Esztergom és Vidéke, 1926
1926-07-25 / 59.szám
„a Parkmozi", mert a kracherli-gyár már akkor is működött. Több mint két éve a takarékpénztár tanácsa több izben hozott határozatot, — amelynek végrehajtását határidőhöz is kötötte — a fakereskedés kitelepítése tárgyában. Ez a kitelepítés lenne, tudniillik, a fokozatos kiépítés első etappeja, s még ezt az első lépést sem tudták megtenni. Itt éktelenkedik tehát a fakereskedés a város legdíszesebb helyén tovább, s ugylátszik, az idén megint ott marad, — mert egyébként már jelei volnának a kitelepítés komoly szándékának. Ha maga a takarékpénztár vezetősége sem vette a maga határozatát komolyan két év óta, semmi okunk sincs arra, hogy a legutóbbi és ez év „őszére" (elég ruggalmas terminus) beígért kitelepítést komolyan vegyük. Hiszen hetekig tartó munka csak az ott lévő faanyag elhordása, a bódék széjjelszedése, stb., s azzal hogy a kihurcol kodás megtörténik, a kérdés elintézve még nincsen, mert hiszen a fa kereskedés helyén parknak kell létesülnie, az pedig olyan nagy munka, hogy még gyorsabb járatú emberek sem tudnák tavaszig elővarázsolni, mint akik a fürdőváros ügyeit a takarékpénztárnál intézik. Pedig hát ez a kérdés nem egyedül az intézők magánügye : érdekelve vannak ebben a részvényesek is, de érdekelve van az egész város közönsége is. A várost, amely fejlődni, szépülni akar s nem akar tovább is rettegni emiatt a tűzfészek miatt, nagyon is érdekli, mikor fog már eltűnni mindinkább szépülő arculatjáról az az undok bibircsók, a részvényeseket pedig az érdekli: miért kell két fatelepet kettős személyzettel fenntartani s mikor, hogyan fog majd az a vagyon, amely ezekben az objektumokban fekszik, jövedelmet is produkálni. Ha eddig belenyugodtunk, hogy részvényeink csak 24 pakli gyufát jövedelmeztek évenkint, akkor legalább a szemeinknek legyen némi gyönyörűsége a létesülő parkban. Mert ugye kérem, nekünk részvényeseknek "Sa volnának némi jogaink ? A mameiukok lázadozni kezdenek; egyenlőre még ezzel a kis parkkal is beérlik. Siess, hatalmas padisah, add meg a népnek — amig nem késő — legalább ezt s mi ennek fejében talán még tovább is eljátszogatunk a gyufaskatulyákkal, leborulva nagyságod előtt. Azonban ne felejts el számunkra a hallgatás fejében némi kenyérről is gondoskodni. Részvényes.] $ A szenttamási szegény gyermekek Napközi Otthonáról ne feledkezzünk meg! Vízivárosi plébániára kérünk minden adományt. m • II A városi vizmü új IV. sz. kútjának vize A városi vízműnek az építési tervekben IV. számmal jelzett csőkútja és annak szivattyúzása elkészülvén, a város tanácsa vízmintát küldött a Székesfővárosi Élelmiszerszállító Intézetnek felülvizsgálás céljából, ugyancsak felküldöttek ugyanazon időben a Duna vizéből vett mintát, hogy összehasonlítható legyen a kút vize a Duna vizével. Az alábbi kimutatásban közöljük a vegyvizsgálatok eredményét, melyet kiegészítettünk azon vegyvizsgálati eredménnyel, melyet a kémfúrások megejtésekor 1911-ben a legközelebbi fúrás vizéből vettek. Duiiaviz IV. kút l¥. kémfúrás miligramm liter homokos üledék tiszta tiszta összes szilárd alkatrész 260-0 440*0 569-0 Chlor 6*0 99 70 Oxigén a szerves anyagra 38 2'0 1-3 Salétromsav 5-0 10*0 nyomok Salétromossav — — — Szabad szénsav — — — Ammóniák — — — Vas — — 10 Mész Ca 0 767 1215 189 0 Magnézia Mg 0 23-0 533 74-0 összes keménység Német-fok 109 19'6 29*2 Mangán az üledékben — — nyomok A fentiekből beigazolódott, hogy a kútból jövő víz, nem dunaviz, hanem altalaj forrásviz, mit a víznek a Duna vizétől eltérő chemiai öszszetétele és keménységi foka bizonyít. Fontos eredmény, hogy még a régi próbafúrásokból vett viz a vízvezetéki vízben nem kívánatos vasat és nyomokban mangánt tartalmazott, ezek az új kútból megszivattyúzás után teljesen eltűntek. Ugyancsak előnyére van a víznek, hogy még a kémfúrásból 292 keménységi fokú vizet kaptak, az új kút vize csak 19-6 német keménységi fokot mutat, mi ha természetszerűleg keményebb is a dunaviznól, mégis lényegesen lágyabb a kútvíznél, ugy hogy a vízvezetéki viz mosásra és babfőzésre is meg fog felelni. angol hajó fedélzetén, illetve túltömött raumjaiban. És vasárnap lett itt is a tengeren, japán szomszédságában. Bennük már összefolyt a vasárnap a hétköznapokkal, előszedték tehát fehérneműiket, belekezdtek a „nagymosásba". Az angolok csak elnézték őket. Nem zavarták, mosolyogtak, lemosolyogták munkájukat. Hanem aztán gyülekezni kellett mindnyájuknak és jött a kapitány keményen beszélőn, parancsolóan: Oroszországban, hogy milyen rendet láttak, ahhoz semmi közünk. És hogy otthon is hazájukban hogyan éltek, azzal sem törődünk, most azonban angol hajón vagyunk, ez a hajó Anglia, Angliában vasárnap dolgoznia senkinek nem szabad. Egykettőre be fogják vinni cókmókjaikat a raumokba, a fedélzeten egy zsebkendő nem maradhat szárításra kitéve, mivel ez sértené az ünnepet. Nálunk a vasárnap az Úr napja, vasárnap rendnek, csendnek, nyugalomnak kell hajómon honolnia. Van hat napjuk a munkára, vasárnapra az ünneplésnek kell maradnia, ha mindjárt ég és víz között vagyunk is valahányan. Egy óra múlva szentmisét tartottak a kath. ír matrózoknak. Ott voltunk mindannyian és ezen a misén sok elfásult fogoly lélekbe visszalopódzott a vasárnapi -hangulat. Egy hét múlva a leglustább is pénteken mosott, hogy szombaton szárogathasson és vasárnap ünneplősen mutathassa magát az angolok előtt, akik ily leckét adtak mindnyájuknak. Bár idehaza is volnának ilyen kapitányaink, akik rá tudnának verni bennünket a 6 napi munkára és megszentelésére a vasárnapoknak. (Vége.) Zs. y. ben a jazz-band hangulatokkal és fajsúlyú operettzenékkel telített modern világban. Valóságos eseménye lesz városunknak és felejthetetlen élménye mindazoknak, akik résztvettek benne. Az érdeklődés városszerte igen nagy, ajánlatos tehát helyekről idejében gondoskodni. Akik helyet igényelnek, eme szándékukat jelentsék be a m. kir. rendőrkapitányságon Palkovich Miklós rendőrkapitánynál, vagy Brutsy Pál banktiszviselőnél (Esztergomi Takarékpénztár). Július 31-én minden lelkes magyar ember a Fürdő-kertben és Parkmozgóban találkozik egymással, hogy nemzeti zenénk, nótáink hangjaiban fonódjék össze szomorú lelkünk egy jobb jövő reményében. A főgimnáziumi cserkészeink hétfőn érkeznek haza a délutáni kofahajóval. A főreál Sirály csapata teljes számmal, a 14 Hollók ellenben a híres vizirajuk nélkül. A „vizi tengerészek" — mely címet a nagytábori fáma költötte rájuk a vérmezői felvonulás után — dr. Mattyasóvszky Kasszián főparancsnok vezetése alatt három nagy csónakon leereszkednek a Dunán Mohácsig, hogy ott áldozzanak a „vészes gyásztér" emlékének. A hétfőn érkezőket szeretettel várjuk, a vizirajnak pedig szerencsés „jó vizeket" kívánunk. Vizivárosi búcsú. Szt. Ignácot követő vasárnap, tehát mához egy hétre, aug. 1-én lesz a vizivárosi búcsú ünnepélyesen megtartva. Júl. 31 éii, Szt. Ignác napján reggel fél 8-kor nagymise, délután 6-kor vízszentelés Szt. Ignác ritusa szerint s litánia. Vasárnap reggel 8 órakor Szentséges mise, fel 11 órakor ifjú-, sági nagymise prédikációval s délután 4 órakor litánia. Turistáink Kesztölcön. A kies fekvésű Kesztölc községbe viszik el turistáink vasárnap a magyar dal szépségét és a magyar keresztény eszme dicsőségét. Irredenta ünnepélyt rendeznek ott, mint már rendeztek több helyen és \ mindenütt nagy sikert értek el. Úgy halljuk, hogy a kesztölci ünnepélyre a turistákon kívül többen rándulnak ki úgy Esztergomból mint Dorogtól. Az ünnepély szentmisével kezdődik, amelyen a Turista Dalárda énekel. Magán az ünnepélyen a dalárda számain kívül ó~. Antóny Béla polgármester, az egyesület elnöke fog beszélni és Merényi Gyula szavalni. Terézvárosiak Esztergomban. A budapest-terézvárosi oltáregylet mult vasárnap ájtatos zarándoklatot rendezett Esztergomba. A hajón szt. misét hallgattak. Déli 1 órakor érkeztek meg külön hajójukkal s az állomáson távirati felkérésre a vizivárosi plébánia egyházi fogadtatásban részesítette. Harangszó mellett vonultak be a templomba mintegy 800-an, ahol Keményfy K. D. plébános litániát tartott, végén beszédet intézve a tömeghez, akik között áldozók is voltak. A zarándoklatot Ortvay Rezső káplán vezette, akinek buzgólkodásáért Piazza N. budapest törvényhatósági képviselő mondott a templom előtt köszönetet. Az istentisztelet után a biboros-hercegprimás helyett dr. Drahos János prelátuskanonok, irodaigazgatónál tisztelegtek. A nevezetességek megtekintése után fél 6-kor visszatértek. A főreáliskolai cserkészcsapat tagjainak szülőit és hozzátartozóit ezúton értesíti a főreáliskola igazgatósága, hogy ifjaink hétfőnj délután fél 6 óra tájban érkeznek haza az u. n. kofahajóval a M. F. T. R. hajóállomáson. Egyébiránt a csapat tagjai egészségesek és jól érzik magukat. =0> «V *«• f* « Dolgoznak vasárnap. in. Álljon itt a folytonos munkának egy eklatáns példája eredményeire vonatkozólag. Kiizködött a hadifogoly már évek óta Oroszországban. Éhezik, árva, nincs istápja, reméli a reménytelent, de már belefáradt, belefásult 5 év alatt a várasba. Végre megszólalnak az illetékes urak : mehettek haza, ti lesztek az elsők az elszállításra, ha elmentek fát vágni az erdőké csoportokban. Ennyi meg ennyi szazsén fát kell kitermelnetek, ez meglesz 3—4 hónap alatt, akkor átvesszük s viszünk benneteket haza. Az alku nem is oly rossz, elment hát Szibéria erdeibe a magyar. De egyre többen dőlnek ki a sorból a szokatlan munkában. Az első hetek eredményei odá mutatnak, hogy a nappalt bele kell nyújtani az éjbe, a vasárnapot hétköznapra kell degradálnia a fogolynak, ha 4 hónap alatt végezni akar. Végeznie pedig kell, mert 4 hónap múlva itt a tél és akkor a hazamenetel befagy. Hát belenyúlt a nap az éjbe, hétköznap lett a vasárnapból, a csoportok átadták a fat: leszakadozott ruhában, csontra tapadó húsban, szakállal, piszkosan és ami a legnagyobb veszteség volt számukra, a hosszú rabságban amúgy is kikezdett lelkiségük elfásult, csömörös lélekké törött a folytonos munkában, nyomorúságban. Akárhányszor nem is tudták, mikor van vasárnap. Folytonos üzemben levésé testüknek lelkűknek a szó legszorosabb értelmében érzéketlenné tette őket mindennel szemben, ami nem hétköznapias. Aztán változott ezzel a kép végrevalahára. Ott voltak a hazahozó HIKE! K. Eljegyzés. Füstös Gyula nagysápi főjegyő és czeczéi Mátéffy Ilona kedves leányát, Ilonkát eljegyezte Mihalik János okleveles jegyző, jogszigorló. (Minden külön értesítés helyett.) Póstafőnök változás. Zemplényi Gyula postafelügyelő f. évi január hó 1 én történt nyugalomba vonulásával megüresedett helybeli kir. postahivatal vezetői állására a Kereske delemügyi m. kir. Miniszter Laping Miklós postafelügyelőt a bonyhádi kir. postahivatal szintén volt vezetőjét bizta meg, aki hivatalát e hó elején vette át. BÚCSÚ. A helybeli Szent Annatemplomban holnap, hétfőn, azaz július 26 án tartatik a búcsú. A nyolc napos ájtatosság már ma, vasárnap este 6 órakor litániával kezdődik ; hétfőn reggel 6 órakor szentbeszéd, utána énekes szentmise, ezenkívül délelőtt 11 óráig min den órában hallgathatnak a hívek szentmisét. A litániák nyolc napon át mindig 6 órakor kezdődnek. Dr. Sándor Jenő nótaestje. Dr. Sándor Jenő rendőrkapitány 1926 július hó 31-én, szombaton este fél 9 órakor tartja szerzői estjét a Fürdő Szálloda kert- és a Fürdő Parkmozgó helyiségében. Akik a hamisítatlan magyar zene és magyar érzés kedvelői, azok el ne mulasszák meghallgatni a magyarlelkű szerző édes, finom dalait, melyeket fővárosi művészek, Hegyi Anna a Király színház és Cselényi József a Nemzeti szinház tagja, fognak énekelni és a szerző személyesen fogja kisérni. Bizonyára sokan vannak, akiknek jóleső üdülés és igazi élvezet lesz ez a magyaros levegőjű nótaest, ebAprított kemény és kötegelt puha tűzifa, dorogi rostált diószén, porosz szalon szobafűtő-szén. fuvartételekben és kicsinyben házhoz szállítva beszerezhető LORANO SÄNDORNÄL Csernoch J.-út 59. sz. Telefonszám: 101-