Esztergom és Vidéke, 1927

1927-05-01 / 35.szám

Mk DAi iTlIíal TARRA Hál Mi I AP M » POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IEBJELEIIK BIIDEI VASiRlAP ES GSÜTÖBTÖKÖB. 1 «erkesstoség és kiadóhivatal; Simor János-utca 18—-20., tova a lap szellemi részét illető közlemények, további es előfizetési s hirdetési difakstb. küldendők. Telefon 21. Ftamkatárs: VITÁL ISTVÁN. LaptuUjdonos és felelős szerkesztő] LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 1 pengő 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 10 fillér, vasárnap (4 oldalas) 20 fillér. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza A jövőről beszélt az ötven esztendős Vass miniszter, amikor születésnapja alkalmából egy újságíró intervjut kért tőle. A jövő alatt pedig értette szociális programjának megvalósítását, amelyben jelentékeny részt foglal el a munkásbiztosításról szóló törvényjavaslat. A miniszter kijelentette, hogy kisebb változtatásoktól eltekintve megmaradtak az eredeti alapelvek s e nagyfontosságú reform méltó pandantjául szolgálhat az olasz minisztertanács által nemrégiben kiadott munka-chartanak, amelyről Vass miniszter is a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott s a melynek nyíltan bevallott célja az áílaméletből kiküszöbölni a fejlődést gátló osztályharcot. Ha azok a koncepciók megvalósulnak, amelyeket ez a munkacharta tartalmaz, nem csodálkozhatunk Vass miniszternek iránta való bámulatán, mert ezeknek az elveknek az életbeléptetése valóban a munkásság ós munkaadó testület viszonyának végleges és közmegelégedésre szolgáló rendezését jelentené. Nem felesleges, hogy a születésnapját ünneplő miniszter törvényjavaslatának benyújtása előtt figyelembe veszi az olasz javaslat egyes intézkedéseit s amennyiben lehetséges, közülük a legfontosabbakat hazai talajba igyekszik átültetni. Letagadhatatlanul komoly koncepció ez a munka-charta, nemcsak a munka társadalmi kötelezettségéről, vallott nézeteivel, de mindazokkal az intézkedéseivel, amelyek egyként igyekeznek a dolgozók és a munkáltatók érdekeit szem előtt tartani s egy óriási szintézisbe egyesíteni a köz javára. Ebben a chartában szigorúan elő vannak írva a munkaadók és a munkások jogai és kötelességei. Hatalmas rendet igyekszik ebbe az eddig bizony meglehetősen rendezetlen kérdésbe belevinni s igyekszik elkerülni egyes felmerült súrlódásoknak a sztrájk erőszakos fegyverével való elintézését. Egyképen felelőssé teszi a termelés rendjéért a munkaadót és munkást s amikor a munkások számára szigorúan előírja a kötelezettségeket, ugyanakkor ugyanolyan szigorral figyelmezteti a munkaadókat is arra, hogy mivel tartoznak munkásaiknak. A munkás jogának megállapítása fizetéses szabadságra, kártérítési igényének elismerése abban az esetben, ha nem az ő hibájából kell elhagyni az üzemet, a baleseti biztosítás, anyasági biztosítás, a kényszerű munkanélküliség lehetőségének figyelembe1 vétele, mind oly szociális gondolatok, amelyeknek megvalósulása nem• csak humanisztikus szempontokból, j de a termelés rendjének biztosí'ása ; érdekében is szükséges. A fascista nagytanács mikor lefektette ezeket az alapelveket, szép jmunkát végzett s ha Olaszországban „Esztergom és Vidéke" tárcája. Viszontlátás. A Köves hágón lassan léptettek a kis hegyi lovak. — János bácsi, János bácsi 1 Hajtson gyorsabban I Az öreg székely hátrafordult és jóságosan nézett keskeny karimájú kalapja alól. — Nem lehet még, kisasszony. Majd ha felkapaszkodtunk a hágón 1 Türelmetlenül meredt a hágóntúlra Margit szeme. Arca kipirult a várakozástól. Most, 7 év után újra látni fogja a szülővárosát és a várat. 7 évi És hogy elrepült akkor az idő. Akkor még kis lány volt, amikor innen elkerültek. De magával vitt sok, sok mindent ebből a kis város ból. Élénken vésődött emlékébe a nagy kert, az óriási akácfa és a vár sziklára épült öles falaival. Felkiáltott örömében, amikor a hágóra feljutva kibukkant a vár a zöldelő erdő , mögül. Szürke falai komoran váltak ki az ég kékjéből: a kis város felett, mint óriási korona emelkedett. Kalapált szive az örömtől s egyszerre elfelejtett mindent, csak a vár szürke bástyáit nézte s az azokhoz fűződő emlékek elevenedtek gondolataiban. A kis hegyi lovak most már gyors iramben vitték a szekeret. Amint közeledtek a városhoz, a vár úgy nőtt, nőtt a város fölött. Margit lelkén édes muzsika szólalt meg s elfelejtette, hogy már nem 13 éves. János bácsi hátra nézett. Jóságos, egyszerű szivét örömmel töltötte el kisasszonya boldogsága. Nem akarta zavarni, de meg kellett szólalnia. —t Aztán hol álljak meg a lovaimmal, kisasszony lelkem ? — Hajtson egészen a vár aljáig, édes János bácsi, hiszen a várba akarok felmenni. — Gyi I Sietve ügetlek át a város utcáin. Egyszerre ismerős ablakszemek köszöntgettek feléje. Szétpillantott, de aztán a várra tévedt megint tekintete Mindjárt a hegy lábához érnek. És aztán I Siet fel a várba. Oda, ahová gyermekkorának annyi tündérmeséje rajzolódott, a komor sziklák közé. A szekér megállott. Margit leszökkent. — Itt várjon meg, János bácsi I beválik a gyakorlatban az új rend, semmi sem volna kívánatosabb, mint ennek átvétele természetesen mutatis mutandis. Mi bizunk Vass miniszter belátásában s eddigi működésének alapján reméljük, hogy ha nem is megy el lényeges okok folytán a munka szabályozásának kérdésében oly meszszire, mint az olaszok, mégis a munkásbiztosítási törvényjavaslat letárgyalása idején — természetesen ragaszkodva eredeti koncepcióihoz — figyelembe fogja venni az esetleg elhangzó értékes kritikákat s olyan művet fog létrehozni, amely nemcsak neki szolgál becsületére, de a magyar dolgozók sorsát is megkönynyíti s a ma bizony még meglehetősen sötét jövő kilátásait megenyhíti. Vass miniszter születésnapján a jövőről beszélt s bizonyára azoknak a jövőjére is gondolt, akiknek sorsa az Ő kezeibe van letéve. Y. .-(»^^»••••rtm ii m*m ..nail, mrI EGYRŐL-MÁSRÓL | Színészek jöttek ismét hogy a műveltség és kultúra, a jóizlés és erkölcsösség terjesztésé ben közreműködjenek. Szinház rovatunkban állandóan tájékoztatjuk olvasóinkat a szinházi Azzal máris indult a hegyoldalnak. Nagy fák között, meredek ösvényen vitt az útja. Gyermeknek érezte magát és ugrálva sietett el a vadrózsa virágzó bokrai között. Egy-egy szederinda barátságos pajtásaként akaszkodott ruhájába és Margit szeretettel fejtette le a kis pajtását. Lihegett a sietségtől, de nem érezte a fáradságot. Már ott sötétlett a vár nagy vaskapuja, a fák árnyékában. Odaért, kinyitotta Csikorogva fordult meg a nagy kapu. Ott játszottak a várőr gyermekei maszatosan s a láncos kutya a Szalonnás-torony árnyékában szundított. Gyorsan haladt át az udvaron s most már közelről izzott feléje a szikla a forró júniusi napsütésben. A nap kacagott az égen és fénysugaraival simogatta Mirgit barna haját. A vár körülkeritett kútjához sietett, bement az ajtón és gyerekes félelemmel pillantott le a szörnyű mélységbe. Aztán mint egy csintalan gyermek rohant ki s tovább szaladt a vár belső része felé. Itt megállott. Minden bokor, minden kis rom mesélt neki. A rablóvár meg a zsiványtanya felől csaknem hallotta gyerekpajtásainak nevetését. Leült egy nagy kőre. eseményekről s egyben a legtisztább művészi és erkölcsi szempontoktól vezéreltetve szószólói leszünk mindig a közönség amaz óhajának, amelyet ma a szinházzal szemben támaszthat. A színpad nemes hivatását szem előtt tartva jelen alkalommal összefoglaljuk : mit várhatunk s kívánhatunk a színészektől. A magyar színészet már bölcsőjében, Szigligeti ós Kisfaludi népszínműveinek előadásával rendkívül jótékony hatást gyakorolt a magyaros nemzeti irány felébresztésére. Csak a háború előtti utolsó évtized dekadenciája tette divattá a sikamlós darabokat, a tulerős naturalizmust az arcpiiitó pikantériát. Nem vagyunk az álszenteskedés és álszeméren barátai, de undorodunk a malacságoktól és utáljuk a pornográfiát. A színház ne legyen a tömegszenvedélyek felkorbácsolója. Még akkor sem, ha a siker, hírnév és reklám tetszetős öltözetében dörömböl bebocsáttatásért a szinház kapuján. Ne féljenek a színészek a maradiság vádjától, ne tartsanak üres házaktól. Szórakozni akarunk, de okulni is. Hiszen épen abban áll a színészet felbecsülhetetlen értéke, hogy könnyed szórakoztató formában tud súlyos világnézeti kérdésekben véleményt nyilvánítani, híveket, harcosokat szerezni eszméknek, követendő élet igazságoknak. Nem vagyunk prüdek, hogy meg ne értenők a szellemes élcet, de nem Igen, igen I Abba a bokorba bújtak el a zsiványok, ha a csendőrök közeledtek. Máskor meg az egyik bástya, a rablóvár ajtaját védték halálraszántan. Igaz, hogy a zsandárok rendszerint győztek, mert azok fiuk voltak, míg a tolvajbanda inkább leányokból állott. Boldogan felkacagott ós pajzán kedvteléssel ugrott fel, hogy elfogjon egy arra szállongó lepkét. A lepke pedig szinte tudatos kedvteléssel repült a felső vár felé. Amikor a kepu alatt átröppent, még egy kacér mozdulattal körüllebegte fejét és aztán — felrepült. Babonás félelemmel ment át a felső vár kapuja alatt. Eszébe jutott az a török basa, akinek fejére engedték a vár védői a nehéz kaput, hogy szegény török azonnal szörnyethalt. Omladékos, meredek részen kellett mennie a legmagasabb részhez. Jól ismerte az utat hiszen sokszor megjárta ezt kispajtásaival. Biztos léptekkel haladt, már fel is ért. Körüljáratta szemét a tisztáson. Itt játszottak „Bent a bárány kint a farkas"-t. A fiuk ennek a toronynak ablakából rendezték a kődobó versenyeket. Felkapaszkodott a széles bástyaZW SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ házi szövött lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik.