Esztergom és Vidéke, 1928

1928-01-19 / 6.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IE&IELEHII IIID11 VASáSIáP ÉS QSUTÖB?ßäää DÉ. KOHL MEDARD, Sok bölcseleti igazság van abban a tételben, hogy az ember nem változik. Hogy mindig az, ami volt és. az amivé lesz. Hogy ami az ember lényegét kiteszi, erkölcsi értékeiben, az mindig megmarad. Bármilyen helyzetekbe sodorja az élet, bármilyen magasra emelje a sors, vagy bármennyire is megalázza, mindig ugyanazokkal az erkölcsi értékekkel viseli az élet örömét, de legtöbbször töviskoszorúját. Amidőn a közelmúlt időkben elhalt egyháznagyok után ma Kohl Medárd püspök ravatalánál álltunk, midőn hosszú évtizedeken átjól ismert szelid, nyugodt, joggal mondhatni bölcs emberi arcvonásait koporsójában utoljára megpillantottuk, azoknak, akik közel állottak lelkéhez, azt kellett megállapítani, hogy e papi fejedelem lelkének azzal a nyugalmával fogadta a halált, amellyel íogadta sok évtizedes életének összes eseményeit. 0 szerzetes volt. És bárha Isten rendelése kiragadta őt szerzetesi kötelékéből és több mint egy emberöltön keresztül valóban a legnehezebb helyzetek elé állította, megmaradt mindig annak, ami volt, szerzetesi szelid és nagy léleknek. A pályáján való dicsőséséges emelkedés, kitüntetés, méltóság, vagyon és földi értékek soha sem változtatták meg nemesen gondolkodó szerzetesi lelkét, soha nem tették őt fölényessé, sem elbizakodottá, csak épen úgy nem, mint ahogy a hatalmas sorscsapásokat is melyeket hosszú éveken viselni kellett, elviselte töretlen lélekkel, Isten akaratában való bölcs megnyugvással. A csalódás sokakban, akiket felemelt s akikben az erkölcsi törvények szerint biznia lehetett volna, az élet nehéz, szorongatott helyzeteiben való teljes magára maradás akkor, amikor a legsúlyosabb támadások pergő tüzében állott; az ő főpásztorának, Vaszary Kolosnak szinte példa nélkül álló detronizálása, és ezzel egyszersmint az az ezer vád, ami első sorban az ő személyét érte, Istenben bízó szerzetesi bölcs lelkének egyensúlyát soha nem bírták megingatni. A harag, az indulat, a boszú, a gyűlölet, amelyre jogos oka lehetett, soha nem vettek erőt főpapi lelken s állásával járó fényt és dicsőséget épen úgy fogadta, mint a megalázást és a szenvedést. Soha egy pillanatra nem érintette meg lelkét annak gondolata, hogy kitöréseivel segítsen nehéz helyzetén; soha nem gondolt arra, hogy ő is vádoljon, hogy magáról bármit is elhárítson, sőt még a legelemibb védekezés eszközét is csak unszolásra vette igénybe. A keserű pohárt, amit neki Isten adott, elvette némán, szótlanul, nem akarta megosztani soha senkivel, nem kereste az útját, a fortélyt, hogyan lehetne annak tartalmát kevesbbíteni, úgy vette azt, amint azt neki Isten rendelte és kiürítette azt minden panasz, minden zokszó nélkül egészen fenékig. Életének valóban'dicsőséges évei voltak azok, amidőn mint ifjú tanár Vaszary Kolosnak titkára lett s ennek oldala mellett a millenáris nagy időkben s az egyházpolitikai harcok folyamán részese volt nagynevű főpásztora országos tevékenységének. Ifjúsága magasra ívelő éveinek volt gyönyörű mozzanata és főpásztora iránti későbbi határtalan hűségének, ragaszkodásának és áldozatkészségének előjátéka az a véres esemény is, amidőn testével fogta föl az uradalom egyik megtévelyedett alkalmazottjának éles tőr szúrásait, amelyek eredetileg Vaszary Kolosnak voltak szánva. Csolics tőre azonban tiszta volt és fényes, a sebek az ifjú áldozár áldozatos testén hamar gyógyultak; és sem ő, sem főpásztora, sem más nem gondolta volna, hogy évtizedek multán el fog jönni az ido, amidőn ez ifjúnak püspöki méltóságában főpásztora nevéért és becsületéért el kell viselni olyan tőrdöféseket, amelyek méreggel voltak behintve, amelyek soha nem akartak gyógyulni, amelyeket ő, ha némán is, de szüntelenül fájón viselt, ameiy sebek elmúlni csak akkor látszottak, amidőn e nemes lelkű főpásztor megérte, miként Simeon, Jusztinián testvérének dicsőséges felmagasztalását a bíbornoki, az érseki székbe s amit megérvén, fátyolt vetett élete összes szenvedéseire és ő maga az örök hazába eiköltözött. Közismert tény, hogy Vaszary Kolos a király előtt kegyvesztetté vált akkor, amidőn a balkáni háborúk végén a főrendiházban a véderő törvénnyel szemben ellenzéki magatartást tanúsított. Nem sokkal utóbb a „Budapesti Hirlap" hasábjain éles támadások indultak meg Vaszary Kolos főpásztor! működése ellen, amelyek egész nyíltan Vaszary Kolos távozását követelték. A támadások első sorban az érseki vagyon kezelése ellen irányultak s azt a tényt vélték megállapítani, hogy az ország leggazdagabb földesura, az esztergomi érsek, évtizedek könnyelmű gazdálkodása folytán anyagilag tönkrement és teljesen eladósodott. Vaszary Ko!os, aki nemcsak címerében, de lelkében is a „békét" hordozta, kitért a támadások elől s anélkül, hogy lemondásának ellenértékéül legalább még hátralévő rövid életének békéjét kikötötte volna, érseki méltóságáról lemondott. Azonban úgy az ő, mint Kohl Medárd kálváriája csak most kezdődött. Az ország közvéleménye s a sajtó súlyosan elitélte azt a mérges nyilakkal dolgozó hadjáratot, ami Vaszary Kolos ellen indult s amelyben az ország legelső egyházi méltóságának példán kivüli megalázását látták, — azonban ez az együttérzés nem szolgálta Vaszary Kolos javát. E közhangulattal szemben a hatalomnak annáí inkább is indokolni kellett Vaszary Kolosnak kényszerű lemondatását és ki kellett mutatni tényeket, amelyek e kényszerű és megszégyenítő lemondatást okadatolják. E célra igen alkalmasnak Ígérkezett felhasználni azon hitelezők nyugtalanságát, akik nem ugyan Vaszary Kolosnak, de a gazdálkodás rendes menetében uradalmának hitelezői voltak s akik hónapokon át nyugtalanítva lévén a gazdálkodás kolportált rossz hírei által, Vaszary Kolosnak lemondása után szükségesnek találták' követeléseiket ellene egyszerre érvényesíteni. E kritikus helyzetben a javadalom ügyeinek átvételére és elintézésére kirendelt miniszteri biztos Vaszary Kolost követeléseire nézve megholtnak, tartozásaira nézve élőnek nyilvánította. Vagyis uradalmaiból őt megillető vagyonának és követeléseinek egy fillérje fölött sem lehetett rendelkeznie, azonban uradalmának összes hitelezőit neki kellett kielégíteni. Az a megdöbbentő lehetőség, hogy ily helyzetben • SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető házi szövött elezmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-* r 16. sz. (Saját ház.) telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik »«crkesstoseg ét kiadóhivatal i Bimor jánosiafcs 18—20,, kova a tap s seilend részét illető közlemények, továbbá as előfisetési s hirdetési dllak stb. küldendők. Telefon 21. Főaionkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptala]úonot és felelót szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hcra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.