek jelentős szálai vezetnek, hanem egy egész társulati szerve­zettségben a kereskedő otthonra is találjon. A Kereskedelmi Társulat otthona megteremtésének kérdése a megala­kulás óta az alapszabályokban sze­repelt, de jó sok időnek kellett el­múlnia, amíg Schwach Sándor indít­ványa és lelkes tevékenysége nyo­mán sok áldozatkész kereskedő hoz­zásegítésével a terv megvalósult. Az otthon részére az Iparbank fö­lötti helyiségeket bérelték ki. Átren­dezési és javítómunkák után most csütörtök este 9 órakor, egy vá­lasztmányi ülés keretében nyitották meg a klubot. Esztergom kereskedő társadalmá­ból közel ötvenen jelentek meg az ülésen, illetőleg a klubhelyiség meg­nyitásán. Az összes termek villany fényben ragyogtak és valóban ünne­hogy egész Magyarország imádko­zik és éppen ebben a pillanatban lepleznek le Budapest legnagyobb templomában egy emlékkövet, amely megörökíti azt a tényt, hogy 1891-ben Szentséged ugyanott mutatta be a legszentebb áldozatot. Mikor Szentséged jubileuma alkal­mából minden nemzet megindul a vatikáni Róma felé: mi is eljöttünk, mert szeretjük Atyánkat. És ha az atya ünnepe nem múlhat el a gyer­meki szeretet külső jelei nélkül: mi szivünk egyszerűségében Szentséged­nek, mint tanítónknak felajánlha­tunk 1500 kötetnyi magyar könyvet, mint jőpapunknak sok szent edényt és egyházi fölszerelést, mint Atyánk­nak pedig ruhát hoztunk, hogy a missziós területekben felöltöztethessen fiai közül 1500-at akik nálunknál is szegényebbek. Es mikor Atyánk előtt állunk, fel­emel bennünket az a tudat, hogy Atyánk házában és szivében minden nemzet egyforma békére és szere­tetre talál. Tudjuk jól, hogy Szent séged mint közös Atyánk, nem he­lyezheti egyik fiát a másik elé kivéve azt, aki szenved. Minthogy azonban mi is szenvedő nemzet vagyunk. Szentséged különös áldását kérjük, hogy az Úr megrövidítse nehéz nap­jainkat és az atyai tekintély egyre jobban visszanyerje régi erejét Ma­gyarországon.*' A Szentatyát őszintőn meghatotta a zarándokok hódolata és a magyar kormány ajándéka, meleg szavakban mondott köszönetet és áldását adta a jelenlevőkre. pélyes hangulat töltötte be az úi otthont. Lenkei Emil, a Kereskedelmi Tár­sulat elnöke a Magyar Hiszekegy gyei nyitotta meg az ülést Rövid beszédében üdvözölte a megjelente­ket és az uj otthon rendeltetéséről emlékezett meg. A mult választmányi ülés jegyző­könyvének felolvasása után újra Lenkei Emil emelkedett szólásra, előadta az időszerű ügyeket. Részle­tesebben foglalkozott a klubbal, amelynek megteremtése a jobb idők elkövetkezésének jele. Sokan kér dezhetnék, hogy lehet az, amikor más egyesületek gondokkal küzde­nek és fenntartásuk nehéz küzde­lembe kerül és a gazdasági viszo­nyok általánosságban súlyosak, a Kereskedelmi Társulat mégis meg­alapítja klubját. Lenkei Emil erre azt felelte, hogy a kereskedőknek feltétlenül meg kellett teremteniök az új helyiségeket érdekeiknek eredmé­nyesebb képviseletére és a kereskedő szellem és az összetartozandóság ápo­lására, de amilyen lelkes törekvés­sel fáradoztak a cél elérésében, ugyanolyan fokozatos áldozatkészség is megnyilvánult a tagok és nagy­kereskedők részéről. Nagyon sokan kivetteti részüket a létesítéshez szük­séges munkában és segítségben és nemcsak az esztergomi kereskedők, siettek adományaikkal a költségek fedezéséhez hozzájárulni, hanem e vidéki társulatok, nagykereskedők is. Az áldozatkészségért jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak Schwach Sán­dornak, aki a tervet megvalósításra vitte és Weisz Mórnak, aki a be­rendezéshez járult nagy részben. Schwarz Pálnak azügyek eredményes közbenjárásáért, Eggenhoffer Jenő üveggyári igazgatónak a felszerelé­sért és Harangozó Mátyásnak szén­adományáért mondott köszönetet. A Társulat anyagi helyzete jelen­leg kedvező és annak ellenére, hogy a költségek jelentékeny összeget tet­tek ki, készpénz áll még rendelke * zésre. A tagok száma eddig 105, de arra törekednek, hogy ezt még fo­kozzák. Az elnök bejelentette, hogy Kúti Sándor Esztergomból eltávozik. In­dítványozta, hogy a megüresedett számvizsgálói tisztségre Eggenhofjer Jenőt válassza meg a választmány. Ezt az indítvány egyhangú hozzájá­rulással elfogadták. Az Esztergomi Kereskedelmi Tár­sulat Otthonának főcélja a kereske­dők érdekeinek képviseletével egye­temben a hazafias cél szolgálata. A kulturális élet elmélyítésére az el­nökség tervbe vette, hogy előadáso­Több, mint egy év óta folyik a győri kereskedelmi és iparkamará­ban egy olyan fegyelmi -vizsgálat, mely megakasztotta a háború után oly fokozott mértékű kamarai köz­gazdasági érdekvédelmet : amennyi­ben belső személyi harco< közép­pontja lett a kamara és a vidéki válaszott tagok csak annyit láttak, hogy immár igen sok pénzt emésztett fel a vizsgálat Megkapták a kamara választott tagjai a dacember 29-én, vasárnap Győrött tartandó közgyűlés, mint fegyelmi birósági ülés elé terjesztett „javaslatot" ós e javaslatból látják, hogy mily csekélység miatt és pedig egy vitás 60 000 koronás és egy 14 pengős díj bevétel miatt van „vád emelve" a kamara titkára ellen, mely csekélység igazán nem érdemelte meg, hogy egy év óta költségesked jenek a kamara működésének meg­akaszlásaval. Nem titkoljuk: Karikó Imre dr. győri kereskedelmi és iparkamarai titkárt az egész kamarai kerületben ismerték, szerették és a győri kamara hírnevét főleg az ő személyes köz reműködésével ismertük meg. Addig, amíg a háború előtt és alatt a ke­reskedelmi és iparkamarát alig ismer­tük : addig a háború után e titkár eleven, sokoldalú működésével meg­nyerte a vidéki kereskedőket és ipa­rosokat is, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a háború utáni elége­detlenséget a szegénysorsú iparo­soknál és kereskedőknél eredménye­sen levezette. Évekkel ezelőtt az esztergomi or­szágos iparos kiállításon éppen Ka­rikó Imre dr., a győri kereskedelmi és iparkamara titkára volt az, aki a közismert, szolid esztergomi ipart és kereskedelmet kiemelte és az ő sze mélyes közbenjárásának tulajdoní­tandó, hogy a kiállítás vezetősége kénytelen volt a sok szép árú ki­állítóinak méltó megjutalmazására felemelni az arany- és ezüst érem számát. Jól ismerjük e törekvő fiatalember eddigi pályafutását: különösen el­nmmmmmm$*mmmmmmmmm kat tartanák majd meghatározott idő­közökben. Az előadások megtartá­sára már többen vállalkoztak, így Blaskovich Piacid bencésgimnáziumi tanár, Klinda István közüzemi mér­nök és Margó István, a Társada­lombiztosító Intézet számtanácsosa. A kulturelőadásokon kivül irodal­mi délutánokat és estéket is fognak rendezni. A választmány azonnal meg is alakította a vigalmi bizottsá­got. Az Otthon fenntartására az Esz­tergomban érdekelt nagykereskedők forgalmuknak /% át adományozzák. Ezzel a segítséggel együtt tehát min­den remény meg van arra, hogy az otthon létkérdése biztos alapokon nyugszik. Lenkei Emil elnök ismé­telten kérte a választmány és min­den kereskedő támogatását, azután áldásos működést kivánt. A tárgysorozat utolsó pontjában Weisz Mór háznagy a klub megte­remtésében közreműködött kereske­dők tevékenységét ismertette figye­lemre méltó szavakban. Vasárnaptól kezdve már teljes ren­delkezésre állott a klub a tagok ré­szére. ismerésre méltó, hogy hivatal mel­lett végezte el a gimnáziumi érettsó­ségit és a doktorátust, de ugyancsak jogos feltűnést keltett, hogy a há­ború alatt kiváló távirászi tudása révén a központi hatalmak minden frontján bizalmas szolgálatot telje­sítvén: nemcsak arany érdemkereszt kitüntetést kapott, de törökországi szolgálata alatt török vasfélhold, majd bulgáriai -szolgálata alatt bol­gár lovagrendet kapott koronával és kardokkal. Egy ember, aki nehéz, verejtékes évek szorgalma útján érte el a je­lenlegi állását: a kamara titkárságát, teljesen képtelen volna bármilyen apró-cseprő, jelentéktelenségnek ne­vezhető szabálytalanságot elkövetni és ha a kamara alkalmazottai bár­minemű könyvelési szabálytalansá­got követtek is el: ezért őt, aki az adminisztrációval olyannyira le volt kötve: súlyosan elitélni nem lehet, és azt hisszük, hogy Komarom ós Esztergom vármegyebői a kamarába beválasztott kamarai kereskedők és iparosok december 29 én személye­sen megjelenve Győröit: lelkiisme­retük ós szivük szerint fogják ítéle­tüket megalkotni. Omladozik a szőgyéni templom fala. A megszállt szőgyénnek két tem­ploma van. Az egyik a kis kéttornyú templom, amely a XVI. század ele­jén épült és történelmi nevezetességű épület és vár ís volt egyidőben. Ézt a kis templomot tizenöt évvel ezelőtt összeomlás fenyegette és csak úgy tudták megmenteni, hogy alaposan renoválták. Most a nagyobb templomot fe­nyegeti hasonló veszedelem. A nagy­templom 1821—27 között épült és a Németszőgyént, meg a Magyar­szőgyént elválasztó halmon emelkedik. Az elmúlt napokban egy reggeli mise után, amikor a hivők már el­A Kereskedelmi Társulat választmányi üléssel nyitotta meg csütörtök este új klubhelyiségét. December 29-én lesz a győri Kereskedelmi és Iparkamara fegyelmi ügyében az ítélet Eszter­gom és Komárom vármegye kamarai tagjai­nak közreműködésével. Legszebben fest és tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom