Esztergom és Vidéke, 1927

1927-07-27 / 59.szám

Szavunk gyenge, erőnk ke­vés és képességünk fogyatékos arra, hogy csak vázlatosan is ecseteljük azokat az érdemeket és gazdag sikereket, melyeket dr. Csernoch János Esztergom szab. kir. város érdekében ki­fejtett. Csak fel kell ütnünk a városi annalesek sárgulni kezdő lapjait s megtaláljuk azt a bölcs megalapozó hozzászólásokat, me­lyekkel a jó ügyet támogatásba vette s melyekkel a közgyűlési határozatok meghozatalában te­vékeny részt vett. fia pedig nem a városi kép­viselőtestület volt a fórum, ahol a nemes törekvésekről és alko­tásokról esett szó, akkor az Esztergomi Katholikus Körben, Legényegyesületben, Keresztény Szociális Egyesületben emelte fel Csernoch János mindenkor osztatlan tisztelet mellett atyai oktató szavát. Sokszor a más világnézetet vallók népgyűlésein, melyek végeredményben, ami­dőn a közügyek intézésére ál­lásfoglalásukkal hatással vannak, közvetve közéleti működést fej­tenek ki, a magasztos és tiszta eszmék szemszögéből tartott elő­adásával, felszólalásával meg­akasztotta a nemzetellenes ha­tározatokat. A primási város elvesztette azt az atyai jóságos szivet, amelynek minden érzése és gon­dolata a városé volt s aki min­den befolyásával, fényével, tu­dásával, méltóságával a város szebb jövőjét igyekezett kiépí­teni. Mélységes a gyászunk és fáj­dalmunk s amidőn a város ap­raja-nagyja búcsúzóul ezt köny­nyes szemmel a Bazilikában emelt ravatalhoz viszi, azt a forró imát küldi a mindenható istenhez, hogy azt a lelki nagy­ságot és jóságot, melyet a ma­gyar nemzet, de különösen Esz­tergom szab. kir. város közön­sége dr. Csernoch Jánosban birt, jutalmazza meg mindnyájunk soha el nem múló igaz hálájával. Dr. Antóny Béla. +++ A hercegprímás betegsége. Az emberi élet véges. Egyiknek hamarabb peregnek le az élet ho­mokszemei, a másikának későbben, de minden bizonnyal üresen marad az élet felső tölcsére, hogy örökre megteljék az alsó. Nincs rang, hata­lom, a halál útjában csak egy gyenge ember áll. Dr. Csernoch János bibornok-her­cegprimás már hónapokkal ezelőtt betegeskedni kezdeit. Dr. Gönczy Béla m. kir. egészségügyi főtaná­csos, a Kolos-kórház igazgató-főor­vosa és a hercegprímás udvari or­vosa tanácsára professzori vizsgálat­nak vetette magát alá. A vizsgálat után San Remóba, az olasz Rivié­rába ment üdülni, de egészsége már nem tudott helyreállani. 'Állandóan gyengült s mint ilyenkor már szo­kott lenni, ujabb komplikációk állot­tak be. Dr. Bálint Dezső egyetemi nyil­vános rendes orvos-tanár többször vizsgálta meg a beteg főpapot, de se­gíteni már az orvosi tudomány nem tudott. Utolsó éjszaka. Vasárnap már teljesen elhagyta ereje s este megkezdődött a halál vívódás. Fájdalmakról soha nem panaszkodó, végzetét Istenbe vetett bizalommai fogadta. Egész éjjel mellette voltak dr. Gönczy Béla és dr. Hamza Józsej orvosok, dr. Lepold Antal oldalka­nonok, dr. Drahos János prelátus­kanonok, hercegprimási irodaigaz­gató, dr. Meszlényi Zoltán pápai ka­marás, érseki titkár, Túri Béla pre­látus-kanonok, Szmatlik Antal her­cegprimási udvarmester, Hajdú Ist­ván jószágkormányzó, dr. Kecskés Pál udvari pap és két ápolónővér. A haláltusa hétfőn hajnali 3 óra kor kezdődött. 4 óra után dr. Mesz­lényi Zoltán érseki titkár szentmisét mondott a szomszédos szobában, melyet a nagybeteg főpap áhítattal hallgatott végig s a mise közben még meg is áldozott. Nemsokára agóniába esett a hercegprímás s reg­gel 8 A 6 órakor megszűnt élni Ma­gyarország első zászlós ura, A halál beállta után dr. Drahos János prelátus-kanonok a szomszé­dos szobában gyászmisét mondott, melyen résztvettek mindazok, kik az egész éjjel a hercegprímás ágya mel­lett voltak. A halál hírnöke. Pontban reggel fél 7 órakor meg­szólalt a bazilika nagyharangja. Mesz­sze búgó hatalmas kongása adta tudtul, hogy árván maradt a meg­csonkított főegyházmegye, meghalt Magyarország hercegprímása. Ámbár a városban mindenki el volt készülve a halálra, mégis meg döbbenve fogadták a gyászos hirt. Még szólt a harang, mar gyászlobo­gókat tűztek ki a középületekre és félárbocról lengett a várfokon a fe­kete zászló. A kanonoki házak is gyászdíszt öltöttek. Távirati értesítések. A halálesetről a főegyházmegyei hivatal táviratilag értesítette a római szentszéket, nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzót, Zita királynét, a miniszterelnökséget, gróf Klebels berg Kúnó vallás- és közoktatásügyi minisztert, József főherceget, Izabella főhercegnőt és a püspöki kart. Gyászmisék a hercegprímásért Az esztergomi egyházmegye ösz­szes templomaiban a főkáptalan ren­delkezése folytán a hatóságok meg hívásával a bibornok-hercegrimás le'­kiüdveért ünnepélyes gyászistentisz­teletet tartanak és a temetés napjáig háromszor harangozni fognak, elren­delte továbbá a főkáptalan, hogy az egyházmegye minden papja egy szentmisét mondjon a hercegprímá­sért. A végrendelet felbontása. A székesfőkáptalan megbízásából dr. Lepold Antal és dr. Drahos Já­nos prelátus kanonokok a járásbiró­ság épületébe hajtattak, ahol dr. Rudolf Béla járásbirósági elnök hét­főn d. e. 9 órakor felbontotta dr. Csernoch János végrendeletét. A meghatóan megszövegezett vég­rendelet szerint általános örökösül a magyar impérium alatt maradt fő­egyházmegye van megjelölve. Teme­tésére vonatkozólag a megboldogult hercegprímás akként intézkedett, hogy kerülni óhajt minden pompát, hült testét helyezzék örök nyugalomra a bazilika sírboltjában. Koszorúk mel­lőzését kéri az élettől búcsúzott fő­pap s helyette mint többet érőt, imád­ságot kér. A főkáptalan gyászjelentése. Az esztergomi székesfőkáptalan a következő latin és magyar szövegű gyászjelentést bocsájtotta ki: t Az esztergomi főkáptalan mély fájdalommal jelenti, hogy apostoli lelkületű főpásztora CSERNOCH JÁNOS a római szentegyháznak sz Özséb­ről címzett áldozárbibornoka, az Apostoli Szentszék született köve­te, Magyarország hercegprímása, fő- és titkos kancellárja, eszter­gomi érsek, valóságos belső titkos tanácsos, a Szent István rend fő­papja és nagykeresztese, a Ma­gyar Érdemkereszt nagykereszt­jének tulajdonosa, a szuverén mál­tai lovagrend nagykeresztese, a magyar országgyűlés felsőházának tagja, Esztergom vármegye örö­kös főispánja, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia igazgatótagja, a Szt. István Társulat, a Szt. István Akadémia fővédnöke, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem tiszteletbeli doktora és bekebele­zett hittudora stb. f. évi július hó 25-én reggel 5 A 6-kor főpapi erényekben tündöklő és példá­san munkás életének 76-ik, áldozó­papságának 53-ik, püspökségének 20 ik, primási méltóságának 15-ik évében türelmesen viselt hosszú betegség után a haldoklók szentségeivel meg­erősítve Krisztus békéjében elhunyt. A megboldogultnak földi marad­ványait f. évi július hó 29-én délelőtt 11 órakor az esztergomi főszékes­egyházban fogjuk ünnepélyesen be­szentelni s a gyászistentisztelet után a főszékesegyházi sirboltban nyuga­lomra helyezni. Esztergom, 1927. július 25. Az örök világosság fényeskedjék neki 1 Temetési intézkedések. A végrendelet felbontása után azon­nal összeült a főkáptalan konzisztó­riuma és intézkedéseket tett a her­cegprímás temetésére vonatkozólag. Hétfői nap folyamán Zala szob­rászművész halotti maszkot vett a megboldogultról. Este megérkezett dr. Minich egyetemi orvostanár és a helybeli orvosok segédletével be­balzsamozták a testet. Éjjel 2 óra­tor ért véget a balzsamozási műve let, amikor főpapi diszbe öltöztették és koporsóba helyezték. A virrasztó udvari papok beszenteléshez készül­tek. Dr. Lepold Antal oldalkanonok dr. Meszlényi Zoltán hercegprimási titkár és Béres István karkáplán asj­szisztálása mellett csendes szertartás­sal beszentelte a földi maradványo­kat. Közvetlen a beszentelés után ko­csira tették a koporsót és reggel 4 órakor felvitték a bazilikába, ahol az előre elkészített katafalkra helyezték el. A primási trón helyett ravatalon, Üvegkoporsóban nyugszik az egyház nagy halottja s az államrendőrség áll díszőrséget körülötte. Reggel 8 órakor dr. Fehér Gyula prelá'us-kanoiok mondta az első csendes gyászmisét a főoltárnál. Pénteken nagy rekviem után 11 órakor helyezik örök nyugalomra a bazilika kriptájába a nagy, gyászos időket isteni béketűréssel átélt bibor­nok hercegprímás hült tetemé'. A temetési szertartást Szmrecsányi La­jos egri érsek fogja végezni. A temetésig mindennap csendes engesztelő szentmiséket mondanak a székesegyházban és a többi templo mokban. Részvétnyilvánítások. Alig lett vége a székesfőkáptalan konzisztóriumának, szenkviczi Palko­vics László alispán megjelent a pri­mási palotában és részvétét fejezte ki a káptalant, az országot és a pri­mási udvart ért gyász feleU. Dr. Perger Kálmán államrendőr­ségi főtanácsos szintén megjelent a primási palotában és dr. Drahos János irodaigazgató, prelátus kano­nok előtt fejezte ki mély részvétét. Ügy az alispán, mint a rendőrfő­tanácsos azonnal megtették hatás­körükhöz tartozó intéskedés ket. Délutáni órákban dr. Antóny Béla polgármester, aki Budapestről jött haza a halálhírre; tett részvétláto­gatást a palotában. Érseki helynökség betöltése. A hétfőn tartott székesfőkáptalan! konzisztorium még nem foglal­kozott az érseki helynöki szék be­töltésével. Úgy értesültünk, hogy szombaton a konzisztorium újból ülést tart és akkor választja meg a helnynököt, aki a kinevezésig vezeti tovább az érseki teendőket. A kormány részvéte. Dr. Vass József miniszterelnökhe­lyettes a m. kir. konnány nevében az al?bbi részvéttáviratot intézte a székesfőkáptalanhoz: Nagy szomorúsággal vettem Csernoch János bíboros hercegprímás elhunytának hírét. Magas őrhelyén a nemzet legszen­tebb értékeinek és reményeinek volt kincstartója, nehéz időkben együtt szen­vedő és vigasztaló, megújhodásunkban bölcs igazító és erős vezető. Higgadt mértéktartása és nagyvonalú egyénisége őt az egész nemzet főpapjává avatta s ahogyan minden vallás könyörgő imád­sága szá.It beteg ágya felé, most az egész nemzet büszke szomorúsággal veszi kö­rül a nagy bíboros ravatalát. A magyar kormány nevében mély részvétét küldi Vass miniszter. Részvéttáviratok. Az ország minden tájáról, sőt már külföldről is nagyon sok részvóttáv­irat érkezett úgy a primási palotába valamint a székesfőkáptalanhoz. Csak­nem ez összes miniszterek, állam­titkárok küldtek táviratokat. Főher­cegek, püspökök és mágnásoktól állandóan jönnek a táviratok. Esztergom város kegyelete. Középületek és egyesületek házain kivül ma reggelre már több magán­ház is gyászlobogóval adott kifeje­zést gyászának. A városban dacára a nagy melegnek mind, mindsűrűb­ben látni sötétruhás, vagy fekete kar­szallagos férfit és nőt. A város polgármestere felhívja a város polgárságát, hogy a gyász nap­jaiban fekete lobogóval rójja le ke­gyeletét. Ugyanc sk felhívja az egye­sületek és testületeket, hogy a teme­tésen zászlók alatt jelenjenek meg. A város kegyúri plébánia-templo­mában f. hó 28 án d. e. 9 órakor nagy rekviem lesz, amely után a város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tart. Az ál'amrendőrség intézkedésére mozi, kávéházi zene, tánc szombatig szünetel. C7 ATUMÁDV T2Í7T A órásmester,ékszerész,látszerész,vésnök aZiAimiliiril DEAuA ESZTERGOM, KISPIAC MODERN LATSZERESZET! SSSS Vörös József fűszeres és Schwach kereskedők között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom