Esztergom és Vidéke, 1928
1928-09-02 / 70.szám
XLIX évfolyam 70. szám. KERESZTÉNY MAGYAR SAJTÓ Vasárnap, 1928. szeptember 2. fifek POLITIKAI ftK TÁRSADALMI láP M & POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP HEOIELEIIK IIIDEI VASABIAP ÉS OSÜTÖBfÖKö? Iterke«ztöié$ és kiadóhivatal i Simor JAnos-stca 18—20., kova a lap szellemi részét illető közlemények, tovább* az előfizetési • hirdetési dijak ztb. küldendők. Telefon 21. fflMMIr*™^ • Pfiamakatárs: VITAL ISTVÁN. Laptalajdonos ét felelöt szerkesztőt LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy húr a 1 pengő 20 fillér. Egyes szám Ara hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Nemzet és katonaság. irta: Dr.Hegedűs Kálmán orsz. képviselő. A magyar tragédiának egyik legszomorúbb felvonása akkor kezdődött, akkor nyilt meg a legbánatosabb fejezete a magyar nemzet történetének, amikor boldogult Károly királyunk megajándékozta a nemzetet a magyar nemzeti hadsereggel, amelyért ez évszázadokon keresztül hiába küzdött. Önálló lett a hadsereg, amikor a nemzet elvesztette önállóságát, mert könnyű prédájává, játékává lett a történelmi erőknek. Akkor lett a magyar nemzeti hadsereg élő valósággá, amikor a magyar nemzet élő halottá lett; és akkor lett igazán szivében, lelkében magyarrá, amikor nem akartunk katonát látni. Szent meggyőződésem az, hogy a magyar tragédiának vétsége itt fekszik : nem akartunk katonát látni, holott csak magyar katonát láthattunk és ellenségeink gondoskodtak arról, hogy ne lássunk magyar katonát. Lefegyvereztek bennünket úgy hogy ma Európa két részre oszlik: lőszereitekre, ezek mi vagyunk,Jakiket legyőztek és olyanokra, akik állandóan leszerelésről tanácskoznak és egyre jobban fegyverkeznek. Ha van kérdés, amelyet ezek nem fognak sürgetni, az kétségtelenül a leszerelés kérdése. Hiszen amikor a népszövetségi okmány létrejött, már ott megmondották, hogy tiz évenként kell ellenőrizni a nemzeteket, vájjon eleget tettek-e annak a parancsnak, hogy leszerelnek, addig a mértékig, ameddig biztonságuk megengedi és ameddig a nemzetközi kötelezettségeiket teljesíteni tudják. És mit láttunk? Az első tiz esztendőből már letelt hét esztendő, három év múlva az első ellenőrzésnek meg kellene történnie és ma is ott tartunk, hogy még csak tanácskoznak arról, hogyan készítsék elő a leszerelési konferenciát. Mussolini a hadsereg reformjáról 1925-ben a szenátusban a következőket mondotta: Elképzelhetetlen, hogy egy esetleges háború, amely holnap kitör Euurópában, bennünket érintetlenül hagyjon. A háború reánk zúdulhat teljesen váratlanul is. Ezért a kellő időben kell rá előkészülnünk és fokoznunk kell az emberi lehetőség határáig azt, amit a nemzet háborús teljesítőképességének nevezek. Mit jelent ez? Egy népnek történelmi és jelen erőforrásainak legmagasabb öszszességét. Minden erőforrás összességét. Egy vasút villamosítása, amely szénszükségletünket csökkenti, a nemzet háborús teljesítőképességének fokozását jelenti szintúgy egy mocsárnak kiszárítása is, amely kenyérbehozatalunkat csökkenti. Egy hajó, amelyet tengerre bocsátunk, a nemzet háborús teljesítőképességének fokozása. Történeti erőforrásokról is szóltam, ezek is mélyen belejátszanak a népek sorsába. Tudják önök, hogy mit jelent a franciáknak háborús hagyományaik szempontjából, hogy Napoleon az invalidusok templomában van eltemetve? Minekünk háborús szándékaink egyáltalában nincsenek, de igenis vannak nagy nemzeti hagyományaink. Nekünk ezeket a nagy nemzeti hagyományokat ápolnunk kell. Nekünk nemzeti hagyomány az is, hogy szeressük és támogassuk egész lélekkel a mi hadseregünket! A tisztek fizetésének emelése nemzeti kötelesség. Hasonlóképen gondoskodnunk kell arról, hogy az altiszteknek és és a legénységnek sorsát javítsuk. A nemzet a vesztett háborúk után mindent elkövetett, hogy ereje teljes megfeszítésével gondoskodjék a világháború rokkantjainak, a hadiözvegyeknek és hadiárváknak ellátásáról. Ezt a gondoskodást fokoznunk kell és ha ezeknek a megélhetése biztosítva van, akkor gondolnunk kell a becsületbeli kötelezettségünkre, hogy a vitézségi érem pótdíjasoknak sorsáról is megfelelően gondoskodjunk, ezekben a nagy nemzeti kérdésekben nekünk pártkülönbség nélkül mindnyájunknak össze kell fognunk. Merker tábornok, aki a német hadsereget romjaiból újjáépítette, az első szemlére 1919. januárjában meghívta az akkori népbiztosokat, Ebért és Noske szociáldemokrata vezéreket s mikor elvonultak a romjaiból feltámadt német hadsereg ragyogó oszlopai a szociáldemokrata vezérek előtt, Noske odahajolt Eberthez és Merker tábornok fülehallatára, csillogó szemekkel mondotta: „Ne félj semmit, feltámadt a régi német hadsereg, hazánkban minden jóra fordul." Nekünk is pártkülönbség nélkül össze kell fognunk és a régi társadalomba a hősies gondolkodást, a vitézi érzületet kell belenevelnünk, hogy azok a nagy katonai erények, amelyek ezer éven át ezt az országot tentartották, amelyek a magyar vitézek nevét, dicső nevét felírták a Kárpátok sziklafalára és a Doberdó bérceire, azok a nagy katonai erények és j tradíciók, soha ki ne vesszenek ebből a nemzetből. A fiatalság lelkéből ki kell ölnünk a bús, halálos költészetnek csiráját és életet adó, lelket üdítő és lendületes akkordokra kell a fiatalság szivét nevelnünk. De nevelnünk kell az egész nemzetet és ápolnunk fejlesztenünk és gazdagítanunk kell a magyar nemzeti hagyományokat a Hunyadiak, a Zrínyiek, a Rákócziak és a Tisza Istvánok szellemében. Városunk gazdasága (V. I.) Sok évtizedes mulasztást, nembánomságot, nemtörődömséget pótolni egykönnyen nem lehet. Mu lasztás pedig van bőven városunkban, illetve volt, mert annak nagyrésze, habár hatalmas megterheltess árán is, de részben pótolva van és részben e pótlások folyamatban vannak. Hozzáértő emberek mondották, hogy erdőink nagyon elhanyagolt állapotban voltak és Csáky szalmájaként kezeltettek. Ma, hogy szigorú szakkezekben van erdőgazdaságunk, ámbár ez sokaknak nem tetszik, erdőink lassan-lassan más képet kezdenek nyerni. Az eddig tapasztalt erdőgazdasági rendszer garanciát nyújt rá, hogy erdei hozamunk meg fog növekedni és erdőségeink minősége javulni fog. Mint általánosan tudva van, a városnak nagyobb kiterjedésű földbirtoka van. A szántóföldek évtizedeken keresztül bérbe voltak adva és nem egyszer történt meg, hogy a bért le kellett irni, mert az illető bérlőn behajtani nem lehetett. Földbérhátralékok egész tömege állott elő s foglalkoztatta a városi ügyészt. Eltekintve ezektől a káros és kellemetlen dolgoktól, bizonyos fokig nevetséges élet folyt a város gazdaságában. Apaállatokat, igás és kocsi-lovat kellett a városnak tartania. Ezekhez cselédség is kellett, akiknek konvencióját és az állatok takarmányát úgy kellett napiáron, kitéve az árhullámzásnak készpénzért venni. A termelt trágyát mikor hogyan tudta a város, árverésen eladta, amíg földjei az évtizedes bérletek alatt soványodtak, elerőtlenedtek, sőt területben meg is fogytak, mert a szomszédok itt is, ott is foglaltak, mint kisült a halastói partbirtokok egyik-másikánál. Nem akarva túlzásig menni a mult kritizálásában és feleslegesen hízelegni a jelen kezdő állapotoknak, reálisan akarom ismertetni a város jelenlegi gazdaságát. Mindenekelőtt konstatálni kell azt, hogy a város jutányosán vette meg a megfelelő helyen fekvő Sándormajort. Körülményekhez képest felszerelte azt gazdasági gépekkel és rövid két év alatt kellő állatállományt szerzett be a gazdaság arányainak megfelelően. Ez évi gabonatermése jóval felülmulta földműveseink termésátlagát. Kezdet-kezdetén van a hússertés tenyésztése, de már például csikóállománya a legjobb reményekre jogosít. Ha a város ki fogja egészíteni haszonállatállományát néhány, a vidéknek megfelelő tehénnel és ezek ivadékai ból épít fel magának tehenészetet és igásállományt, anélkül, hogy számbavehető pénzösszeget áldozna fel, nagyon szép állatállománnyal szaporíthatja a város vagyonát s irányíthatja a tejárakat is a fogyasztók előnyére. Mint hallom, birkatenyésztés is tervbe van véve. Ha a székesfőkáptalan tud birkát tenyészteni a kesztölczi hegyoldalban, miért kellene kihasználatlanul állania a Strázsahegy és a Bábszky-hegy szarvasmarha legelőnek alkalmas oldalainak ? Azt is hallottam, hogy a halász ház, a ea- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- Q I | , | , , i CTÄlinH abrosz k (^ I GlCZITIariíl LäSZlOlläl IIQARJ ÍÍALUVUII íegjutányosabban beszerezheti mmmmWmmmmm ^_ KMHB Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatík
