Esztergom és Vidéke, 1928

1928-05-27 / 43.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP •EBIELBIIK IIIDEI VASARIAF ÉS OSŰTÖRTÖKÖI Iserkesstőség ét kiadóhivatal t Simor János-ntes 18—20,, •ova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá as előfizetési • hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonos él felelős szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Pünkösd. Az újszövetség az égi fény apotheózisa. Karácsony éjszakáján csillagként születik meg Bethlehem vendégfogadója felett és három királyokat vezérel, — végig világit Jeruzsálem templomán, ahol írástudók álmélkodjak a 12 éves Jézus beszédét, — tiltásnak és parancsnak menynyekig szárnyaló örökkévalóságában teljesedik meg, mikor Istennek elküldöttje Hegyi Beszédet mond és tanitja hallgatóit, — s világot megváltó ünnepet ül, amikor nagypéntek gyászán átragyog fehér fényben a győztes húsvéti sir. És az ötvenedik napon sebesen zugó szélnek és tűznek zendülésével tör be a tanítványok Krisztustalan magukrahagyottságába, pünkösdi széllel villanva száll, mint szent tűz égi lángja, hogy valóságot öltsön Jóel próféta nagy látomása, pünkösd csodája, a Szentlétek kitöltetése. Szentségnek uj világa tárult, porba hullott a hamis tudomány kisértése, s az apostolok szertekelve, csodálatosan megszólaló nyelveken, lánghirrel hirdették Istennek nagyságos dolgait, megalakítván az anyaszentegyház első gyülekezetét, a Krisztusthivők egyességet. S a mennynek és a földnek nagy szövetségében, hol karácsony a szeretetnek megszületett csillaga, — nagypéntek a gyász, a szent asszonyok sirása, — húsvét a feltámasztó győzelem: pünkösd lett az uj ég és uj föld örök frigyességenek záloga a Szentlélek ereje által. Igy lett a bethlehemi csillagból Örök győzelmet zúgó világláng, a mennynek pünkösdi tűzcsodája, égi tény megdicsőülése. Jézus anyjának országa nagy pénteket él, pünkösdöt álmodik. Hiszi a feltámadás hitét, a megnyíló sírt, az elrontott templom harmadnapra megépülő győzelmét, — temeti, ami ártalom, káros kétség és dérverte virágzás. Bízó prófétái pünkösdöt prófétálnak, szüntelen lángot, szabadulásba ívelő szentséges útját a magyar sorsfordulásnak. Magyar pünkösdöt prófétálnak, kitöltetését a magyar szentléleknek, gyönyörűséges ünnepét a magyar örökkévalóságnak. Még nagypéntek van, még gyász tart, még messzi az örök égésre felzúgó ünnepi tűz, de a jövendő ködfátyolába már belelángol az akarat s a magyar remény pünkösdi pázsitján tüzharmat ragyog. A tiszta fény. 1930 ban nagy ünnepségek keretében fog megemlékezni a magyar katholikus egyház Árpádházi Szent Imre hercegről, aki a Foederatio Emericana-ban csoportosult ifjúságnak ideálja lett. Dicső szentünk elközelgő jubileumára dr. Serédi Jusztinián biboroshercegprimás Csonkamagyarországra invitálja az egész világ katholikusait, hogy ennek az ünnepségnek külső megnyilatkozása méltó legyen első nagy királyunk szentéletű gyermekéhez. Felvetődik a kérdés, mi ad alkalmat erre az ünnepségre, azonkívül, hogy 1930 ban kilencszáz esztendős fordulata lesz annak, hogy ez a lilioméletű királyfi, akit földi királyságra neveltek, elfoglalta az égben azt a trónusát, amelyik csak a szenteknek jut osztályrészül. Bizonyára maga az a nagy erkölcsi kincs, amit Szent Imre herceg tud felmutatni, méltó arra, hogy különösen olyan időben, amikor az erkölcstelenség veszedelmesen burjánzik fel társadalmi életünkben, felmutassuk követendő példaként, de ezen felül is nagy jelentősége van annak, hogy a hercegprímás élére állt annak a mozgalomnak, amelyik az egész világ katolikusságainak nagy gondolkozóit, egyházjogászait, íróit és tudósait, valamint művészeit honunkba óhajtja hívni, hogy megmutathassuk nekik azt a legnagyobb fokú ekölcstelenséget, ami nemcsak a katholikus egyházat, de az egész magyar nemzetet érte. Ha a katholikus Anyaszentegyház fődogmájában az igazságra való törekvés foglal helyet, akkor a nemzeti határokat át kell törnie annak a gondolatnak, amelyik olyan égbekiáltó igazságtalanságot kötelez reparáció alá venni, mint amilyen igazságtalanság érte nemzetünket Trianonban, ahol néhány győztes állam vezérférfia maga volt a vádló, a biró és a hóhér. Ezt a modern, erkölcstelen országmészárlást nem tűrheti egyetlen egyház igazságérzete sem s ha a magyar katholikusok felhívják az egész világ figyelmét az elkövetett borzalmakra, valóban olyan dolgot cselekesznek, amelyik méltó ahhoz a nagyarányú akcióhoz, amelyet Albionban egyetlen toll indított meg, s rövid egy esztendő után arra ébredtünk, hogy az egész világ foglalkozik sorsunkkal s reményeink egyre kecsegtetőbbek lehetnek. Az Emericana Katholikus Diákszövetség 1930-ban Szent István királyunk napján nagyarányú eucharisztikus kongresszus keretében fogja felhívni az egész világ katholikusait és népeit, hogy jöjjenek segítségére annak a magyar nemzetnek, amelyik évszázadokon át védte a kereszténységet és Európa kultúráját e földrész kapujában s mindazért a sok könynyért és vérért, amit bőségesen ontott legtöbbször nem a saját érdekében és soha sem agresszív hódító szándékkal, most ezeresztendős fennállásunk után néhány évtizeddel azzal honorálták Parisban, hogy nemzetünk egyharmadrószét idegen államok rabszíjára fűzték, Szent István birodalmát felnégyelték. Amikor a magyar nemzet figyelme egy liliomlelkű, erkölcsös ifjú felé irányul, aki akkor tudott szent életet élni, amikor a honban berendezkedő magyarok között még parázslott a pogány szellem s bevilágított tiszta életével a krisztusi eszmék birodalmába, nem lesz-e felemelő dolog ezt a nagy erkölcsi tőkét végighordozni világszerte, mint megcsúfolt vérző igazságot oly célból, hogy a süketek is hallják ki a legnagyobb erkölcstelenségből az igazság követelő szavát. F. Az egyről-másról rovat alatt helyi vonatkozású, megszívlelendő sorokat figyelmesen elolvasva, örömünknek adhatunk kifejezést afölött, hogy Esztergom lakosai zömének, a köznépnek, nekik nem tetsző dolgokat is jóindulatú hangon szemükre vetik. Tudjuk, hogy a vízvezeték mily ellenszenvvel találkozott, nem éppen azért, mert terheket ró az amúgy is roskadozó vállakra, hanem leginkább azért, mert a köznép a vízdíjak ki szabását gazdasági szempontból érdekeikkel meg nem egyezőnek találta. Észterom lakosságának zöme őstermelő, nem annyira állattenyésztő, inkább csak állattartó. Legelővel a város rendelkezik ós körülbelől 1000 marhát hajtanak ki 1700 holdnyi tényleges legelőre. A város eblől a legeltetésből tekintélyes hasznot húz, hiszen 20 pengő egy számos marha szajbére, így e szájbér-jövedelem 20.000 pengő, holdankint 11 pengő 60 fillér. Én ma már nem gazdálkodom, nem is vagyok őslakos, de mégis azt tartom, hogy talán módját kellene ejteni annak, hogy a lakosság zöme ily magas kvótában ne vegyen részt a teherviselésben. Ezzel nem azt mondom, hogy a 20 pengős szájbér sok, vagy hogy egy hold olyan legelő 11 pengő 60 filléres haszonbére szintén sok lenne, csak azt mondom, hogy akik anynyira ellenezték a vízvezetéket, abból indulhattak ki, hogy jövedelmi forrásaik legtekintélyesebbje lesz sújtva a vízvezetékkel. Eddig marháik után legelőbért fizettek, abba nagyon könnyen bele lehet nyugodni, mert 20 pengő még sem túlhajtott szájbér, hanem, hogy a vízért is fizetni kell, ez még ma sem ment a kisgazda fejébe 1 Minden marha után 6 pengő a vízdíj. Ezt tartják gazdáink soknak. Én is annak tartom, különösen akkor, amikor nyáron is istállózott marha vajmi kevés van Esztergomban, hanem legelőre jár túlnyomó része. Ha legelőre jár, nem is igen fogyasztja a vízvezetéki vizet, hanem kútból itattatnak. Olyanért fizetnek tehát féléven keresztül vízdíjat, ami után a vízvezeték vize elenyésző semmi mérvben fogy csak. A vízvezetékkel szemben való ellenszenvnek ez a gyökere ós nem az, hogy a lakrészek után vetették ki a vízdíjakat. Ha már a kisgazdák legeltetési ügyéről esett most szó, nézzük csak közelebbről ezt a kérdést, nem a gazda szemén keresztül, hanem olyan szemüvegen keresztül, mely a kisgazda lakosainkban csak adóalanyt lát. A szájbéren keresztül küzdötte magát a kisgazda; kifizette. Ezzel még kötelezettségei egy részének tett eleget, mert fizetnie kell bikapénzt is 10 pengőt. Ha már ezt is kifizette a gazda és ha a pásztor örvendezve adja tudtára a gazdának, hogy tehene után reménye lehet borjút várni, a pásztor jó borravaló nélkül ugyan ki nem megy a kiskapun. Áldomás járja tehát, úgy lehet, hogy a borjúnak csak a bőrére. Eddig tehát kész kiadása van a tehén tulajdonosának legelőbérben 20, vízdíjban 6, bikapénzben 10=36 pengő. Ezután jön a pásztorbér; ezen közalkalmazott kap minden ta- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül• • köző, konyha- és kenyérruha, i Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik