Esztergom és Vidéke, 1928
1928-07-15 / 56.szám
akik indirekt úton állandóan támadják, megdönthetlen fejlődési igazságokat fogok felsorakoztatni, de az azokkal járó kellemetlenségeket is. Bárhogyan beszélnek is egyesek, a városnak feltétlen szüksége volt vízvezetékre, ha mostani elhatároltságában élni, fejlődni akart. Megengedem, hogy talán jobb hitelviszonyok között és olcsóbban is megépíthette volna azt. Mind a kettőre csak a vízvezetéki bizottság és a képviselőtestület felelhetne, mert hisz, ha jól emlékszem, talán két szavazat ellenében az egész képviselőtestület megszavazta úgy a vízvezetéket, valamint elfogadta a sokkal drágább pályázó ajánlatát. Az egész vízvezetéknek levét pedig megitta dr. Antóny Béla polgármester, akit ország-világ előtt megrágalmaztak, de érdemleges elégtételt mindezideig nem kapott. Van tehát pompás vízvezetékünk és egy sértett polgármesterünk, akinél csak nagy energiájának köszönhetjük, hogy egyáltalában volt kedve még tovább is dolgozni a város fejlesztésének nagy művén. Ugyancsak a képviselőtestület határozata alapján vettek városi üzembe egy rosz autóbuszt. A képviselő testület határozata szerint bővítette ki a városi autóbuszüzemet még két kocsival, amivel szorosabban kapcsolta forgalmába Visegrád, Dömös, Pilismarót községeket és Szob községeket , s előmozdította idegen forgalmát. Amikor a nehézkes közigazgatási rendszerünkből kifolyólag deficit állott elő, városunk derék főjegyzőjét, dr. Brenner Antalt tették felelőssé s kapott fegyelmit. Van léhát autóbusz üzemünk és egy elkeseredett főjegyzőnk. Megépítettük útjainkat. Úgy tudom, hogy kaphattunk volna olcsóbb kölcsönt e célra, de ezt nem engedélyezték. A kövezési munkálatok alatt annyira megnőttek közönségünk igényei, hogy a polgármesteri székből kellett mérséklésre inteni a követelődző képviselőket. Csatornáztunk, kisajátítottunk, iskolát építettünk, fásítottunk, parkíroztunk, haladtunk, létesítettünk és eközben rettenetesen eladósodtunk. Jogérvényes határozatok és felsőbb jóváhagyások alapján olyan adósságba verte magát a váhangosított férfikar dala, szép azoknak is, akik szolgáltatják, azoknak is, akik hallgatják. Ilyen férfikar működő tagjának lenni magában véve is dicsőség. Talán ez a dicsőség, ez a nemes büszkeség avatta Vasányi Ignácot dalárdánk apostolává I ? Ő is több lett talán általa, neki is veszteség lett volna talán megszűnése ? Ugye, ezek etikailag tiszta indító okok egy férfiú magatartásának, életmegnyilvánulásainak az értelmezésénél és én még ezeknél sem tudtam megállapodni, amiteor elemezni próbáltam Varsányi Ignác egyéniségét. Ö egyszerűen nem gondolt magára, amikor hevült ezért a Daltestvériségért. Máskép nem tudtam és nem is tudom megérteni elhunyt Testvérünk egyéniségét, mint hogy Esztergomban nevelkedett, itt a magyar Sión hegyének a lábánál; a Szent Benedekrend ezeréves ősmagyar forrásából az Ő lelke többet szívott magába, mint más tanítványé, mert hiszen őt a vére is oda vonzotta a szent hagyományokat ápoló Rendhez, ott volt tanár karában testvérbátyja, akiben ő nemcsak a testvért, nemcsak a magyar bencést, hanem a gondviselő apát is szerette. Hogyne jutott volna neki több ebből a patinás magyar szellemből I Az így telített lélek rendszerint ros, amely csaknem felülmúlja gazdasági erejét és ekkor lecsapott egy napokig tartó vizsgálat. A város közönségének ama része, amely mindig kész gyanúsítani, kárörvendve várta a tisztviselőinek felakasztását. Dacára, hogy szigorú vizsgálatot tartottak, érdemleges mulasztásokat, fegyelmi okokat nem találtak. Nem lopott, nem sikkasztott senki, hanem becsületesen dolgoztak városunk fejlődésén, jövőjén s maradt mindezért keserűség a lelkükben. Ezek után úgy gondolom, hogy nem vagyunk a 60 as évek „Grán" ja, de azzá lehetünk majd, ha mindenkinek elvesszük kedvét a fejlesztő munkától. N— o. Tűzoltó Testületünk 60 éves jubileuma. Már jeleztük, hogy a KomáromEsztergom Vármegyei Tűzoltó Szövetség az Esztergomi önkéntes Tűzoltó Testület 60 éves jubileuma alkalmából augusztus 18., 19. és 20-án Esztergomban évi rendes közgyűlést tart és országos tűzoltó versenyt rendez. Ugyanekkor a Magyar Orsz. Tűzoltó Szövetség elnökségi és orsz. választmányi ülést tart. Tűzoltóink tehát országos keretben fogják megünnepelni 60 éves jubileumukat s az ünnepséget rendező bizottság serényen fáradozik azon, hogy úgy a jubileumi ünnepség, mint a tűzoltóverseny sikerüljön. Az ünnepségek sorrendje: Augusztus 17én: Az érkező vendégek fogadása és elszállásolása. Este 8 órától ismerkedési est és zenés takarodó. Augusztus 18án: Reggel 6 órakor zenés ébresztő. D. e. fél 9 órakor a testületek gyülekezése a Széchenyi-téren (zászlók alatt). D. e. 9 órakor ünnepi szentmise a belvárosi plébánia-templomban. Mise után a jubiláris testület zászlójának megáldása és a vidéki zászlók felszalagozása. Ezután átvonulás a tűzoltó lakegekbe tör, szédítően ívelt pályát keres. Ő pedig itt maradt Esztergomban a szent hagyományok őrének és egyéni boldogsága sírgondozójának ... Mintha csak Balassa Bálint lelke éledt volna fel közöttünk az Elköltözöttben, hiszen a magyarságában is a Végekre jutott, szegény bujdosó őre lett az ezeréves hagyományoknak 1 Amit én csak úgy odavetett foltokban festettem önök elé Varsányi Ignác egyéniségéből, ez nem az én fantáziám, ezek azok a ki-ki csapott lángok a kialudt vulkán rejtelmes belsejéből. Őrizzék kegyelettel, kedves Daltestvérek ennek a kialudt vulkánnak a képét. Emlékezzenek, amíg itt dalolnak mellette. Ezek az emlékek öntsenek erőt a dalaikba és sóhajtsanak azokba gyengédséget. Verjék fel keblük viharos hullámait és törjék össze ezeket a hullámokat bánatos tengerré. Legyenek a kép mellett a bujdosók meg nem nyugvó hangulatában mindaddig, amig a Végeken tudják itt magukat, igy meg fog nyugodni rajtunk Varsányi Ignác háborgó lelke. Fürdő-cipő, ruha, sapka, legszebb választékban Keménynél. tanyába a világháborúban hősi halált halt bajtársak emléktáblájának leleplezésére. D. e. fél 11 órakor jubileumi díszközgyűlés a Kath. Legényegylet dísztermében. Déli 1 órakor ünnepi ebéd a Szt. István Fürdő-vendéglő nagytermében. D. u. 5 órakor a versenyzsűri alakuló ülése. D. u. 6 órakor Esztergom, Dorog és Tokod önkéntes tőzoltótestületek csapatainak együttes támadási gyakorlata. Este 8 órakor vacsora. Este 9 órakor díszelőadás és tánc. Augusztus 19-én: Reggel 6 órakor szentmise. Reggel 7 órától a csapatok versenyei. D. u. 6 órakor a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökségi ülése és a versenyzsűri ülése az eredmények tárgyában a városház közgyűlési termében. Este 8 órakor vacsora. Este 9 órakor zenés takarodó és tűzijáték a várfokon. Este 10 órakor táncmulatság. Augusztus 20-án: Reggel 6 órakor zenés ébresztő. Reggel 8 órakor a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség választmányi ülése a vármegyeház nagytermében. D. e. fél 10 órakor a testületek gyülekezése zászlóik alatt; felvonulás a főszékesegyházba az ünenpi szentmisére. Utána a kincstár, képtár, Szent Istvánkápolna stb. megtekintése. Déli 12 órakor a Komárom-Esztergom Vármegyei Tűzoltó Szövetség közgyűlése és a versenydíjak kiosztása. D. u. 1 órakor ebéd. Ebéd után a város egyéb nevezetességei nek megtekintése; kirándulás a vaskapui Turista Menedékházhoz. Úszóbajnoksági verseny eredményei. Vasárnap zajlott le a Szent István fürdőtelep gyönyörű versenyuszoda jában az első esztergomi országos úszóbajnokverseny a közönség élénk érdeklődése mellett. Az úszóbajnokversenyre igen sokan jöttek érdeklődők, különösen a fővárosból és Egerből. Ott láttuk Petróczy Istvánt, a Move orsz. társelnökét, Kiss Gézát, a MUSz elnökét. Bárány Gézát, a MUSz alelnökét, dr. Bárány Kálmánt, az egri Move elnökét, dr. baráti Huszár Aladár főispánt, Mátéffy Viktor prépostplébános, kormányfőtanácsos, orsz. képviselőt, dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselőt, dr. Reviczky Gábor alispánhelyettes, várm. főjegyzőt, dr. Brenner Antal polgármester helyettes, városi főjegyzőt, vitéz SzivósWaldvogel József ny. honvédtábornokot, Bleszl Ferenc kincstári főtanácsos, takarékpénztári elnökigazgatót, dr. Perger Kálmán rendőrfőtanácsosf, Etter Ödön takarékpénztári vezérigazgatót stb. A verseny legérdekesebb száma Bárány István világhírű úszófenomén, Európa bajnok 100 és 200 méteres gyors úszása volt. Bárány ezúttal úszott először az esztergomi versenyuszodában s mutatta be bámulatos úszó képességét. A verseny eredménye a következő volt: A 100 m-es hölgyúszásban 1. Bárány Magda (Eger) 1*41 p. 2. Wassel M. (Esztergom) 1'42 p. A 100 m-es hátúszásban 1. Bitskey Árpád (Eger) 1*18 p. 2. Horváth Ferenc (Eger) 1*26 p. Az 50 m-es gyermekhátúszásban 1. Vermes (Esztergom) 37 mp. 2. Kánási (Eger) 40 mp. A 100 m-es gyorsúszásban 1. Bárány István (Eger) VI p. 2. Tarródy Géza (Eger) 1*5 p. A 100 m-es hölgy hátúszásban 1. Nemes (Esztergom) T42 p. 2. Komáromi (Eger) 1*48 p. A 100 m-es ifjúsági gyorsúszásban 1. Mészöly (Budapest) 1*7 p. 2. Nagy (Esztergom) 1*12 p. A 100 m-es mellúszásban 1. Bojki (Eger) T30 p. 2. Okruczky (Sátoraljaújhely) 1*32 p. Az 50 m-es gyermek gyorsúszásban I. Vermes (Esztergom) 30 mp. A 100 m-es hölgy mellúszásban 1. Bárány (Eger) 1*41 p. 2. Gombos (Eger) 146 p. A 200 m-es gyorsúszásban 1. Bárány István (Eger) 230 p. 2. Tarródy (Eger) 2'37 p. A műugrásban 1. Starkbauer (Esztergom). A 3 x 100 stafétában az egriek győztek az esztergomiakkal szemben. A 3x50 m-es hölgy stafétában az esztergomi csapat győzött az egriekkel szemben. A verseny befejeztével Horváth Ferenc (Eger) tréfás vizikabarét, híresebb versenyzők utánzását és antiműugrásokat mutatott be, nagy derültséget keltve a közönségben. Bárány István egy aranyórát és egy babérkoszorút kapott. A PálócziHorváth István-féle vándorserleget 13 ponttal az egriek vittek el az esztergomiak 12 pontjával szemben. A többi győztesek* jutalomdíjakat és érmeket kaptak. Gazdasági rész. | Rovatvezető: Kubovich Ipác. Gazdasági munkák július hónapban. A takarmányneműek behordása már a vége felé közeledik, amennyinyiben a réti széna legnagyobb része szintén haza szállíttatott. Az idén elég sok jó takarmány termett, dacára a lóherések és a baltacin kaszállásakor járt esős időjárásnak. De azért sok gazdának még kevés a télire való takarmánya, mórt a mos tani száraz időjárás nem kedvező a sarjú hozamra. Ezek még segíthetnek magukon azáltal, hogy a felszabadult tarlókba e hó végéig muhart vetnek. A muhar körülbelül 70 nap alatt fejlődik ki s ha néhányszor esőt kap és ha dér nem jön rá, jó szénatermést adhat. Vetőmag szükséglet 1 kat. holdba kézi vetéssel 20—30 kgr. A tarlót középmélyen leszántjuk, megfogasoljuk, bevetjük és a magot tüske-boronával betakarjuk. A szárazság miatt a kikelés gyorsítása végett kívánatos a vetést meghengerelni. I EGYRŐL-MÁSRÓL | Kisiparosok és kiskereskedők rokkantsági és öregségi biztosítását is tervbe vette a népjóléti kormány miután a munkások hasonlócélú intézményét szerencsésen és általános elismerés mellett sikerült tető alá juttatnia. A gondolat nem szorul llí'IJ i " elsőrendű porosz és osztrau-karwini szalonkoksz elő- I AnálUI) QÄNllflR Wildensteinsegen mbm{6síélk ^«ÄÄS izLTt™!
