Esztergom és Vidéke, 1928

1928-09-02 / 70.szám

jelenlegi kertészháznál tyúk- és kacsatenyésztést akarnak létesíteni. A hely rendkívül alkalmas és ha szakavatott kezekbe fog kerülni s az esetleges tejüzemmel együttes kezelésben lesz az árusítás, nemcsakhogy letörheti piacunk uzsoraárait, hanem tekintélyes jövedelemhez is juttatja a várost. A mostani városgazdaságnak azonban vannak hibái is. Elsősorban kevés a földje s így természetes, hogy a gazdaság nagy rezsivel kénytelen dolgozni. Amennyi bérletet csak lehet, szüntessen meg a város és vegye házi kezelésbe. Szaporodni fog ugyan a gazdaság terüiete ármentesítés és lecsapolás után a volt halastó óriási területével is, amely elsőrendű szántót fog nyújtani és amellett halgazdaságot is lehet majd létesíteni rajta. Második hibát az adminisztrációban látom. Ennek a gazdaságnak teljesen független számadó testnek kell lennie. Személyben garanciát nyújtó egy gazdatiszt vezetése alatt kell állnia és dolgoznia évenkint készített és elfogadott költségvetés alapján. A költségvetésben beállított összegeknek, ellátmányoknak kellő időben a gazdaság rendelkezésére kell állaniok, nehogy a városnál még most gyakran előforduló pénzhiány miatt esetleg pótolhatatlan, a terménymennyisóg rovására menő kár származzék. A gazdatisztnek feltétlenül megfelelő, tisztességes fizetést kell kapnia és azonkívül dolgozzék percentekre is. Teljesen mentesnek kell lennie működésének a nehézkes köz igazgatási adminisztrációtól. Mint a gazdaság kiegészítő része tartozzék hozzá Vimmer-telep szőlőszete és faiskolája és a bolgárkertészet is. Ha már megemlítettem ez utóbbi két üzemet, néhány szóval ki is kell ezekre térnemVimmer-telep szőlője csak mint a gazdaság kiegészítője szerepeljen, ellenben sokkal fontosabb és erős fejlesztést érdemlő a most szépen beállított, de csecsemőkorát élő gyümölcsfaiskola. Nemcsak városunkban, hanem a közeli környékünkön sincs számbavehető faiskola. Közönségünk messze vidékről, talajviszonyunkhoz nem szokott, mesterségesen hajtatott nemesített csemetét kénytelen drága pénzen hozatni. A nemes gyümölcstermelés iránt közönségünk újabban örvendetes hajlandóságot mutat. Számítani kell azonban arra is, hogy rövid pár év múlva a Duna melletti vasút kiépítésével, nyaralók letelepítésével sok nemes gyümölcsfára lesz szükség. Ha azonban mindez csak jóslás maradna, van a városnak rengeteg területe, ahol nagy haszonnal termeszthet nagy mennyiségben gyümölcsöt, melyet Budapest közelsége és bécsi viziútja felhasználásával könnyen és jól értékesíthet. A mai 26 holdas bulgárkertészet valóban szép jövőre enged következtetni, földje és fekvése elsőrendű, kertésze is tud produkálni. Ez évben — dacára a többszöri fagykárnak — kellő mennyiségű és versenyképes árúval áll a piacon. Sajnos, nem a kertész hibájából, gyakran a piacnak meg nem felelő árai miatt, nem tudja a kertészet azt a célt szolgálni, amit a közönség méltán elvárhatna a városi kertészettől. Midőn mindezeket felsoroltam, csak melegen tudom üdvözölni városunk vezetőségének a városi gazdaság terén kifejtett törekvését. Meg vagyok győződve felőle, ha törekvésében el nem gáncsolják, rövid néhány év múlva jelentékeny jövedelmet könyvelhet el a város gazdaságából. Ha a kenyérmezői bérgazdaság magas földhaszonbér mellett, aránylag roszszabb minőségű földön, hasznot tud felmutatni, miért nem volna ez lehetséges a városi gazdaságban, saját földjein gazdálkodva ? Hogy lehet, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy kezdő, még nem teljesen beállított gazdaságban már is elérte a földbér négyszeresét. Azon a területen pedig, amelyen eddig csak tüske termett, s tücskök muzsikáltak, ma 8—10 kilós görögdinnye és 3—4 kilós cukordinnye hallgat, amit jő volna sokaknak megszívlelni a dinynyéről. Minden kezdet nehéz, de a városi gazdaságnak be kell válnia, csak ne kicsinyeskedjünk és ne akarjon minden városi képviselő szakkritikus lenni. Kell egy ellenőrző testületnek lennie, de abba megfelelő embereket, ha kell a városi képviselőtestületen kívül állókat is válasszon be a város. mmmmvm +m' A Győri Eeresk. és Iparkamara újjáalakulása A mult esztendő szeptember hónapja óta vajúdik a Győri Kereskedelmi és Iparkamara újjáalakulása s a kamarának úgy kül-, mint beltagjai éppen a legnyomasztóbb gazdasági helyzetben, tétlenségre vannak kárhoztatva. Hogy a kamara új testülete még mindig nem válthatja fel a tizenhat évig magát többszörösen túlélt régi testületet, annak oka főként a választásokat lefolytatott egyes közigazgatási hatóságok késedelmében keresendő, amelyek még mindig nem juttaták el a választási jegyzőkönyvet a győri központi választmány elnökéhez, Erdély Ivánhoz, Győr szab, kir. város helyettes polgármesteréhez. A késedelmeskedő közigazgatási hatóságokat már megsürgették s így remélhetőleg szeptember hónapban összeülhet a kamara új testülete, melynek első feladata lesz megválasztani az elnököt, a két alelnököt, akik közül az egyik az ipari, másik pedig a kereskedelmi szakosztálynak enöke is egyúttal, továbbá a pénz tárnokot is. A szakosztályok — sajnos — a kamara harmincéves fennállása óta még nem működtek, ezeket is most életre kell hívni, mert hiszen ezeknek a szakosztályoknak kell az ipar és kereskedelem égetően fontos kérdéseit, valamint a törvénytervezeteket megvitatni és elbírálni, sérelmes ügyekben pedig állást foglalni. Ezeknek a szakosztályoknak a véleménye, kell, hogy irányadó legyen a jövőben. Mindenesetre komoly megfontolásra van szükség a kamara új vezetőségének megválasztása körül. Az elnök ezúttal csak iparos lehet, mert régi gyakorlat szerint, kereskedő elnök után iparos elnököt választanak. A legutóbbi elnök Halbritter Károly sertésnagykereskedő volt. Az új elnöknek nemcsak iparát gyakorló iparosnak, de fiatal, ambiciózus, anyagilag is jól szituált és feltétlenül független, befolyásolhatatlan, önzetlen, gerinces ós reprezen táns férfiúnak kell lennie. Ügy tudjuk, hogy az alkalmas jelöltet már meg is találták, aki körül úgy a kül-, mint a beltagok tekintélyes száma tömörül. Értesülésünk szerint szerencsésen lesz megoldva a két alelnöki és pénztárnoki tisztségnek a kérdése is. Fontos lenne, hogy a kamara új testülete minél gyorsabban összeülhetne, hogy nagyobb temperamentumot vihetne bele a kamara kissé nehéz életébe. pnnim • —in*

1 —m Mennyi a városok rendőrségi hozzájárulása? Az 1928/29. évi állami költségvetésről szóló 1928. évi XXXIII. törvénycikk 13. §-ában a belügyminiszter felhatalmazást nyert, hogy a városoktól 1929. évi január hó 1-től kezdve az állami rendőrség költségeihez hozzájárulást szedhessen. A hozzájárulásnak egyes városokra eső összegét az illető város vagyoni helyzetének és bevételeinek figyelembevételével a belügyminiszter állapította meg. Az egyes városok által fizetendő hozzájárulás az illető város költségvetésileg előirányzott összes bevételeinek 1—3 °/o át. A hozzájárulásnak a belügyminiszter által az 1929 évre megállapított összege a törvényhozás hozzájárulása nélkül nem emelhető fel. A hozzájárulás végösszege 5 millió §00.000 pengőre rúgván, ebből Budapest székesfőváros hárommillió pengőt, a 10 th. város 1,400.000 pengőt, 45 r. t. város ugyancsak egymillió 400.000 pengőt fizet. Az egyes városok között a fentebb említett kulcs alkalmazásával a belügyminiszter a hozzájárulás összegét a a következőkép állapította meg: Baja 40,000 P Balassagyarmat . 9,000 n Békéscsaba. . . 35,000 n Budafok .... 25,000 n Budapest . . . 3.000.000 n Cegléd .... 42,000 » Csongrád . . . 17,000 Debrecen . . . 280,000 » Eger 42.000 n Esztergom . . . 30,000 n Gyöngyös . . . 42,000 » Győr 135,000 n Gyula . . . . 32 000 n Hajdúböszörmény 28.000 n Hajdúhadháza . . 6,400 r> Hajdúnánás. . . 22,000 n Hajdúszoboszló . 17,500 n Hódmezővásárhely 66,000 n Jászberény . . . 19,000 n Kalocsa .... 13,500 n Kaposvár . . . 50,000 n Karcag .... 25,000 n Kiskunfélegyháza . 37,000 r> Kiskunhalas . . 24,000 t> Kispest .... 45,000 n Kisújszállás. . . 12,500 n Komárom . . . 10,000 n Kőszeg . . . . 16,500 n Magyaróvár. . . 14 000 n Makó 35,000 n Mezőtúr .... 24,000 n Miskolc .... 130,000 n Mohács .... 28,000 n Nagykanizsa . . 50,000 n Nagykőrös . . . 40,000 n Nyíregyháza . . 65,000 n Pápa 34,000 n Pesterzsébet . . 45,000 n Pécs 150,000 » Rákospalota . . 34,000 » Salgótarján . 12,000 n Sátoraljaújhely 22,500 n Sopron .... 70,000 n Szeged .... 280,000 n Szekszárd . . . 24,000 j. Szentendre . . . 7,800 n Szentes .... 37,000 n Székesfehérvár 90,000 * Szolnok .... 50,000 n Szombathely . . 77,000 n Túrkeve.... 12,000 n Újpest .... 100,000 n Vác 30,000 n Veszprém . . . 29,000 n Zalaegerszeg . . 23 500 n összesen . 5 800.000 P Mint a kivetett összegekből látható, ez a hozzájárulás rendkívül súlyos terhet ró a városokra. Ezzel az összeggel egy-egy város a legszükségesebb egészségügyi berendezéseit (vízvezeték, csatornázás, kórház, szegényház stb) tudta volna amortizálni. Erről azonban kénytelen lemondani, mert valakinek az az ötlete támadt, hogy a rendőrség fizetésrendezését városi hozzájárulással kell megoldani. Ezt a hozzájárulást helytelennek és igazságtalannak találtuk a feltevés pillanatától fogva s annak tartjuk ma is. Sajnos, a városok s különösen Budapest székesfőváros képviselői nem léptek fel elég erélyesen ennek a megakadályozása érdekében. Igy legalább is a következő országgyűlési képviselőválasztásig a városok kénytelenek a törvény rendelkezéseinek eleget tenni, habár rendkívül nagy az elégedetlenség és az elkeseredés a városokban, a mi a legközelebbi választásnál éreztetni is fogja a hatását. Esztergomi Városi Zeneiskolai beiratások. Szeptember havában nyílik meg az Esztergomi Városi Zeneiskola, mint az Országos m. kir. Zeneművészeti Főiskola (Zeneakadémia) előkészítő tanfolyama. Beiratások: szeptember 1—5-éig mindennap d. e. 10—12 és d. u. 4—6 óráig Brenner Júlia zongoratanárnőnél Sissay-utca és Büchner Antal zeneiskolai igazgatónál Főszékesegyház-tér 2. (Várban.) Behatási díj: Í0 pengő Tandíjak: 1. Gyakorlóiskolai tanfolyam elemi osztályába havi 10 P. — 2. Gyakorlóiskolai tanfolyam I—

III. osztályába havi 12 P. — 3. Előkészítő tanfolyam I—IV. osztályába havi 15 P. — 4. Énektanfolyam gyakorló osztályába havi 5 P. Igazgató: Büchner Antal, Orsz. m. kir. Zeneművészeti Főiskolát végzett oki. zeneszerző-karnagy, orgonaés énektanár. Tanít: solfeget, magánéneket, zongorát, zeneelméletet, összhangzattant, karéneket, kamarazenét és zenekari gyakorlatot. Tanári testület: Brenner Júlia, Nemzeti Zenedét végzett oki. zongoratanárnő. Tanít zongorát. Répay Andor, Orsz m. kir. Zeneművészeti Főiskolát végzett oki. cellótanár, v. kolozsvári zenekonzervatóriumi tanár. Tanít cellót. — A hegedűtanszakon egy Zeneművészeti Főiskolát végzett oki. hegedűtanár fog tanítani. Tanítás: hetenkint 2 gyakorlati és 1—2 elméleti órában történik. Felvétetnek kezdő ós haladó növendékek a következő tanszakokra. Főtanszék: zeneszerzés, magánének, zongora, hegedű gonrdonka (cello), gordon (nagybőgő) és az öszszes fa- és réz fúvóhangszerek. Melléktantárgyak: solfege, általános zeneelmélet (zenediktálas) összhangzattan, karének, kamarazene és zenekari gyakorlat. Az előadás szeptember havában kezdődik. Igazgatóság. Felhívjuk a m. t. szülők figyelmét, hogy bármely intézet előírásának legjobban megfelelő intézeti ruhaanyagok, a legdúsabb választékban Vermes divatüzletében kaphatók. Ugyanitt az intézeti ruhák mérték szerint a legszebben, felelősséggel készülnek. Plissé, guvré szépen, hibátlanul, olcsón csak Keménynél. tlf'IJ A * elsőrendű porosz és osztrau-karwini szalonkoksz elő- I íiRÁKTn CANnítR Wi densteinseaen ^hm^ím^^

6 ™&«s*™-***x*™™ LUttawil Ma|w|t iiiiuviiwivniuuíjvM SZÖDälUIOSZen szállításra fuvartételekben íakereskedouel. Teleién 101