Esztergom és Vidéke, 1927

1927-05-01 / 35.szám

kérünk a divatos, egyértelmű kétértelműségekből. A magunk részéről örömmel és szeretettel köszöntjük a színtársulatot azzal a reménységgel, hogy közön ségünk nem vonja meg tőlük érdeklődését és támogatását. Őszinte öröm töltötte el lelkünket, mikor buzaszentelő napján a szertartásról visszavonuló körmenet hatalmas embertömegébe a vasútállomástól bejövő autóbuszok durván belehajtattak. Azért örültünk ennek a durva incidensnek, mert a körmenetet éppen a város prépostplébánosa, országgyűlési képviselőnk vezette. Joggal hisszük tehát, hogy most már ő is csatlakozni fog a mi sokszor, — már szinte unalmasan sokszor hangoztatott álláspontunkhoz : hogy itt végtére is a rohanó autók, a vágtató fogatok és a kóválygó kerékpárok között egyszer- s mindenkorra rendet kell teremteni. A város képviselőjének illetékes helyre eljuttatott panasza talán mégis foganatosabb lesz, mint a mi pusztába kiáltó szürke szavunk. Mi azért is — ments Isten 1 — nem a durva kegyeletsértésnek örülünk, hanem annak, hogy ez az eset a prépost-képviselő szemeláttára történt. Mi tehát ezt az ügyet tisztelettel átutaljuk a képviselő úr gondosságába s kérjük, védje meg ő a polgárság nyugalmát, biztonságát illetékes helyen érvényesítendő befolyásával. Ha még néhány példára is utalunk, csak azért tesszük, hogy megkönynyítsük a képviselő úr szerepét. Tessék vasárnap, mikor minden pesti autó, motorbicikli, kerékpár az esztergomi szűk utcákon dühöngi ki magát, kiállni a Kossuth-utca sarkára, vagy a Rákóczi-térre s tanul mányokat folytatni az iránt, mire képes egy nekiszabadult pesti soffőr. Tessék megnézni, hányszor zavarja szét ünnepnap délután, vagy hétköz nap este egy-egy bérautó a sétáló közönséget a korzón. Tessék megfigyelni, hányszor hajtanak bele magánfogatok és biciklik az iskolásgyerekek s a templomból távozó hivők soraiba. Tessék meggyőződni róla, hány kerékpár vágtat át a Csernoch falra és gyerekes meggondolansággal jól a szélére ült. Alatta szédítőmeredek alján az alsó vár udvara. Nem 'félt. minden a régi kedvesség gel és ódonsággal nézett feléje és úgy találta mintha csak tegnap játszott volna itt. Játékszernek látta innen felülről a kis várost és a vén akácfa az udvarukról mosolyogva ^bó lintott feléje. A tornácon szüleit látta Távolba nézett. Dombos völgynyiláson a mezőn zöldjén tovasiető fekete kis féreg tüntfel. Robog a déli gyors, igy nézték mindig. Megfordult. Közeli falvak fehér házacskái kandikáltak a hegyek mögül és vele szemben zöldéit az erdő. Oda járnak vasárnaponként ki és ott vannak a gyermek majálisok. Olyan szép, olyan barátságos minden ! Tekintete megint meszire kalandozott. Azt hitte, hogy csak tegnap, tegnapelőtt járt itt. Hiszen a város olyan mint azelőtt. A vén szikla olyan szürke és a csilingelő harangvirágok most is olyan kékek. Maga mellé képzelte pajtásait: szinte halottá bodog kacagásukat. És olyan megértően néztek rá a falak, a bokrok, a kis város házai s a Gligori fái. Hangot halott. Felfigyelt. Hang, idegen hang a vár ódon falai között. Oláh beszéd. Margit összerezzent. Felébredt álomvilágából. Egyszerre eszébe jutott a fekete bús karácsony a bevonuló idegenek, a menekülés, János-út gyalogjáróján naponta. Tessék megfigyelni, mi megy végbe az alkonyati órákban a Lőrinc-utca és a Simor-utca torkolata közti szakaszon. Hány utcakölyök tanul itt biciklizni kölcsönzött biciklin, örökös riasztgatásnak téve ki a sétáló közönséget folytonos csengetéseikkel. Hát ennek végének kell lenni. Nem akarjuk senki egyéni szabadságát korlátozni, de a bicikli-versenyeket s a kocsiversenyeket tessék a Borjúmezőn rendezni. A város forgalmasabb útvonala a gyalogosoké. Nekünk elsősorban közbiztonság kell, nem idegenforgalom és hirtelen halál. Azt inkább bízzuk a jótékony gutára, mint a pesti, hencegő soffőrökre. Tudjuk, hogy az ezúttal elsősorban sértett prépost-képviselő úr ezekben teljesen egyetért velünk, azért is hisszük, hogy ez ügyben utoljára kellett megvédenünk a polgárság nyugalmát a nyomtatott betű útján. A többit rábízzuk azokra, kiknek alkalmuk s módjuk van ebben a dologban rendet, — végleges rendet — teremteni. ] SPORT. I Jßmmwm^a*mmMHpv*Mii^^|| Dorogi footballmérkőzés. DAC: ESC 7:3 (3:1 biró: Weiss II. A mult vasárnapi dorogi mérkőzésen a szakadó esőzés miatt használhatatlan pályán a némileg erősebb fizikumú DAC érvényesült, az elért eredmény azonban egyáltalán nem fedi a két csapat erőviszonyát. Még barátságos mérkőzéseken sem láttunk ennyire részrehajlóan bíráskodni, mint a DAC—ESC bajnoki mérkőzésén. A győzelem kivívásában, illetve az elért eredményben az érdem a birót illeti, aki rosszakaratúlag a jogtalan szabadrúgások teljes zömét Ítélte az ESC ellen s így könnyen érthető volt az a felháborodás,,'amit a DAC sikerét elősegítő bíráskodásával a közönség köréből csakhamar kiváltott. A mérkőzést ESC 10 emberrel kezdi és DAC már a második percben megszerzi a vezetést. A hirtelen gól után ESC szép támadást vezet, minden, minden. Mégegyszer végig nézett a vidéken ós szomorúan néztek rá a Gligori fái, barátságta'anul terült el a város alatta; a vén falak mintha valami bús panaszt dörmögtek volna. Csendesen leszállt vár faláról. Lefelé indult; lassan, csendesen. Keserűség fojtogatta a torkát. Fátyolos szemmel haladt el a régi, kedves helyek mellett, „azok" pedig nevetgéltek. Meggörnyedten, könnyes szem mel bandukolt a kocsihoz. Mikor az öreg székely meglátta, megértett mindent s egy keserű sóhajtás szakadt fel lelkéből. Olyan volt minden, mint azelőtt, de más volt a lelke, más szellem lengette át. Fájó, könnyes viszonlátás. Viszontlátás, mikor ökölbeszorul a kéz, hogy sújtson, sújtson oly nagyot, hogy a félvilág rengjen bele. Bérces, kies szép hazám, Erdély I Száműzött, hontalan fiaid és leányaid nem felejtenek sohal Várják az igazi viszontlátást, mely könnyes lesz szintén, de az örömtől könnyes. Szép szülőföldem, vár, régi kis város, Isten veletek 1 Nem örökre ! A viszontlátásra !... László Vilma. amiből korner lesz. Koppányi által szépen ívelt beadásból aztán Szabó kiegyenlít. DAC vezeti tovább a támadásokat, egy esetben a biró szemmelláthatóan jogtalanul 11 est ítélt s ettől kezdve a játék tovább nem érdekes. Az eredmény deprimálja az egész csapatot. Még egy opszaid gólt is rúg DAC az első félidőben. Szünet után DAC még négy gólt rúg, ami bői kettő ugyancsak opszaidból esik. Ezzel szemben az ESC Schwarcz és Szabó által gyönyörűen kidolgozott gólokat rúg. A vereség ellenére is jó volt az ESC és ha a mérkőzést jobb, az igazságnak megfelelően bíráskodó biró vezeti, a sáros pálya miatt is csak minimális gólkülönbséggel tudott volna győzni DAC. A győzelem azonban így sem Dorogot illeti, hanem azt a 11 tagú együttest, akit erőviszonyainál fogva az ország minden részéről a bányatelepre tud verbuválni. Mi mindenesetre büszkék vagyunk és maradunk is arra, hogy küzdő kis csapatunk a város fiaiból adódik í A Eisosz válogatottjai Esztergomban. A május hó 1-én, vasárnap d. u. Va3-kor az ESC dorogi-úti új pályáján kezdődő barátságos mérkőzésre szombaton este megérkezik a tatai reálgimnázium csapata két kísérővel: Tass Kálmán rendes tanárral és P. István kapucinus atyával; vasárnap délig ugyancsak két kísérővel megjön a Kisosz válogatott csapata is. A tatai csapatot már ismeri az esztergomi sportközönség, mert ezúttal harmadízben van Esztergomban. A Kisosz válogatottjait azonban először látjuk vendégül. Hirük oly nagy, hogy a legszebb játékra van kilátás. Fábián (Mester-u. fk.) kapusuk Budapest 26 válogatott intézeti kapusa között a legjobb. Igazi Cerberus, aki ártalmatlanná tesz minden labdát, mielőtt még túljuthatna a kapuvonalon. Vogl (Madách-u. rg.) és Ká tay (Kertész-u. fk.) hátvédőpár áttörhetetlen hírében áll. Mischung (Mester-u. fk.), Neumann (Kertész u. fk.) és Bokor (Kertész-u. fk.) halfok mindenike elsőrangú. De a legötletesebb és legügyesebb mégis Bokor, aki annyi leleményt visz játékába, hogy megbabonázza ellenfelét. A mi Laczá-nk kerül vele szembe. Majd meglátjuk, mire mennek egymással. A kombinált csapat hátvédői nagyon vigyázzanak reá, mert ha kilövéshez jut, sohasem hibáz. Az öt csatár: Sztrinkay (Ponty-u. fk.) Szoják (Mester-u fk.), Ondus (Ponty-u. fR.), Wéber (Werbőczy-u. rg.) és Köves (Madách u. rg.) egyformán jó, aszerint játszik jól vagy jobban, hogy nrilyen napja van. A játék előtt, amelyet Kövesi István a pártatlanságáról híres szöv. biró fog vezetni, a reáliskola igazgatója : Obermüller Ferenc üdvözli a vendégeket. A mérkőzés végén Drozdy László főreálisk. VIII. o. t. csapatkapitány selyemzászlóval kedveskedik a válogatott csapatnak. A zászlón a kombinált csapatot alkotó tatai reálgimnázium és az esztergomi főreáliskola szinei és monogrammja dísz'enek. A helybeli gimnázium is részt kér magának e sportünnepségből s az ünnepi hangulatot fúvósznekarának közreműködésével kívánja emelni. A zenakart a közsze retetben álló idb. Zsolt Nándor zenetanár vezényeli. A ri'ka szép és élvezetesnek ígérkező díákmérkőzés után a kerületi bajnokcsapat: a PSC játszik szintén barátságos mérkőzést a pályatulajdonos : ESC I. csapatával. A jegyek mindkét mérkőzésre érvényesek. Aki csak egy kissé is érdeklődik a sport iránt, az vasárnap délután mind kint lesz az ESC pályán. A hírek szerint Dorogról is sokan készülnek átjönni. Csak derűs r égboltról mosolyogjon le, ránk az Úristen 1 A válogatott mérkőzés előtt a BRSC (Bpest) — ESC I./b. barátságos mérkőzése kerül eldöntésre 1 órakor. Szombat este csapatok összeállítása. Onnan jöttem, hol közelben susog, búg a nádas..., hol zizegő dallamokra felfigyel a lelkem. Onnan jöttem, hol a róna aranykalászt ringat s kalásztenger széle felé hanyatlik le a nap. Ott a tónak nádas partján május-alkonyatban sok-sok ezer vizimadár szárnyal fel az égre, majd leszáll és büszkélkedve, mint a hiú kis lány, nézi magát a víz tükrén s cicornázza tollát, símítgatja, fésülgeti, majd gőgösen körülnézgél: ő legszebb a tájon . . . S mikor a nap elbúcsúzott, sugara nem éltet, bekopog az est-uraság, s újra kezdi víg eletét a boldog madárhad. Hogyha látnád, felvidulna tán elfásult lelked . . . , elégedett, békés volnál, ha tanulnál a madártól: hisz azt is a Mindenható cifrálja, ruházza. Nézd, azok nem panaszkodnak, pedig sokszor elsodorja házukat, fiókákat a pusztító árvíz .. . És ők mégis énekelnek, nem hallod meg szitokszavuk; magufc módján el-elmondják szivük tiszta dilcséretét a nagy Alkotónak . . . Sokszor láttam és hallottam ... és a lelkem felvidult egészen ... s ha panaszra nógat a sors, nem teszem meg még sem, hallgatag a lelkem . . . Visszaszállok sokszor oda, ahonnan elindultam : ringó arany-kalásztenger lágyan súgó nádas mellé sokszor visszavágyom . . . Pl. Assisi szent Ferenc VII. centenáriuma valamint a Ferencrendi szerzetesek Esztergomban történt letelepülésének 700 éves fordulója alkalmából 1927 május 1-én, vasárnap tartandó ünnepségek sorrendje: Délelőtt 10 órakor: Pontifikális nagy mise a Ferencrendiek templomában. Tartja dr. Machovich Gyula prel.-kanonok, érseki helynök, a szentbeszédet mondja P. Bendes Valérián rendtartomány! főnök, a kóruson a Turista Dalárda énekel. A nagy misén résztvesznek a hatóságok is. Délután 3 órakor: Az esztergomi III. r. Ferencestestvérek emlékünnepélye, ünnepi beszéddel, felolvasással, szavalatokkal, zenével, énekkel és „Isten szegénykéje" c. szent Ferenc életéről készült film bemutatásával. A beszédet mondja: P. Scheinen Bonaventura, rendi kormánytanácsos, Assisi szent Ferenc életét ismerteti Sinka Ferenc Pál, az Esztergomi Történelmi Társulat igazgatója, az énekkar vezetője Ammer József belvárosi karnagy, a zenekart dirigálja Nemesszeghy István zenetanár. Az emlékünnepélyre minden ker. hivő hivatalos. Este fél 6 órakor: Az „Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat" díszközgyűlése beszédekkel, felolvasással, énekkel, zenével és film bemutatásával. ü H 13 SZERESS ÉS ENYÉM A VILÁG! ® ® U