Esztergom és Vidéke, 1928

1928-07-15 / 56.szám

dicséretre. Üjnak sem mondható, hisz ipartestületi üléseken régebben is elégszer emlegették, de megvaló­sítása egységes szervezőerő hiányá­ban mindig csak elmaradt. Ha valaha, most a legjobb időben érkezett a kormány, hogy hóna alá nyúljon azoknak, kiknek léte a két­ség hullámai között hánykolódik, kiknek ma legkevésbbé áll módjuk­ban, hogy a messzebb jövőről gon­doskodjanak s nagy hálával vannak Isten iránt, ha súlyos napi kenyerüket megkeresni tudják. Az egységes állami biztosítás, mely által az eddigi Munkásbiztosító Pénztár valódi Tár­sadalombiztosító intézetté alakul át, a megnyugvás édes érzésével fogja eltölteni kisiparosainkat és kiskeres­kedőinket. A kiszabandó áldozatot bizonnyal örömmel meghozzák s a hozzájáru­lást — ha a föld alól is — de elő fogják teremteni. Hogy azonban nem kívánják-e vissza azt a régi időt, amikor a szorgalmas és józan iparos a becsületes és takarékos kereskedő pár évtized hűséges munkája után el tudta érni — ami ma csak álom­nak látszik, — hogy magának kis házat építhetett, talán valamennyit még a takarékba is elhelyezhetett, amikor tehát kvázi önmagát tudta biztosítani, azt azért nem mérnők határozottan állítani. Bizony ugy volna jó, ha a ter­vezett rokkantsági és öregségi bizto­sítás csak fölös óvatosságnak volna jó és egyebekben egy élet munká­jának keresménye lenne a késő aggkornak biztos bázisa. Úgy volna tehát jó, ha nemcsak az emberbaráti szociális gondoskodás áldását érez­hetné az iparos- és kereskedő­társadalom, de hozzájuthatna olyan kereseti lehetőségekhez, aminők szá­mára jelenleg az álmok birodalmába tartoznak. A polgári társaság ez értékes és a legválságosabb időkben is hűsége­seknek bizonyult elemei epekedő reménységgel várják, hogy egzisz­tenciális érdekeik tekintetében is tör­ténjenek a most tervbe vetthez hasonló, megváltó kormányintézke­dések. mii Will in illinium mi IM Ii Lurd és Esztergom fogalmai ugyan különböznek egy­mástól, de mégsem esnek oly távol, hogy a két nevet egymás mellé ne tudnánk helyezni. Dr. Lepold Antal prelátus-kanonok most is egy jubi­leumi országos zarándoklattal van ott és a jeles szónok könnyekig megható beszédet mondott a massa­bielli barlangnál Isten irgalmáról. Hetven évvel ezelőtt történtek Lurdban a csodálatos jelenések, en­nek az eseménynek a jubileumát üljük az idén. 1858-ban, február 11-én tünt fel először a csodálatos látomás egy ártatlan lelkű pásztorlányka előtt a massabielli barlangnál és a megjele­nések sorozatában március 25-én, vagyis Gyümölcsoltó-Boldogasszony napján hozta nyilvánosságra a csoda­szép jelenés a kilétét: „Je suis 1'immaculée conception T (Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás 1) A római katholikus egyház abban az évben mondotta ki dogmaként a hívők lelkében már évszázadok óta hitként élt szeplőtelen fogantatás ta­nát, Isten rendeléséből ezt kellett ma­gának a Boldogságos Szűznek ter­mészetfölötti módon megerősítenie. Hogy az Istenanya Franciaorszá­got és éppen Lurdot választotta kinyilatkoztatásának színhelyéül, en­nek okát elsősorban is az ottani ka­tholikus nép hagyományos mély hi­tében és vallásosságában találjuk meg. Már hétszáz évvel ezelőtt az olasz származású Assisi Szent Fe­renc, az égiek társaságában is e ki­magasló nagyság, Délfranciaország­ban járván, meglepte őt az ottani nép mélyen vallásos hite. És ami­kor visszatért hazájába, nem győzte eléggé magasztalni és példaképül honfitársai elé állítani az ott tapasz­taltakat. Sokan vannak, akik a jelenésekben egyáltalán nem hisznek. Ez az ő dolguk. De annyi bizonyos, hogy Szent István szülővárosában a Bibor­nok Hercegprímástól és főpapságtól kezdve a legintelligensebb körökön át a legkisebb hívőig senki sem ké­telkedik a lurdi jelenések igaz vol­tában, amit azóta a csodás gyógyu­lások szakadatlan sora és a meg­térések százezrei bizonyítanak. Min­den egyes csodás gyógyulást párisi egyetemet végzett tudós orvosok vizsgálnak meg és írnak le egy ha­vonkint ott megjelenő tudományos folyóiratban. Azok igaz voltáról egyéb­ként bárki is a helyszinén személye­sen meggyőződést szerezhet. Nagyboldogasszony előestéjén a lurdi csodálatos jelenést fogjuk a jubileum alkalmából szemlélhetővé tenni, emlékeztetőül a magyarságnak, hogy ez az égi Hatalmasság, akit már az őshazában titkon, sejtve Bol­dogasszonyként tiszteltek és akinek Szent István király az ő országát és koronáját felajánlotta, az valóban létezik, az most is él, most is oly hatalmas, mint mindenkor volt, tehát nincs okunk kételkedni az Ő párt­fogásában, lealázott hazánk boldo­gabb jövendőjében. Boldogasszony Anyánk nem hagyja el az övéit, az ő országát, hű ma­gyar népét. De mi se hagyjuk el őt! S. Dr. Serédi Jusztinián bibornok­hercegprimás mult hétfőn a puszta­maróti erdőgazdaságot tekintette meg. Szerdán reggel motorcsónakkal Szobra érkezett s megtekintette Ke­mence, Bernece, Királyháza és a börzsönyi erdészetet. Csütörtökön estefelé ugyancsak motorcsónakkal érkezett haza s pár percre betért az Ehe csónakházába. József főherceg az esztergomi tűzoltók fővédnöke. Senkviczi Pal­kovics László alispán, Reviczky Ele­mér főszolgabíró, László István vá­rosi tanácsos kedden József főher­cegnél tisztelegtek Budapesten és felkérték, "hogy az Esztergomi ön­kéntes Tűzoltó Testület fővédnöksé­gét fogadja el. A főherceg a legna­gyobb készséggel tett eleget a kül­döttség kérelmének s azt is megígérte, hogy az Esztergomi Önkéntes Tűz­oltó Testületnek 60 éves jubileumán, mely országos tűzoltó versennyel lesz egybekapcsolva, meg fog jelenni. Baráti Huszár Aladár dr. a Hajósegylet díszelnöke. A Move Esztergomi Hajós Egylet öt tagból álló küldöttsége kereste fel kedden délelőtt baráti Huszár Aladár dr. főispánt, hogy felkérje a Hajósegy­let díszelnökének. Mátéffy Viktor az egylet elnöke meggyőzően kifejtette, hogy milyen nagy szükség van a sportra. Azoknak, akik aktív részt nem is vesznek a sportolásban, szük­séges, hogy átérezve a sport test­es jellemnevelő fontosságát, érdek­lődésükkel buzdítsák azokat, akik koruknál fogva hivatva vannak vá­rosuknak, hazájuknak dicsőséget sze­rezni. Kéri a főispánt, hogy mind állá­sának tekintélyével, mind egyénisé­gének szimpátiájával támogassa er­kölcsileg a Hajósegyletet és fogadja szívesen az egylet diszelnökségét. Huszár Aladár dr. — úgymond — bár aktív részt nem vesz az evezés­ben, mégis örömest hajlandó támo­gatni ezt a nemes sportot. Szívesen maradna továbbra is az egyesület­ben közkatona, de ha a vezetőség így látja jobbnak, vállalja a dísz­elnökséget és ígéri, hogy a Hajós­egylet mindenkor számíthat támoga­tására. A közgyűlés örömmel vette tudomásul a főispán ezen örvende­tes elhatározását. Lepold prelátus zarándoklatot vezetett Lourdesba. Dr. Lepold Antal prelátus-kanonok lelki vezetése mellett zarándokcsapat indult Lour­desba, mely oda július 7-én megér­kezett. Még aznap este részt vettek a gyertyás körmenetben. Julius 8-án, vasárnap reggel 9 órakor a Grottá­nál dr. Lepold Antal prelátus-kano­nok ünnepi szentmisét mondott. A mise után dr. Lepold a Grottánál felállított szószékről szentbeszéde': intézett a zarándokokhoz, akik köny­nyekig meghatva hallgatták a hires egyházi szónok beszédét. Délután 2 órakor a bazilikában ünnepi litánia volt, ahonnan körmenetben vonultak a Kálváriához, majd résztvettek az Oltáriszentséges-, este pedig a gyer­tyás-körmeneten. Halálozás. Jacoby Gábor főkáp­talani főmérnök f. hó 12-én 54 éves korában hosszas betegeskedés után Budapesten elhunyt. Temetése ma, vasárnap d. u. 5 órakor lesz az esz­tergom-belvárosi temetőkápolnájából. Az engesztelő szentmise-áldozatot hétfőn, f. hó 16-án d. e. 9 órakor a vízivárosi plébánia-templomban mutatják be. A biboros hercegprímás bér­málásai Mosón vármegyében. Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprí­más egyházmegyéjének szigetközi községei számára is kiosztja ezidén a bérmálás szentségét. Szeptember 27-én Héderváron, 28-án Moson­darnón, 26-en Dunakilitin lesz a bér­málás. Ügyvédi iroda megnyitás. Dr. Bencze Győző jog- és államtudor ügyvéd, ki a mult héten az egysé­ges birói és ügyvédi vizsgát siker­rel letette, Esztergomban Kossuth Lajos-utca 49. szám alatt ügyvédi irodáját megnyitotta. A tehetséges és törekvő fiatal ügyvédnek, ki an­nak idején az egyetemen két dok­tori oklevelet szerzett, gratulálunk. 10 éves találkozó. Az eszter­gomi áll. segélyezett községi főreál­iskolában 1918. évben érettségizet­tek f. hó 8 án, vasárnap 10 éves találkozóra jöttek össze a főreál­iskola tanári szobájában, ahol az igazgatót és az egész tanári kart melegen üdvözölték. Utána virágot helyeztek két elhunyt iskolatársuk sírjára s misén vettek részt, majd pedig déli 1 órakor a Fürdő ven­déglőben családjukkal és az intézeti igazgatóval együtt ban kettre gyűltek össze. A volt iskolatársak közül megjelentek: Német Ferenc posta­tiszt Budapest, dr. Bencze Győző ügyvéd Esztergom, Kemény Béla kereskedő Esztergom, Éliás István városi hivatalnok Esztergom, Man­del Ernő bankhivatalnok Kaposvár és Pozsár István droguista Párkány. Hárman kimentették magukat, nem jelenhettek meg a találkozón. Nagyboldogasszony előestéjén már ünnepi előhangulatba fogják ringatni a város közönségét és a nagy­számú zarándokokat az akkor kez­dődő látványosságok. Este a várfo­kon, Szent István születési kápol­nája mellett, nemcsak az apostoli kettős kereszt és a magyar Szent Korona fognak felragyogni, hanem a lurdi Szent Szűz szép alakja is, cso­dálatos megvilágításban. Az öt méter magas alakot és környezetét Simo­nidesz Imre ügyes templomfestő teljesen ingyen festi meg, megvilá­gítását pedig a Közüzemi Rt. esz­közli, úgy hogy igazán az eszter­gomiak vallásos ihlete lesz a vár­falon megrögzítve. A szép látványos­ság ideje alatt a Turista Dalárda lenn a Prímás-téren egyházi és haza­fias dalokat énekel, felváltva a bástya­fokon felhangzó zenével, melyet a tábori Fiúnevelő-intézet szolgáltat. Ezt előzőleg a város összes harang­jai zúgva-bongva hirdetik a bekö­vetkező nagy napot, Esztergom, sőt az ország legnagyobb ünnepét. Az ipartestület kertmegnyitó mulatsága. Az esztergomi Ipartes­tület vigalmi bizottsága ma, vasárnap délután dijtekézéssel, tréfás szín­darabbal és tánccal egybekötött kert­megnyitó mulatságot rendez. Belépő­díj nincsen, felülfizetés tetszés sze­rint. A dijtekézés kezdete d. u. 2 órakor, a színdarabé és táncé este 8 órakor. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság f. hó 22.-én lesz. Turista kirándulás. Az MTE Esztergomi Osztálya ma, vasárnap kirándulást rendez a következő út­iránnyal : Barátkút — Pilisszentlélek — Mexikó — Hoffmannkunyhó — Ecselhegy — Maróti-gerinc — Barát­kút. Indulás reggel 5 órakor a Rozália kápolnától. Vezető: Matló László. Esztergom sportkedvelő ifjú­ságához! Fiúk 1 A mult vasárnapi Move úszóverseny csillogtatta az egri úszógárda eredményes működését. Néhány évvel ezelőtt még csak egy­két lelkesebb fia volt, ma már vi­lághírűvé lett, ünnepelté vált a csa­pat. Pedig nincsenek sokan, tizen­öten és ez a szám elegendő ahhoz, hogy komolyabb, európai versenyek nem is komolyak az egriek szerep­lése nélkül. A kitartó lelkes munka és az áldozatos készség tette foga­lommá az egrieket. Nekünk eszter­gomiaknak is meg vannak a felté­teleink. Itt a gyönyörű és kellemes vizű stranduszodánk, itt az áldozat­készséges Takarékpénztár igazgató­sága és a Move elnöksége, csak a ma még kicsiny gárda gyarapítása kell még, a komoly, következetes, fejlődő munka és Esztergom nagyon hamar Egerrel egyenrangú lehet. Fiúk 1 A Move úszószakosztálya jú­lius 17-én, kedden d. u. 6 órakor a kis uszodában úszóválogatást fog tartani. Jöjjetek el mindnyájan, kik szeretitek várostokat, az esztergomi nevet, a sportot, mert ezeken keresz­tül fejlődhetik naggyá bennetek a szív, áldozni, adni, annak, akiért ma min­den magyar ifjúnak szent kötelessége : a hazáért. Szeretettel várunk és a ko­moly munka lehetősége biztosítva van számotokra. Csak akaratot hoz­zatok, munkaszeretetet. Jöjjetek el okvetlen. Az Esztergomi Stetánia Szö­vetség folyó hó 19-ón gyermekna­pot rendez. Ezúton is felhívja a ve­zetőség az anyákat, hogy gyerme­keikkel minél nagyobb számban ve­gyenek részt az ünnepélyen. Fel­világosítást ad a 23. sz. Anya- és Csecsemővédő Intézet (Kolos-kórház). Az első magyar kántornapot, amely a magyar szorgalomról, ipar­kodásról és tudniakarásról tett tanú­bizonyságot, Esterházy Móric gróf, Csákvár kegyura és Shvoy Lajos székesfehérvári püspök pártfogása mellett most tartották meg Csák­várott. A csákvári kerület húsz kán­tora vett részt a kán torakadémián. A bírálóbizottság, mely neves szak­Össztánc pqr július 15-én ós minden vasárnap este a Kaszinó termében. Ugyanott július 14-én és minden szombaton este a főiskolások részére össztánc!

Next

/
Oldalképek
Tartalom