Esztergom és Vidéke, 1928

1928-05-27 / 43.szám

darab marha után 10 kiló búzát ä 30 fillér=3 pengő, 4 kiló kenye­ret ä 50 fillér=2 pengő, „Pünkösdi pénz" címe alatt 5 pengőt. Ennek összege 10 pengő. Ezek szerint 46 pengő kész kiadása van gazdáinknak minden legelőre járó tehene után. Ezek után ne csodálkozzunk a vízvezetékkel szemben táplált ellen­szenven és azon se csodálkozzunk, hogy fogy városunkban a marha­állomány, főleg azonban ne csodál­kozzunk azon, hogy őstermelő lakos­ságú város volnánk és több tejet hoznak be, mint amennyit fejnek itt. Ezzel szemben a pásztor mi jö­vedelem fölött rendelkezik ? Ha csak 200 marhára sz'mítunk egy pásztort, ennek a pásziornak 200x10=2000 pengő jövedelme van. Ezt a tiszta jövedelmet, igen sok kisgazda lakosunk szivesen elcse­rélné azzal a jövedelemmel, ami őneki és családjának megélheté?ére marad kisbirtoka után. Csikós Mihály. •• • i mii mmu. M^IIJJ—i Országos Középiskolai Dalosverseny. A VI. középiskolai dalosversenyt május 19-én és 20-án tartották meg Budapesten, melyen összesen tizen­hét intézet jelentkezett, még pedig két budapesti és tizenöt vidéki, köz­tük az esztergomi szentbenedekrendi gimnázium derék énekkara is. A vidéki énekkarokat a 25. sz. ciszt. Szent Imre cserkészcsapat tagja fogadta a pályaudvaron, ahonnan a szállásukra kisérték őket. Elszállá­solásuk a barakk-diákszállókban és több iskola tornatermében volt, el­látást az elemi iskolákban és a szfőv. tisztviselő-étkezőben (Központi városháza) kaptak. Május 19-én reggel az I. csoportba jelentkezett énekkarok (öt intézet) a rendező-bizottság titkáránál átvet­ték a kötött versenykar kottáit, mely­lyel a másnapi versenyre készültek. Délután a II. csoport versenyzői (11 énekkar) felvonultak a budai Vigadóba és 4 órakor a Himnusz eléneklése után megkezdődött a II. csoport kötött versenye, melyen Büchner Antal főszékesegyházi kar­nagy, zeneszerző „A magyar nóta" c. pályadíjat nyertes művét, melynek szövegét írta Lampérth Géza, éne­kelték. Mindegyik énekkar a tudásuk leg­javát adták. Ki kell emelnünk a helybeli bencésgimnázium énekkar fegyelmezett felvonulását és igen tetszetős szép extra ruháját, kik Büchner versenykarát Hajnali Kálmán vezetésével ügyes kidolgozással és tiszta intonációval adták elő, a kö­zönség sok tapssal honorálta őket. Miután minden énekkar elénekelte a versenydarabot, szerzője, Büchner Antal négyszázötven énekessel együt­tes összpróbat tartott, mellyel más­nap d. u. a pesti Vigadóban tar­tadó hangversenyre készültek. Május 20 án (vasárnap) reggel az intézeti énekkarok az istentiszteleten vettek részt. Tizórakor kezdődött az I. csoport kötött versenye, amelyen König Péter „Csak azért" c. verseny­karát adta elő öt énekkar. Utána szerzője együttes összpróbat tartott. D. u. 4 órakor kezdődött a szabad verseny, amelyen 17 énekkar a sza­badon választott versenydambját adta elő a pesti Vigadó zsúfolásig meg­telt nagytermében. Utána együttes összkarban 450 énekes előadta Büch­ner Antal „A nagyar nóta" pálya­díjat nyertes verseny karát a szerző személyes vezetésével. A szép ma­gyaros és mély érzéssel teli mű gyönyörűen érvényesült és a finom, halk részek, a hatalmas forték nagy hatást keltettek a közönségben, me­lyet óriási tapssal jutalmazott és ün nepelte Büchner karnagy mesteri ve­zetését. Ezután König Péter kiváló zene­szerző „Csak azért" című verseny­karát adták elő összkarban 200 éne­kessel, a szerző vezénylésével. A Himnusz eléneklésével fejezték be az érdekes, jól sikerült és nemesítő ifjúsági hangversenyt. A zsűri tagjai Bitter Illés tankerü­leti főigazgató elnöklete alatt Ábrá­nyi, Demény, Geszlei, Harmath, Károlyi, Kondela, Molnár, Szabados, Szeghő és Sztankó voltak. A zsűri ítéletét a Vkm. Hivatalos Közlönyé­nek 1928. július 1. száma fogja hozni. Munkavédelmi intézmény a távol kelet forgatagából. A Németországban megjelenő „Die Räder" cimü folyóirat, a németor­szági Technische Nothilfe hivatalos orgánuma érdekes cikket közöl a folyóirat külön tudósítójának tollá­ból a sanghai-i (Kína) munkavédelmi intézmény munkábaszólitásáról Sanghai internacionális telepén lakó idegenek tudni illik saját köz­üzemeik védelmére munkavédelmi szervezetet alakítottak. Midőn a kinai forradalmi mozgalom megindult, közli a cikk író a benszü lött munkásság is sztrájkba lépett és nem tekintve a közérdeket, cser­ben hagyta a nemzetközi telep lakói­nak közüzemeit. A vízvezetéki, vilá­gítási közlekedési, élelmezési és tele­fon üzemekben megállt a munka. Az európaiak erre az eshetőségre már előre gondolva, a bolsevista Oroszországból menekült oroszok ott lakó cspatából már előre kiképeztek megfelelő számú embert, hogy szük­ség esetén ezekkel pótolják a hűtlen benszülött munkásokat. Mikor azután a sztrájk tényleg ki is tört, ezek a kiképzett munkavé­delmi emberek foglalták el az ott hagyott üzemeket ós látták el azok­ban a munkát. Mint soffőrök vezették az autóbuszokat és autókat, elvégez­ték a kikötőkben veszteglő élelmiszer­szállító hajók szállítmányainak kira kását. Menekült orosz nők segédkeztek a telefon központban és élelmiszer üzletekben. A munkavédelmi intézmény gon­dolata meghódította immár a távol ezen exponált pontján lakó európai­akat is és ezzel is bizonyságát szol­gáltatta annak, hogy a mai gazda­sági élet fejlettsége és a közszük­ségletek szaporodása a legkisebb közületet is ezen újszerű intézmény létesítésére kényszeritik. I EGYRŐL-MÁSRÓL | ízlés dolga s talán éppen ezért nem is volna szabad fölötte kritikát mondani, de Esztergomban az utcák képe a lakó­házak nyomasztóan komor tónusa miatt nagyon rideg és egyhangú. Olyanféle, mint az ónémet városok barokk és gótikus házainak tömege: ódon és sötét, de mig azoknak a középkori építészet könnyed formái, erkélyei, tornyocskái valami törté­neti múlttól hangulatos patinát ad­nak, addig a mi sötétszürke és kávé barna lakóskatulyáink lehetetlen kül­sejét még a régi, — a szerb tem­plom környékén valamikor megtele­pült Rácváros lakóinak izlése szabta meg ilyen nehézkes, borús, komor színűvé és alakúvá. Végig kell csak tekinteni egy-egy utca során most, a téli hónapok után, mikor a téli köd és nedvesség még azt a kis élénkebb színt is kiszítta s azt a kis friss vakolatot is lehámlasztotta a falakról, milyen szürke, egyhangú, szomorú a mi utcáink képe. Pedig egy kis élénkséget, egy kis derűt, egy kis mosolygást minden ház külsejére rá lehetne vinni egy kis jóakarattal. Ha már hiányzanak is az ablakokból a nevető szemű piros muskátlik s a házak elől a kis zöldpázsitos kertecskék, legalább a falak vegyes, Üde, — szolidan tarka — színezésével, az ablakkeretek s kapuajtók élénkebb színűre való má­zolásával s a szürke tetőcserépnek vörös eternitre való alkalmi kicseré­lésével lehetne egy kis friss, üde, hangulatos külsőt varázsolni a város utcainak komor miliőjébe. Ehhez csak egy kis jóakarat kellene a ház­tulajdonosok, s egy kis jobb izlés a kőművesmesterek részéről. Megköze­lítő mintát a Széchenyi-téri Frey-házak nyújthatnának. Ha Esztergom fürdővárosnak akarja magát felkínálni, akkor a fásításon és parkosításon kívül egy kis nyári színt is bele kell vinnie a város külső képébe. Az a közmondás, hogy „az én házam az én váram", igazán nem azt jelenti, hogy a házaknak úgy is kell kinéznie, mint valami feketelelkű rablólovag ódon, viharvert sasfész­kének. Meg aztán minek azt kívülről is dokumentálni, hogy nálunk minden olyan szürke és fakó . .. Kedves előfizetőinknek, ol­vasóinknak, munkatársaink­nak és hirdetőinknek kelle­mes ünnepeket kívánunk. A hercegprímás befejezte fő­városi bérmálásait. Dr. Serédi Jusztinián bibornok-hercegprimá?, aki a főváros területén szerdán végezte be idei fővárosi bérmálásait, csütör tökön a budapesti esperesi kerület­hez tartozó Rákosfalva községben szolgáltatta ki a bérmálás szentsé­gét és ezzel be is fejezte ottani bér­málásait. Rákos falván harangot is szentelt az egyházfejedelem a meg­felelő szertartások között. A bibor­nokot a bérmálások befejeztével dél­ben Ripka Ferenc főpolgármester látta vendégül, míg este Nemes An­tal püspöknél, a koronázó főtemplom plébánosánál volt vacsorán. Csütör­tökön részt vett Horthy Miklós kor­mányzó által adott teán, pénteken pedig a külügyminiszter ebédjén je­lent meg. Ugyanaznap délután haza­jött székhelyére. Ma vasárnap a Ba­zilikában ismét bérmálni fog. A hercegprímás június elején Fetser Antal győri püspök kérésére ellátó­togat Tatabányára és ott a bányá­szok között osztja majd ki a bér­málás szentségét. A főszékesegyházi ének- és zenekar műsora. Pünkösdvasárnap: Buchner: Ecce Sacerdos. Introitus. Graduale, sequentia és Communio koraliter. Bibi: F-dúros miséje. Hal­ler: Confirma offertorium. Mise vé­gén Laudate Dominum. Bérmálás alatt: Veni Creator korál után kü­lönféle művek, karok, szólók, duet­tek, tercettek lesznek előadva. Töb­bek között: Boldogasszony Anyánk, Angyaloknak nagyságos asszonya, Kersch: Kinek első szentkirályunk, Ki ismered, Mozart: Ave rerum, Büchner: Ima a hazáért, Ave Maris Stella, Liszt: O salutaris karok. Liszt: Ave Maris Stella, Franck: Anime mea, Büchner: Ave Maria szólók. Caldara: Ego sum panis, Gounod : O salutaris, duettek. Sey­ler: Diffusa est, tercett. Közremű­ködnek Bergmann Károly cellómű­vész, az Opera tagja, Buchner An­talné, Táky Gyuláné, Rolkó Rezsőné, dr. Fenyves Kálmánné, Eitler Jó­zsef, Kántor Félix szólóban, duett­ben és a bazilika énekkar és zene­kar. D. u. Vespera Falsobordoni. — Pünkösdhétfőn : Introitus, Graduale, sequentia és Communio korai. Gru­ber : C-molos miséje. Goller: Offer­torium. Mise végén : Laudate Domi­num. D. u. Vespera Falsobordoni. Temetés. Az elmúlt év április 11 én elhunyt nemes Haan Béla dr. kir. kúriai biró, volt székelyudvarhe­lyi törvényszék elnöke, a pestvidéki kir. törvényszék másodelnökének, e kiváló biró földi maradványait f. hó 20-án déli fél 12 órakor óriási rész­vét mellett kisérték végső nyugvó­helyére az únyi r. kath. temetőben épült új családi sírboltba. Ugyanek­kor temették a megboldogultnak még 1912-ben elhunyt szüleit : nemes Haan Rezsőt, Esztergom vármegye tb, főjegyzőjét, az Esztergomi „Köz­löny" és a vármegye hivatalos lapjá­nak szerkesztőjét és nemes Haan Rezsőnétszül. egyházpakai Andrássy Szidóniát. Vitézi avatás. Értesülésünk szerint az ezévi vitézi avatás június 17.-én tartatik meg, az immár hagyományos ünnepi keretek között Budapesten, a Margitszigeti Magyar Atlétikai Club sporttelepén. Az idei avatásra sorra kerülő folyamodók közvetlenül az Országos Vitézi Széktől fognak névre szóló értesítést kapni. A jövő évre vonatkozólag úgy értesültünk, hogy 1929. évben csak azok a folyamo­dok kerülnek avatásra, kiknek tel­jesen felszerelt kérvényei 1928 szep­tember 1.-ig a vármegyei Vitézi Szék­hez Esztergom, beérkeznek. A májusi ájtatosságok szóno­kai a vízivárosi zárdatemplomban \ 27-én. Nádier István, 28 án Sziv­gárda felvétel Raufstein Antal, 29 én Mátéffy Viktor, 30-án dr. Kecskés Pál, 31-én dr. Drahos János. Esztergomiak az OMKE vá­lasztmányában. Az OMKE leg­utóbb tartott közgyűlésén a helybeli kereskedők közül Brenner Józsefet, Marosi Ferencet ós Schrank Bélát választották be a választmányba. A Kereskedelmi Társulat részéről pe­dig Lenkei Emii és Tatarek József kerültek be a választmányba. Evangélikus istentisztelet úrva­csora osztással f. hó 28-án, pünkösd hétfőn d. e. 11 órakor lesz a hely­beli református templomban meg­tartva. Iparvállalatok szövetsége, A helybeli és a vármegyei nagyobb iparvállalatok érdekeik megvédése céljából „Esztergom és vidéke Ipar­vállalatok Szövetsége" címen egye­sületbe fognak tömörülni. Az új ala­kulás élén Kornhaber Samu nyug. ezredes áll. Az alakuló gyűlést nem­sokára meg fogják tartani. A Kath. Népnevelők Egyesü­letének újjáalakuló közgyűlése. Mint lapunkban jeleztük, az Eszter­gom-vidéki Rk. Népnevelők Egyesü­lete főpásztori rendelkezés folytán csütörtökön tartotta újjáalakuló köz­gyűlését a Kath, Legényegyesület nagytermében. A közgyűlést a bel­városi plébánia templomban szent­Wildensteinsegen 3S& és osztrau-karwini szalonkoksz elő­jegyezhető augusztus—szeptemberi LORÁND SÁNDOR szállításra fuvartételekben íakereskedónél. Telefon 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom