Esztergom és Vidéke, 1927

1927-07-27 / 59.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HE8IELEBIK 1IHDEI VáSÁBIAP ÉS ÖSŰTÖBTÖKÖB szerkesztőség ét kiadóhivatal i Simor János-utca 18—20., •ova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá sz előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmnnkatárs: VITÁL ISTVÄN. Laptulajdonoa és felelős szerkesztő i LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szára ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza DR. CSERNOCH JÁNOS. Esztergom bíboros érsekének, a magyar hercegprímásnak kezéből kihullott a pásztorbot. A magyar katholikus egyházfejedelem nemes szive, akihez a nemzet nagy és nehéz napjaiban bizodalommal és reménységgel fordult, megszűnt dobogni. Az ország első papját, első zászlósurát, vármegyénk örökös főispánját, városunk jóságos atyját kálvária járásunk gyászos, könnyes napjaiban, amikor oly kevesen, vagy alig vannak hivatott vezérek, elragadta a kegyetlen halál. Mélységes csend, bensőséges gyász borult a magyar katholicizmusra, az ős koronázó városra; millió és millió ajakról részvét; fájdalom száll a magasba. Szentséges Atyánkkal együtt, a világ minden táján megtört lelkek, meghajlott fejek, könnyes szemek zsolozsmája, imája tör magának utat az örökélet forrásához, ahová sokat szenvedett, nagynevű hercegprímásunk magasztos lelke dicsőséges pihenőre tért. A történelmi Nagy-Magyarország egyik legerősebb oszlopa dóit ki Esztergom érsekének, Magyarország hercegprímásának halálával, az a hatalmas közjogi méltóság, melynek pilléreit szent István alapozta meg, mely ezer éves nemzeti egységünk, létünk biztos, szilárd sziklaköve. Bevonult dr. Csernoch János is abba a nagy magyar temetőbe, amit a történelmünkben soha nem ismert nagy arányban, a világháború nyitott fel és szélesített ki, amely tengernyi vérrel és könnyel nemcsak az ország területi épségének s az ezer éves nemzeti egységnek lett temetője, hanem gyors egymásutánban az nemzet legkiválóbbjait fogadja be, hogy igy a vezérek nélkül maradt nemzet hitének, reményének sirját is ásni kezdhessék. Szegénységben nőtt fel, aki nem ismerte a jólétet, akinek a nélkülözés jutott osztályrészül. Az egyszerűség, igénytelenség erényével, a munka szeretetével indult el a szülői háztól, hogy szívós akarattal, hatalmasan építse ki Istenadta nagyszerű képességét, hogy a mindenki által tisztelt tudásnak hatalmas fegyvertárát gyűjtse Össze, melyet sohasem a maga személyének mási székbe emelte. I érvényesítésére használt fel, hanem mindenkor Hazájának, Egyházának javára, dicsőségére. Egyetemi katedrára készült s a nagy Simor János'hercegprímás udvari papja lett. Kiváló képessége, nagy tudása méltó környezetbe került s innen futotta meg azt a tüneményes utat, mely az egyszerű udvari papot előbb a kanonoki, majd a Csanádi püspöki, kalocsai érseki s végül az esztergomi hercegpriMéltóságaiban a kötelességtudásnak, munkának, egyszerűségnek volt mintaképe, mindig tanított és serkentett. Éleslátása, emberismerete, erős akarata, nagy tudás% az emberi gyengeségekkel szemben megértővé tette. Az ellentéteket nem kiélesíteni, hanem kiegyenlíteni törekedett. Nemcsak a lelke volt nagy, hanem a szive is, nemcsak imádkozni tudott, hanem jót is cselekedni. Mélységes tisztelet, szeretet kisérte személyét, mely már életében is a legendák körébe emelkedett. Csak az ily egyéniségnek adatott meg az a kiválóság, hogy királyt koronázhatott. Csak az ilyen nagy lélek tudta elviselni a dicsőség, a kegyelem mellett azokat a sorscsapásokat, melyeket meg kellett érnie. A király halála, az ország öszszeomlása, melynek nagyságán oly sokat dolgozott, boldogulásáért oly forrón imádkozott. Tisza meggyilkolása, a kommün pusztítása, a király száműzetése mind-mind egyegy nehéz megpróbáltatás. És ő nem tört össze, hanem teljesítette azt a nagy történeti hivatást, melyet az isteni kegyelem részére kijelölt. A vörös terror alatt palotájából kiköltözik s híveinek szeretete, védelme alatt gyalog megy fel a Bazilikába, hogy a megrémült hivők lelkébe reményt öntsön s félelem nélkül osztja ki Budapesten a bérmálás szentségét. Amikor pedig megbukott a tanácskormány, az első aki megjelenik a romokon, hogy részt vegyen az újjáépítés nagy és nehéz munkájában, majd magas kora és betegsége dacára hajóra száll és átvitorlázik Amerikába, hogy a magyar névnek dicsőséget, a magyar ügynek barátokat szerezzen s hogy a magyar feltámadást szolgálva az amerikai magyarokat is az újjáépítés munkájába állítsa.