Esztergom és Vidéke, 1928
1928-09-30 / 78.szám
zimmMmt PHI ITIIf ül P.K TÁRSADALMI IIP M m POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP ^IE8ÍELEIII HIDES VASAEIAF EB 0SÜTÖBTÖKÖ1 fserkesstőség és kiadóhivatal i Simor JAnos-ntea 18—20., kova a lap Mellemi részét illető közlemények, továbbá u előfisetésl s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdono« él felelöt szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hOra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám Ara hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. m Miért fosztották meg jogaitól a két utolsó szabad királyi várost?* Irta: dr. Gróh yóasef. A magyar állam életében mindenkor különös jogállása volt a szabad királyi városoknak, amelyek a nagyobb népesség, számottevő ipar, kereskedelem vagy kulturális fejlődés okából a király által kivétettek a földesúri és vármegyei íenhatóság alól, testületileg nemesekké váltak. Különböző királyi, közjogi és vagyonjogi jogosítványok birtokosai lettek, belügyeiket maguk intézték s ugy kormányzás, mint Ítélkezés szempontjából a vármegyei uriszék mellőzésével közvetlenül a királynak (esetleg a tárnokmesternek) voltak alárendelve. A szabad királyi városok féltékenyen őrizték nálunk is mint Németországban, kiváltságos polgári jogaikat s bár ez a törvényhatósági és községi törvény kialakulásával kapcsolatban az 1872. évi 42., az 1876. évi 20., az 1886. évi 21. és 22. törvénycikkben egyre többet és többet veszített jelentőségéből, a .szabad királyi városok, amelyek törvényhatósági városokká nem lettek, az 1876. évi 20. törvénycikk és a jelenlegi községi törvény szerint megtartották szabad királyi városi címüket és régi jogaikból is annyit, hogy vagyonuk kezelésére vonatkozó fpntos kérdésekben mint ingatlanok vétele, eladása, bérlete kölcsönök felvétele a közvagyon oltalma, vagyoni romlás esetén a város zárlat alá helyezése stb., nem a vármegyének, illetve alispánnak, hanem közvetlenül a királyi kormánynak maradtak alárendelve. (Községi törvény, 165. §.) Szomorú jelenség, hogy a törvényhatósági jogot nem nyert nagyszámú szabad királyi vá* Ezen cikk a „Magyarság* szept. 25-iki számában is megjelent. rosok közül kismagyarországon összesen kettő maradt: Esztergom és Kőszeg. Ez a két kisváros reprezentálta a királyi jogoknak birtokát, ez a két város volt hivatva fentartani eme elhaló történelmi jogintézményt, míglen az 1928. évi 36. törvénycikk az „önkormányzati igazgatás folytonosságának biztosításáról" (a törvénytárban megjelent 1928 július 31-én) ezt a jogintézményt, a törvény címének ellentmondva, e városok minden megkérdezése nélkül a magyar jogéletből végleg kitörölte. Lehet-e elhaladni szótlanul nemzeti létünk eme évszázados jogintézményének indokolatlan elmúlása mellett ? Nem kell e fájlalni, hogy amidőn régi dicsőségünkre emlékeztető szab. kir. városaink mind elvesztek, akkor a megmaradt kettőnek különleges jogállását mi magunk szüntetjük meg, hogy egy se maradjon azokból, amelyeknek léte-gyökere messze nyúlik a történelembe Ha elitéljük azt, aki évszázados házak porladó régi díszítéseit lerontja ahelyett, hogy szerető kézzel tatarozná és uj vásári munkával cseréli föl, hogyne fájlalnók a régi jognak alkotásait? Ha törvény oltalmazza kevésszámú s eddi % még megmaradt műemlékeinket — hová forduljunk, hogy el ne bontassanak a régi jogintézményeink? Az ősi intézményekhez való ragaszkodás minden nemzetnek egyik erkölcsi erőssége és igy joggal sérelmes e két városra, hogy az önkormányzati igazgatás folytonosságának biztosítása cimén, minden megkérdezés nélkül, a törvényhozás elvette évszázados történelmi jogaikat. „A jogi életnek mindinkább kissebbedik az a köre, amely saját históriánkból nőtt ki* — sóhajt fel K. Kovács Gyula, a nyolcvanas években a párbérről irt jeles munkájában s mi e sóhajt fájdalmasan ismételjük a fenti egysoros törvény olvasásakor. Werbőczy Hármaskönyvében a 15. század végén már megemlíti, hogy Esztergom a királyi felség személyes jelenlétének joghatósága alatt áll — az 1715. év 38. tc. Esztergom városának a török járom alól való felszabadítása után megállapítja, hogy ámbár a régi szab. kir. város lakosai mind elpusztultak, azért a király a város önkormányzatában a folytonosságot fentartotta és a város szab. királyi jellegét továbbra is biztosította. Hát vájjon miért kell e történelmi alkotást kitörölni jogintézményeinkből ? Nem állott módunkban beszerezni e törvény indokolását s igy nem tudunk azzal vitába keveredni. Csak annyit tudtunk megállapítani, hogy az általános szabállyal szemben terhes volt e két városra a kivételes jogállapot fentartása és az összes nem törvényhatósági városokra egységes jogállapotot kellett teremteni és valamennyit a törvényhatóságoknak kellett alárendelni. Feltűnő és indokolatlan ez az álláspont akkor, amidőn a fenti törvény meghozatalával egyidőben benyújtott s a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslatban statuálni kivan a kormány oly „megyei városokat" (33. §.), amelyeket arra való fejlettségük alapján a belügyminiszter „gazdasági ügyekben kivehet a vármegye fenhatósága alól, s közvetlenül saját hatósága alá rendelhet". Vagyis az uj törvényben tervezik nyilván, mint szükségeset azt a jogintézményt, amit Esztergom és Kőszeg városoknál mint évszázados ősi magyar jogintézménvt megsemmisítettek. A magyar királyoknak a főkegyúri jogért folytatott küzdelmében töbször előfordult, hogy Róma a magyar királyok javaslatát — praesentatióját — egy-egy főpapi méltóság betöltésére elutasította, de egyben ugyanazt a személyt ugyanazon iratban ugyanazon méltóságra saját hatalma teljességéből kinevezte. A régi szab. kir. városi jog megsemmisítésének és a belügyminiszter — mint jogforrásból eredő eme jogosultság újraalkotásának ezen formáját látva, önkéntelenül ama következtetésre jutunk, hogy ha ez az irányzat folytatódik, akkor nálunk megszűnnek a jogok, amelyek a múltból, a történelemből származtak és csak azok létezhetnek, amelyek a jelenlegi kormány hatalmának teljességéből erednek. Az eső ós szüret Irta: Szölgyémy Gyula, A három hónapos száraz és meleg idő a szőlőbogyók fejlődésére káros visszahatást gyakorolt, vagyis a szőlőszemek aprók maradtak, rosrostos anyagai elfásultak, növekedésre kiterjedésre alkalmatlanná lettek. Beállt azonban a bőséges esőzés, mely az elfásult, de még élő szervezetbe oly sok nedvességet szorított fel, mennyit az érőfélben lévő bogyó befogadni és hasznos növekedésre, kifejlődésre fordítani képtelen. Következmény, hogy egyes helyeken, hol főképen sűrűn állanak a termőtőkék, a bogyók felrepedezve s igy penészedésnek indulnak, mi tetézi a tavaszi fagykárokat, mert a vásárlónak ezt tekintetbe kell vennie úgy a bepincézéf, mint a további érlelés és jövő értékesítése mérlegelésénél, mit a termelőknek tudomásul kell venni épen úgy, mint azt, hogy külföldi kereskedelmünk béklyókba van verve s így az bortlzlet tisztán a belfogyasztásra van utalva, mit szegénységünknél fogva a termelés arányában megfelelően jól elhelyezni alig lehet. Igy súlyosbodtak a bortermelők nehézségei. A termelők a rothadásnak indulását látva, már is megkezdték a szűre telest a még be nem érett szőlőkben. Következménye lesz a gyenge minőség, a termelők költségeit sem fedező ár, sőt még az eladás nehézségei is, mert aki bort kíván venni, inkább magasabb árt hajlandó fiSAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető házi szövött Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtarik