Esztergom és Vidéke, 1926

1926-07-25 / 59.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IEBIELE1IK MIDÉI VASAfilAP ÉS OSŰTÖBTÖKÖI. Szerkesztőség és kiadóhivatal 2 Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, további az előfizetési • hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Isten hozta! Magyarország első főpapja, az ország első zászlósura, hosz­szú távollét után, fárasztó út­járól, amikor ősi otthonába, székhelyére visszatért, keresz­tényi szeretettel és a magyar­ságot mindenkor jellemző hálá­datossággal üdvözöljük. Mint a magyar katholikusság főpapja vett részt távol nyuga­ton, Amerikában rendezett eu­charisztikus világkongresszuson és mint első magyar zászlósúr azokon a látogatásokon, érte­kezleteken, ahol közvetlen, igaz­ságában súlyos szavakkal ecse­telhette Csonka-Magyarország meg nem érdemelt nyomorúsá­gos helyzetét. Amerikai ma­gyar testvéreinknek elvitte köny­nyeinken keresztül csillogó re­ményünket, öntötte beléjük a vigaszt. Illetékes helyeken meg­győző erővel munkálkodott a rajtunk elkövetett igazságtalan­ság megváltoztatásán. Mint papi méltóság szolgálta, egyházát, mint magyar közjogi méltóság hazájának szentelte munkásságát. Isten hozta! Fényes elégtétel a polgármesternek. Dr. Antóny Béla polgármestert fel­mentették a „Magyarság" vádjai alól. A vármegye alispánja dr. Antóny Béla polgármestert az 1886. évi XXII. tc. 92. §-a alapján lefolytatott fegyelmi vizsgálat után I. fokon a „Magyar­ság" c. napilap f. évi április 16 i számában „Esztergom sz. kir. város polgármesterének furcsa üzletei a Speyer kölcsönből" c. alatt megjelent közleményben foglalt vádak s azok következményei alól felmentette. A felmentés megokolása szerint a * Ma­gyarság" vádjai röviden három pont­ban vonhatók össze: 1. hogy az esztergomi vízvezeték megépítésére hirdetett versenytárgya­lások során szabálytalanságok és visszaélések egész sora követtetett el; 2. hogy a polgármester befolyását saját céljaira kamatoztatta s végül a 3. és legsúlyosabb vádpont, hogy a polgármester a „provízió"-ért hét vállalkozónál járt el, akik közül az egyik nyíltan kijelentette, hogy tőle a polgármester 400 millió K-t kért, többen pedig 2—4%-nyi jutalék erejéig állapodtak meg a polgár­mesterrel. Dr. Antóny Béla a vádak alapján azonnal kérte maga ellen a fegyelmi vizsgálatot, amit a főispán el is ren­delt s a vizsgálat vezetésével az alis­pánt bizta meg. A lefolytatott vizsgálat szerint az első vádpontra megfelelt Komárom és Esztergom közigazgatásilag egye­lőre egyesitett vármegyék törvény­hatósági bizottsága, amikor f évi május hó 31-én tartott rendes ülé­sében behatóan tárgyalván Esztergom szab. kir. város képviselőtestületének fellebbezésekkel megtámadott 63-1926 sz. véghatározatát,-azt teljes egészé­ben hagyta. Ez a helybenhagyott városi hatá­rozat ítélte ugyanis oda a vízvezetéki munkálatokat a Törzs és Ormai cég­nek s az ez ellen beadott fellebbe­zések tárgyalták azokat az állítólagos szabálytalanságokat, melyek az uj­ságvád hivatkozott első pontját ké­pezik. Amikor tehát a vármegyei törvény­hatósági bizottság a fellebbezések elutasításával a város I. fokú hatá­rozatát hagyta helyben, ezzel eldön­tötte e vádpont tarthatatlanságát is. A második vádponttal kapcsolatban a kihallgatott vízvezetéki bizottság, városi tanács tagjai, a városi közélet vezető egyéniségei mind oda nyilat­koztak, hogy Dr. Antóny Béla pol­gármester soha egyik vagy másik cég vagy vállalkozó mellett kifejezet­ten állást nem foglalt s nemcsak, hogy befolyását ily irányban nem érvényesítette, de többször oda nyi­latkozott, hogy minden félreértés és félremagyarázás megelőzése és elke­rülése végett egyéni véleményt e kér­désben nem nyilvánít. Az imént előadottak máris kizár­ják tehát a vádpontnak azt a másik részét is, hogy a polgármester az egyéni befolyását „saját céljaira ka matoztatta" mert ha befolyását nem érvényesítette, ugy azt nem is kama­toztathatta, s mikor kivételesen mégis egy esetben érvényesítetette az anya­gi haszon elhárítása végett történt. Ez az utóbbi állítás, illetve vád már szorosan összefügg a harmadik és legsúlyosabb váddal, a provízió elfogadásának vádjával. A vizsgálat ezirányban kiderítette, hogy a két vállalat a munkálatok elnyerésének reményében behatóan foglalkozott a „provízió" kérdésével és pedig olykép, hogy abba a polgár­mester neve, illetve személye is be­vonatott. Ez a két cég a Neptun meg a Horváth és Szálai voltak. A Neptun három jutaléklevelet is adott ki egymásután, amelyek kifizetése csak abban az esetben vált volna esedékessé, ha az illető cég a mun­kálatokat csakugyan elnyeri. Ezek közül egy megsesemmisült, kettő a kettő a vizsgálati iratoknál fekszik. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy Antóny dr. éppen a kezeihez jutott egy jutaléklevél miatt ellenezte a munkálatok Neptunnak való oda­ítélését. Azon felmerült kérdésben, hogy a polgármesternek nem kellett volna-e a kezeihez jutott kötlevelet akár felsőbb hatósága, akár más ha­tósági tanuk előtt megrögzíteni, a megokolás nem lát fegyelmi vétsé­get fennforogni, mert nagymérvű enyhítőkörülményt képez az, hogy ezzel a polgármester elejét akarta venni oly közbotránynak, amely messze körökre nézve éreztette volna áldatlan hatását. A Horváth és Szálai cég jutalék­levele ügyében az érdekeltek vala­mennyién odanyilatkoztak^gy első­sorban maga Horváth és Szálai is, hogy közvetlen magával a polgár­mesterrel a provízió kérdésében nem tárgyaltak, ebbe a polgármestert sze­mélyesen be nem vonták s igy ha még fel is tennők — mondja a me­gokolás— hogy a szóban forgó ju­talóklevél kiállításakor dr. Antóny Béla polgármesternek a neve tény­leg szerepelt volna, az az ő tudta és beleegyezése nélkül használtatott fel és ezért őt személyében íegyel­mileg felelősségre vonni nem állt módjában az alispánnak. Leszögezi végül az .alispán, hogy a hivatkozott újságcikkben felsorolt valamennyi vállalat vezetője, illetve vállalkozó a vizsgálat során kijelen­tette, hogy az emiitett cikkben fog­laltakért a felelősséget nem vállalják, az abban foglaltakkal magukat nem azonositják, dr. Antóny Béla polgár­mestert tehát a terhére rótt fegyelmi vétség alól fel kellett menteni. Esztergom város közönsége meg­döbbenve olvasta a „Magyarságá­ban megjelent súlyos vádakat. Bár­mennyire is igazaknak tüntette fel a cikkíró adatait, á város közönsége mégsem adott hitelt a vádaknak, mert dr. Antóny Béla 10 éves polgár mestersége alatt csak önzetlen mun­kásságáról győződött meg. Annál meglepőbb volt ezen táma­dás épen ezen keresztény orgánum­tól, amely ugyanazon eszmék szol­gálatában áll, melyeknek dr. Antóny Béla 20 éve, már jogászkora óta harcosa. Meglepőbb volt azonban méginkább akkor, amikor köztudo­mású dolog lett, hogy az egyik esti liberális lap, amely különben kapva kap az ilyen keresztényizű botrányo­kon, nem fogadta el a vádló cikket. Jellemző az egész províziós bot­rányra, hogy épen azon cég vádas­1 kodott legjobban a províziős levé miatt, de csak akkor, amikor a munkálatokat el nem nyerte. Nem nyerte el pedig főképen azért, mert dr. Antóny Béla polgármester a kezeihez juttatott províziós levél miatt ellenezte a cégnek odaítélni a vállalkozást. Amikor dr. Antóny Béla polgár­mester a fegyelmi Ítéletben fényes elégtételt kapott, megérdemli, hogy Esztergom város polgársága odaadó támogatásával, bizalmával segítse működésében továbbra is. Megva­gyunk győződve felőle, hogy az igazságszolgáltatás épen oly kemé­nyen fog lesújtani a nyilvánosság előtt vádaskodókra, mint amilyen súlyosan pellengére állították dr. Antóny Bélát személyében, de külö­nösen közhivatalnoki minőségében. Fürdőtelep fakereskedéssel. Amerre jártam, keltem, Sok furcsaságra leltem, De legfurcsább mindezek közt, A vágóhíd itten szemközt : A város közepében, A szinház átellenében, Marhák vérét ontják, Hol a spongya ?... spongyát I Boldogult Németh Jóskának, a Nép­színház kiváló komikusának ez a helyi rigmusa jut eszembe, valahányszor a Szent István hóvviz fürdőtelep kör­nyékén elsétálva a fürdőtelep külön­böző, egymáshoz tartozó objektumai­nak: a Szent István fürdőnek, a gőzfürdőnek és a Fürdő Szállodának dísztelen környezetét: a fakereske­dést látom. A régi szinház nemcsak táncolt és selejtes „igazságokat" adott be a maga publikumának, hanem igét hir­detett, kultúrát terjesztett, sőt a „fur­csaságok" kipellengérezése által az egyetemes haladás ügyét is szolgálta. A Hutt-féle aréna mögött elfolyó hév­viz kanális a maga mammuth-pat­kányaival, véres, büzős vizével és a deszkabódő „vágóhid", amelynek környékén nap-nap után valódi spa­nyol bikaviadalok voltak láthatók, igazán „furcsaság" volt a város kö­zepén. Hát ilyen furcsaság a fakereske­dés is. Puffogó rakétázás indult meg három évvel ezelőtt, amidőn a ta­karékpénztár a Fürdő Szállodát meg­szerezte :' mi lesz itt jminden, fürdő­város, gyógyintézet, fango, tangó, stb. s mi lett még mindebből a sok hűhóból: a kertmozi 1 Vajúdtak a hegyek, készültek vi­lágraszóló nagy tervek s a , végén megszületett a nevetséges kis egér: NÉZZE MEG csal! diss KÉSZ GYEBNEKBUHÁKAT jSyos^ SZÉCHENYI ÁBDMáZBAN I Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. (Tolt Haugva tUíeU Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom